Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank

Az előadások a következő témára: "Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank"— Előadás másolata:

1 Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank
Bankelméletek Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank

2 Mi a bank és mit csinálnak a bankok?
„A bankok olyan intézmények, amelyeknek jellemző tevékenysége, hogy hiteleket nyújt, és nyilvánosan betéteket gyűjt.” (Freixas-Rochet) Jellemző tevékenység Együtt szerepel benne a betétgyűjtés és a hitelezés Nyilvánosan gyűjti a betéteket A fejlett jól működő pénzügyi rendszerek elősegítik a háztartások életcikluson átívelő fogyasztás-allokációját és vállalati szektor hatékony és legnagyobb jövedelmezőséget eredményező tőkeallokációját.

3 Miért kellenek a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? –Válasz I.
Információs asszimmetria csökkentése A hitelfelvevő és a megtakarító közötti információs asszimmetriák áthidalása Meghitelezendő projectek vonatkozásában Visszafizetési hajlandóság vonatkozásában Tranzakciós költségek csökkentése

4 Hogyan segítik elő a bankok a jobb erőforrás-allokációt?
A modern bankelméletek szerint a bankok fő funkciói: Hozzáférés biztosítása a fizetési rendszerekhez Eszköz transzformáció Denominációs Minőségi Lejárati Információ feldolgozás, a hitelfelvevők megfigyelése

5 HITELEZÉS –minőségi eszköz transzformáció 1.– Ki kapjon hitelt?
Schumpeteri fejlődéselmélete specializációs előnyök (információs asszimetria csökkentése) mérethatékonysági előnyök (tranzakciós költségek csökkentése) az előzetes kiválasztás során Gerschenkron fejlődéselmélete Az univerzális bankok szerepe a német gazdasági fejlődésben

6 HITELEZÉS –minőségi eszköz transzformáció 2.–a banki szerződés
A banki szerződés:(Gale and Hellwig) fix összegű és tartalmaz fedezeti követelményeket, ill. költséges csődeljárási formulákat. A sztenderd banki szerződések (SDC) optimálisak, mivel csökkentik a hitelező monitoring költségeit (tranzakciós költség); csökkentik a hitelfelvevő érdekeltségét abban hogy elrejtse a tényleges teljesítményét.

7 HITELEZÉS – denominációs eszköz transzformáció
A gazdasági fejlődéshez feltétlen szükséges a megfelelő nagyságú külső finanszírozási források rendelkezésre állása (Széchenyi) Gazdaságtörténeti bizonyítékok: Angol ipari forradalom (Hicks) Hollandia és Anglia korai (XVII. sz.) , míg Németország és Franciaország megkésett (XIX.sz.) gazdasági fejlődése (Rousseau és Sylla)

8 Betétgyűjtés –lejárati eszköz transzformáció
Betétes: nem fektet illikvid eszközbe, hanem likvid bankbetétbe Bank: a betéteket kevésbé illikvid eszközökké tudja transzformálni, vagyis optimális illikviditást teremt  a biztonságos és teljesen likvid készpénzt kicsit kockázatosabb, és majdnem ugyanolyan likvid bankbetétté tudja a bank transzformálni (Diamond és Dybving)

9 Hitelezés és betétgyűjtés –információ feldolgozás
Bankok: hitelezés és betétgyűjtés együttesen ↓ információs többlet a betéti-, és számlamozgásokról (Fama) magyarázza a tranzakciós-, és hitelezési tevékenységek együttes fejlődését

10 Információ feldolgozás, delegált megfigyelés
A bank Ügynök: a megtakarítók megbízásából, megfigyelési díjért elemzi és ellenőrzi a meghitelezetteket (delegated monitoring) Megfigyelés: kisebb nem-fizetési hajlandóság Hitel nem fizetés társadalmi költsége csökken, ha a bank sok projectet figyel meg (Diamond)

