Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető

Az előadások a következő témára: "Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető"— Előadás másolata:

1 Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető
A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető Integrált megoldásokkal a közlekedés biztonságáért, október 8. - Szigetszentmiklós

2 Forgalmi adatok elemzése
TARTALOM Forgalmi adatok elemzése díjbevételek változása elemi díjszedési szakaszok forgalma forgalmi monitoring 20 helyszínen NÚSZ ellenőrző pontjai „előtte-utána” vizsgálat Baleseti adatok elemzése Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

3 A rendszer bevezetése Táblázás
Hogyan történjen meg a díjas utak jelölése? A legegyszerűbb, ha a KRESZ-beli jelzésekkel Mellékúti korlátozás bevezetése „Dugózás” kiterjesztése. Területi alapú behajtási korlátozás. ED jogszabályban történő behajtási tilalom bevezetése. KRESZ tilalom bevezetése. Főútvonal és főút fogalmak közötti különbségek kihasználása Díjszedés autópályán, autóúton, külterületi főúton. Teherautók (>12 t) autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Létrejött egy olyan kategória, amely főútvonal, de nem főút. Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

4 A rendszer bevezetése Díjfizetős utak: autópályák, autóutak, főutak.
Felmerült problémák: Van olyan főút, ami nem főútvonal. Van olyan főútvonal, ami nem főút. Van olyan határátkelőhely, ahova nem vezet főút.

5 A rendszer bevezetése Megszűnő főutak Megszűnő főútvonalak Új főutak
Új főútvonalak

6 A díjköteles hálózat A díjköteles hálózat
A hazai közlekedés elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés júliusi elindítása. A sokéves előkészítés eredményeire alapozva, a hazai és nemzetközi szakmai közvélemény elismerését kiváltva, rekordidő alatt épült ki a díjszedési infrastruktúra. Az induláskor várt és váratlanul jelentkező problémákat a szállító és az üzemeltető elhárították, július elsejétől a rendszer működik, a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek üzemeltetői az úthasználat arányában, az általuk okozott költségeknek megfelelő mértékű díjat fizetnek a gyorsforgalmi utakon valamint az országos főutak lakott területen kívüli szakaszain, összesen 6513 km-en. - J1 járműkategória/díjosztály: 3,5 t össztömeg alatti kéttengelyes járművek (személygépkocsik, motorkerékpárok, kis áruszállítók);  - J2 járműkategória/díjosztály: 3,5 t össztömeget elérő vagy meghaladó kéttengelyes tehergépjárművek és valamennyi autóbusz;  - J3 járműkategória/díjosztály: 3,5 t össztömeget elérő vagy meghaladó háromtengelyes tehergépjárművek és járműszerelvények;  - J4 járműkategória/díjosztály: 3,5 t össztömeget elérő vagy meghaladó, négy- vagy többtengelyes tehergépjárművek, járműszerelvények. A fenti besorolásokban olvashatóktól eltérően az autóbuszok számara - hasonlóan a személyautókhoz -, továbbra is a "matricás" rendszer marad érvényben.

7 A díjköteles hálózat ++
2014 január – február: hiányzó főúti kapcsolatok megadása Zsámbéki medence (102 főút) Borsod (38 főút – 39 főút)

8 Díjbevételek változása (millió Ft)
Gyorsforgalmi út A rendszer első három hónapos működési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy teljesülni fog a többször hangoztatott díjbevételi elvárás: mind 2013 második félévében a tervezett 75 milliárd forint bruttó bevételt, mind pedig 2014 évben az előirányzott 150 milliárd forintot túlteljesítjük néhány milliárddal. A rendszer legnagyobb előnyét, a rugalmas méretezhetőséget kihasználva, a felhasználók javaslatai alapján a díjszedés hálózati kiterjesztését, az elemi szakaszok számát a napokban módosítjuk, miközben a rendszerből kapott adatok elemzése alapján szakértőink javaslatokat tesznek majd további, a díjszedés hatékonyságát elősegítő intézkedésekre. A közúti közlekedési szakma számára a rendszer adatszolgáltatása rendkívül hasznos információkat nyújt a díjköteles forgalom nagyságáról, összetételéről és lefolyásáról, a jelentős bevételi többlet, kiegészülve a matricás rendszerben díjat fizető személygépjármű és autóbusz kategóriák díjbevételével pedig a közúti közlekedés évtizedek alatt felhalmozódott finanszírozási problémáit enyhíti. Az UD rendszer működésének kezdetétől (2013. július 1.) október hónap végéig a megszolgált útdíj bruttó 54,6 milliárd Ft volt. Az eddig befolyt díjbevételek összességében meghaladják a tervezett bevételi számokat. Az elvárt évi 150 milliárd bruttó bevételnél mintegy 8-10 milliárdos többlet várható. A bevételek egyharmada főúton, kétharmada pedig a díjköteles gyorsforgalmi utakon realizálódik.

