Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és

Az előadások a következő témára: "Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és"— Előadás másolata:

1 Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és
társadalmi következményei

2 Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt
1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte Leggazdagabbak: Cseho. és Au.; Mo. közepes, legszegényebbek: Galícia és Bukovina 19. sz.: gyors iparosodás – fejlődő gazdasági munkamegosztás, állami beavatkozás Erősödő külkereskedelem és összetartozás Nemzetiségi kérdés: liberális alapon Erőteljes német kapcsolatok (függés) kialakulása

3

4

5 A világháború alatti gazdasági változások Európában
Állami beavatkozás a gazdasági rendszerbe Technikai, gépipari és nehézipari fejlődés A mezőgazdasági és polgári gazdasági ágazatok visszaszorulása Óriási infláció, eladósodás (állam + magán) Szociális nehézségek, nyomor, ellátási problémák, járványok 10 m. népességveszteség, csökkenő munkaerő Haszonélvezők: gyors karrierek, hadiszállítók

6 Ausztria veszteségei 1919-ben
A monarchiában: államalkotó, fejlett ipari ország 1914 előtt: a Monarchia területe: km2 1919: kényszerbéke St. Germainban, maradt km2; a volt terület 80 %-a elvszett. Veszteség: cseh, galíciai, bukovinai, dalmát és isztriai, dél-tiroli területek Maradék népessége: 6,5 millió fő Ebből Bécs: 2,5 millió fő Egyoldalú ipari országgá vált, agrárimportra szorult Eladósodott, instabil rendszer, tőkemenekülés

7 Magyarország veszteségei
Elcsatolt terület km2) Elcsatolt népesség (fő) Ebből magyar Ausztria 4 020 26 000 Sz-H-Sz Királyság 20 829 Csehszlovákia 61 646 Románia Lengyelország 589 50 000 -

8 Párizs, Versailles, a Nagy-Trianon kastély

9

10

11 A terem, ahol aláírták a békeszerződést.

12 Magyarország veszteségei

13 Magyarország gazdasági veszteségei (1)
1 millió ember meghalt, 2 millió munkaképtelen – megváltozott a munkaerő-szerkezet, főleg az agrárnépesség (férfiak) pusztult. A trianoni kényszerbéke aláírása Mo. területének több mint 70 %-a elveszett Szétesett az 1914 előtti külkereskedelmi rendszer, Németország szerepe erősödött Nem voltak exportálható készletek Elvágták az egybetartozó gazdasági régiókat Elcsatolták a nyersanyagkészleteket

14 Magyarország gazdasági veszteségei (2)
A településhálózat változása: nagyvárosok Az infrastruktúra szétesése, a vasút Vagyonveszteség, az ipar szerepének erősödése Felbomlott a belső piac, állami beavatkozás, készletgazdálkodás Fogyasztáskorlátozás, jegyrendszer Éhezés, nyomor egy agrárországban között: megszállás, az ország kirablása Állami fizetési nehézségek – hatalmas infláció A munkaerő-mobilitás lehetősége lecsökkent

15 A kényszerbéke társadalmi következményei
A magyar történelem legnagyobb vesztesége, a népesség 60 %-a került más állam területére Maradt: 8 millió fő (mobilitás) Csonka-Magyarország: népsűrűség nőtt Családok, rokonsági kapcsolatok estek szét Óriási lelki trauma (irodalom, közgondolkodás) Áttelepülési hullám (barakkok, vagonlakások), mintegy ember menekült vissza Megváltozott társadalmi struktúra (földnélküli arisztokraták, hivatal nélküli középosztály stb.)

16 A stabilizáció évei Pénzügyi stabilizáció
Háború alatt: fedezetlen papírpénz-kibocsátás 1920: defláció (Hegedűs Lóránt): pénzmennyiség-csökkentés – stabil értékviszonyok – egyensúly Köv: likviditási gondok, pénzszűke – nincs beruházás - egyszeri vagyonadó kivetése - 24 milliárd koronának csak a töredéke folyt be 1921 végétől: irányított infláció Inflációs pénzteremtés, valorizálatlan hitelek Eladósodás – külső források szükségessége

17 A stabilizáció időszaka (2)
Szanálási terv – Népszövetség, kapcsolatok Előírt feladatok: - infláció megállítása, jegybank létrehozása ra költségvetési egyensúly megteremtése - megegyezés a jóvátételben a szomszédokkal - gazdasági újjáépítési terv - a korábbi (OMM) közös vagyon szétválasztása Eredmények (Korányi Frigyes pm): 1924.MNB (külső kölcsön), + ker. bankok erősödése 1926 végén: Pengő bevezetése (1,2 ak = 1 P)

18 A stabilizáció évei (3) Az agrárrendszer stabilizációja
1920: Nagyatádi-féle földreform, 1,5 holdas parcellák osztása (kevés a fölös föld) Világpiaci árak – nehéz külker – elmarad a deviza-beáramlás Nagybirtok: birtokvesztés, majd lassú javulás Kisüzemek: kevés változás, eladósodás (1935-ben: az üzemek 73%-a 5 holdon aluli) Tőkehiány, gyenge termelékenység, gépesítettség Agrárszegénység – szociális és politikai kérdés