11 Miért kellenek a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? –Válasz II.
Kérdés: Ha az információ és a tranzakciók egyre jobban hozzáférhetőek, továbbra is kellenek-e a pénzügyi közvetítők és a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? Válasz: a korábbi funkcióikban nem feltétlen. A pénzügyi közvetítők és a bankok létjogosultságának magyarázata új elméletet igényel. (Allen-Santomero)

12 Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -1. A jelenségek: A tranzakciós költségek csökkenése,információs asszimmetriák növekedése Hagyományos banki tevékenység (betét-hitel) visszaszorulása az USA-ban Nem banki közvetítők térnyerése(nyugdíj alap, befektetési alap) Új pénzügyi piacok (derivatívok) megjelenése-inkább a pénzügyi közvetítők szerepelnek rajta, nem magánszemélyek A jelenségek nincsenek összhangban a korábbi bankelméletekkel

13 Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -2. A bankok szerepének változása az USA-ban: A bankoknak a pénzügyi közvetítők estközeiből való részesedése 1950-ben még ≈60%, 1998-ra ≈25% A bankoknak a gazdaság teljes pénzügyi eszközeiből való részesedésre (banki eszközök/GDP a teljes pénzügyi eszközállomány/GDP-hez képest) nem csökkent ??? Hogy teremthető meg az összhang

14 Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -3. Válasz: A bankok teret vesztettek a hagyományos tevékenységük révén a nem-banki közvetítőkkel szemben Hitelezés (hitelező társaságok, hitelkártya társaságok) Betétgyűjtés (alapok) Fizetési szolgáltatások (alapok, brókercégek) De: a közvetítők kiszorították a magán befektetéseket A bankok új szerepre tettek szert

15 Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -4. Mi ez az új szerep? Nem banki közvetítők erősödő versenye  piaci hozamok nőnek  a bankoknak is ugyanolyan magas hozamot kell fizetni  a bankok nem tehetik meg, hogy jó időben kevesebbet, rossz időben többet fizetnek a betétekre  a bankoknak az adott időszakon belül kell a kockázatokat diverzifikálni  a kockázatkezelés, kockázatokkal való kereskedés válik a modern bankok legfontosabb szolgáltatásává, amit a betétesek megvesznek tőle (eszköz transzformáció megújult formája)

16 Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -5. Miért más Európa? Kockázatkerülőbb lakosság Kisebb verseny a nem-banki közvetítők felől A marad szerepe a hagyományos banki funkcióknak, kevésbé erős a kockázatokkal való kereskedés felé való elmozdulás A bankok a kockázatokat nemcsak egy adott időszakon belül kezelik (diverzifikáció), hanem az időszakok között is simítják (intertemporal smoothing) Ha a piaci közvetítől Európában is teret nyernek, itt is megváltozik a bankok szerepe, itt is új bankelméletek kellenek, itt is a kockázatkezelés, kockázatokkal való kereskedés válik a legfőbb banki funkcióvá.

17 Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb
Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb? (Allen-Gale,1999) Fő állítás: A tőkepiacok kevésbé hatékonyak a kockázatmegosztásban, mint a tőkepiaci versennyel nem szembesülő bankok. Ok: a bankok hatékonyan tudnak kockázatot simítani időszakok között. Illusztráció: ’70-es évek olajár robbanása: USA-ban, ahol a háztartások pénzügyi vagyonának több, mint 50%-a részvény volt: erős fogyasztás-visszaesés, Európában mérsékelt.

18 Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb
Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb? (Allen-Gale,1999) Allen-Gale modell: 2 időszak, konkáv hasznossági függvény Megtakarítás: piaci eszközbe vagy biztonságos eszközbe (bankbetét) Piaci rendszer: a háztartás nem tart biztonságos eszközt Banki rendszer: a háztartás csak biztonságos eszközt tart U(tőkepiac) ≤U(bank) A tisztán banki közvetítés révén valamennyi generáció ex-ante kedvezőbb helyzetben van!!