9 Díjbevételek változása (millió Ft)
A rendszer első három hónapos működési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy teljesülni fog a többször hangoztatott díjbevételi elvárás: mind 2013 második félévében a tervezett 75 milliárd forint bruttó bevételt, mind pedig 2014 évben az előirányzott 150 milliárd forintot túlteljesítjük néhány milliárddal. A rendszer legnagyobb előnyét, a rugalmas méretezhetőséget kihasználva, a felhasználók javaslatai alapján a díjszedés hálózati kiterjesztését, az elemi szakaszok számát a napokban módosítjuk, miközben a rendszerből kapott adatok elemzése alapján szakértőink javaslatokat tesznek majd további, a díjszedés hatékonyságát elősegítő intézkedésekre. A közúti közlekedési szakma számára a rendszer adatszolgáltatása rendkívül hasznos információkat nyújt a díjköteles forgalom nagyságáról, összetételéről és lefolyásáról, a jelentős bevételi többlet, kiegészülve a matricás rendszerben díjat fizető személygépjármű és autóbusz kategóriák díjbevételével pedig a közúti közlekedés évtizedek alatt felhalmozódott finanszírozási problémáit enyhíti. Az UD rendszer működésének kezdetétől (2013. július 1.) október hónap végéig a megszolgált útdíj bruttó 54,6 milliárd Ft volt. Az eddig befolyt díjbevételek összességében meghaladják a tervezett bevételi számokat. Az elvárt évi 150 milliárd bruttó bevételnél mintegy 8-10 milliárdos többlet várható. A bevételek egyharmada főúton, kétharmada pedig a díjköteles gyorsforgalmi utakon realizálódik.

10 Díjköteles külföldi járművek honossága
A nemzetközi teherforgalomból származó útdíj túlnyomó része román rendszámú járművektől realizálódik, de jelentős a bolgár, lengyel és a szlovák járművektől származó díjbevétel is. A októberi tranzakciószám alapján (Részlet a KKK havi UD jelentéséből)

11 3.5 tonna feletti gépjárművek a díjköteles hálózaton
A nemzetközi forgalom döntően a gyorsforgalmi utakat használja. A főutak közül külföldi járművektől származó bevétellel csak a nemzetközi forgalom által intenzíven használt 4-es, 44-es és 86-os főutak rendelkeznek. A 6513 km díjköteles hálózatból 1200 km gyorsforgalmi és 5313 km főút. A díjköteles hálózat kevesebb, mint 20%-án realizálódik az összes díjbevétel 65%-a, ez abból adódik, hogy a főutak bevételtermelő képessége jelentősen kisebb, mint a gyorsforgalmi utaké. A főutak közül jelentősebb bevételtermelő képességgel csak a nemzetközi forgalom által intenzíven használt 4-es, 44-es és 86-os főutak rendelkeznek. A április tranzakciószám alapján (Részlet a KKK havi UD jelentéséből)

12 Díjköteles járművek forgalma a kilépő határátkelőhelyek felé I.
A április tranzakciószám alapján (Részlet a KKK havi UD jelentéséből)

13 Díjköteles járművek forgalma a kilépő határátkelőhelyek felé II.
A április tranzakciószám alapján (Részlet a KKK havi UD jelentéséből)

14 Díjköteles járművek céljai I.

15 Díjköteles járművek céljai II.

16 Monitoring rendszer 20 mérőállomással

17 Monitoring rendszer 20 mérőállomással
Mért napok száma mérő-helyenként: hiányos alapadatok Mérőhely 2013 2014 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 1. sz. főút Öttevény 30 31 28 332 10. sz. főút Leányvár 14 9 11 22 268 3. sz. főút Aszód 13 27 222 4. sz. főút Cegléd 21 23 8 4 265 44. sz. főút Tiszaug-Lakitelek híd 7 26 259 5. sz. főút Dabas 19 25 205 7. sz. főút Kőszárhegy 331 8. sz. főút Öskü 16 20 273 86. sz. főút Szombathely 24 17 18 262 M0 autóút Diósd 301 M0 autóút Pécel 326 M0 autóút Megyeri híd 29 M1 autópálya Abda 334 M15 autóút Rajka M2 autóút Vác 3 12 288 M3 autópálya Bag 330 M43 autópálya Makó M5 autópálya Inárcs 304 M7 autópálya Szabadbattyán M70 autóút Tornyiszentmiklós 281 Összesen 433 497 467 490 585 572 575 556 553 592 593 Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

18 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
M0 autóút Diósd Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

19 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
M0 autóút Diósd Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

20 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
M0 autóút Megyeri-híd Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

21 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
M15 autóút Rajka Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

22 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
1. sz. főút Öttevény M1 autópálya Abda Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

23 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
7. sz. főút Kőszárhegy M7 autópálya Szabadbattyán Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

24 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
3. sz. főút Aszód M3 autópálya Bag Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért 4. sz. főút Cegléd

25 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
86. sz. főút Szombathely Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

26 A tehergépkocsi forgalom változása az UD bevezetése után
tehergépjármű forgalom által leginkább érintett gyorsforgalmi utakról (M0 Déli szektor, M1, M3, M15) az ÚD bevezetését követő hónapokban naponta mintegy tehergépkocsi (3-13%) „eltűnt” az e-útdíj bevezetése előtti időszakhoz viszonyítva - e trend azonban megfordult, és a havi forgalmak novembertől kezdődően már megközelítették, 2014-ben több esetben jelentősen meg is haladták azonos időszakának teherforgalmi értékeit; a hiányzó tehergépkocsik csak elenyésző része halad jelenleg a párhuzamos főutakon, ahol ~ db (30-50%) napi tehergépjármű-többlet jelenik meg – ez az érték azonban továbbra is folyamatosan növekszik; 2014 áprilisában több mérőállomáson tapasztalható azonban a teherforgalom csökkenése. Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

27 A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ellenőrző pontjai
telepített automata mérőkapuk és mobil eszközök; több, mint 100 mérőkapu gyakorlatilag 24 órás üzemben; sebességmérés, járműazonosítás, jármű-kategorizálás irányonként és forgalmi sávonként; cél: az eszközök bevonása az OKKF mérési programba. Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

28 „Előtte-utána” vizsgálat
több, mint 1000 keresztmetszetben 2-3 napos kézi számlálások (önkormányzati utakon is); 2013 tavaszán előtte, 2014 április-májusban utána mérések; mért forgalmak részben beépülnek az OKKF adataiba; a vizsgálat célja az ÚD által okozott forgalmi átrendeződés felmérése, szükség esetén beavatkozások, ellenőrzések. Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

29 Baleseti adatok elemzése
Lakott területen kívül történt balesetek nincs tgk, vontató résztvevő Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

30 Baleseti adatok elemzése
Lakott területen (Budapest nélkül) történt balesetek nincs tgk, vontató résztvevő Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

31 Baleseti adatok elemzése
Lakott területen kívül történt balesetek tgk, vontató résztvevő Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

32 Baleseti adatok elemzése
Lakott területen (Budapest nélkül) történt balesetek tgk, vontató résztvevő Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

33 Baleseti adatok elemzése
a 2013 márciusi, váratlanul hideg időjárás kimutatható a lakott területen kívüli, tgk vagy vontató résztvevőjű személysérüléses balesetek számában; 2013 júliusában megnőtt a lakott területi, tgk vagy vontató résztvevőjű személysérüléses balesetek száma, de tartós változást nem okozott az ÚD bevezetése. Hol, mi, melyik előírás mely pontja, miért

34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!