A magyar gazdaság a rendszerváltozás után. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd.,

Az előadások a következő témára: "A magyar gazdaság a rendszerváltozás után. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd.,"— Előadás másolata:

1 A magyar gazdaság a rendszerváltozás után

2 Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd., háztáji stb.); egészségügyi köv., halandóság A társadalom igényei növekedtek (fekete gazd; „össznépi összekacsintás” technikája) Egyre szélesedett a szolgáltatások rendszere, szélesedett a termékkínálat szélesedett a termékkínálat Elindult a termelési szerkezet átalakulása Nyugatorientáltá vált a külkereskedelem Passzív ellenállás, néhol üzemi mozgalmak, Pécs, 1988: bányászati munkamegtagadás

3 A termelés szerkezete (%) 196819781989 Ipar485047 Mg.191612 Szolg.333441

4 A reformgondolkodás kialakulása az 1980-as évek második felében Gazdasági nehézségek – kényszerszerű állami változások Reformok szüksége („Fordulat és reform”) 1. Államilag szervezett gazdaság 2. Átalakítás: állami szinten kezdeményezve; de a népi kezdeményezések is erősek 3. A Nyugat támogatja, a SZU elviseli 4. Társ-i elvárások: szabadság, demokrácia, parlamentáris többpártrendszer, magángazdaság

5 A rendszerváltozás: 1989-90 Közép-Európa: a tervgazdálkodási rendszer csődje Mo, Lo, Csehszl.: vértelen rendszerváltás Románia: népforradalom Németo.: 1989: egyesülés, 1991: alkotmány KE átalakulásának gazd. következményei: 1. Kiszakadás a SZU gazd. rendszerből 1. Kiszakadás a SZU gazd. rendszerből 2. A KGST felbomlott, piacok elvesztek 2. A KGST felbomlott, piacok elvesztek 3. Nyugatbarát politika 3. Nyugatbarát politika 4. Demokratikus berendezkedés 4. Demokratikus berendezkedés

6 A világgazdasági környezet változásai A jaltai, bipoláris hatalmi rendszer felbomlott A biztonság, stabilitás megszűnt, környező államokban: háborúk (Jugoszlávia) Korábban az USA irányított; most erősödik az EU és Kelet-Ázsia szerepe Washingtoni konszenzus; monetarizmus – hatásai KE-ra; az állami befolyás leépítése EU: 1989-92 között: recesszió, nehéz bejutás a védett piacokra

7 A gazdaság az 1990-es években 1. A GDP változásai - 1989-92: 20%-os GDP-csökkenés - 1989-92: 20%-os GDP-csökkenés (ipar+mg = - 30%, szolg: + 5%) (ipar+mg = - 30%, szolg: + 5%) - 1993-95 csekély növekedés - 1993-95 csekély növekedés - 1997 után: vg-i növ, nálunk is - 1997 után: vg-i növ, nálunk is - Néhány ipari ágazatban 60%-os visszaesés (gépipar, kohászat) - Néhány ipari ágazatban 60%-os visszaesés (gépipar, kohászat) - Mg: piac zsugorodása, sertés, marha: 1/3-os állománycsökkenés; vg.piaci árak zuhantak, aszályok, rendezetlen földtulajdon - Mg: piac zsugorodása, sertés, marha: 1/3-os állománycsökkenés; vg.piaci árak zuhantak, aszályok, rendezetlen földtulajdon - Gyors fejl: pénzügyi és üzleti szolgáltatások - Gyors fejl: pénzügyi és üzleti szolgáltatások

8

9

10 A gazdasági visszaesés következményei - A vállalatok jelentős része veszteségessé vált - Likviditáshiány, vállalatok közötti tartozások növekedése - Tőkefelélés, tőkevesztés - Csőd-és felszámolási eljárások tömege, 1992-re a nagyvállalatok 1/3-a megszűnt vagy átalakult - Kiüresedett gyárak, üzemek - Munkaerő-elbocsátás

11 2. A gazdaság tulajdoni szerkezetének gyors változása Gyorsan terjedt az állami tulajdon helyett a magántulajdon (privatizáció) 1989 1989 1992 1992 Társas vállalkozások 4 500 4 500 320 000 320 000 Egyéni vállalkozások 80 000 80 000 610 000 610 000

12 A gazdaság tulajdoni szerkezetének gyors változása (2) 1989: a foglalkoztatottak 8%-a, 1993: 30%-a dolgozott a magánszektorban Az állami leépítés folyamata: - kisprivatizáció (üzletek, műhelyek bérletének - kisprivatizáció (üzletek, műhelyek bérletének eladása) eladása) - spontán privatizáció 1992-ig - spontán privatizáció 1992-ig - szövetkezetek átalakítása, kft, paraszti - szövetkezetek átalakítása, kft, paraszti gazdaságok létrejötte – kárpótlás intézménye gazdaságok létrejötte – kárpótlás intézménye - 1995: készpénzes privatizáció (szakmai vagy - 1995: készpénzes privatizáció (szakmai vagy pénzügyi befektető problémája) pénzügyi befektető problémája)

13 Privatizációs bevételek 1990-2007 között

14 3. Belső felhasználás, infláció Gazdasági nehézségek – beruházások visszaestek: 1989-1993: 25%-os csökkenés Lakosság fogyasztása 10%-kal csökkent, de kisebb a csökkenés, mint a GDP-é Adóterhek látványos növekedése Szubvenciók leépítése, áremelkedés: infláció: 1991: 25%; 1995: 28% infláció: 1991: 25%; 1995: 28% Rejtett gazdaság erősödése (fekete munka, járulékfizetés megkerülése, keresztszámlázás, fiktív cégek, kínai-vietnami ker., vásárok, építőipar stb.)

15 A fogyasztói árindex alakulása Forrás: KSH *Konvergencia-program szerinti előrejelzés ______

16 4. A külkereskedelem átalakulása Országok 1970 1980 1990 2000 Szovjetunió 35,8 31,1 20,2 1,6 Csehszlovákia 9,0 6,4 4,1 1,7 Ausztria 2,8 4,2 7,5 8,7 Olaszország 5,8 4,6 5,9 Németország NSZK NDK - 5,9 10,3 - 10,0 7,2 - 17,1 3,1 37,2 -

17 5. A munkanélküliség A foglalkoztatás drámai mértékben csökkent Korábban: teljes foglalkoztatottság, m.erő hiány 1989: 2,1%; 1993: 12,7%-os munkanélküliség Veszélyeztetett korcsoportok (nyugdíj előtt állók, betegek állása, pályakezdők, diplomások) Munkanélküli segély - fekete munka, vándor- munkások, diplomások vándorlása, a környezet nem ösztönöz munkára 1 millió emberrel kisebb a fogl., mint Cseho. 1997 után: 7-8 % - csökkenés; 2009: 10 % felett + regisztrálatlanok

18 6. Az államháztartás kérdése Az állami újraelosztás nőtt (a GDP 60%-a) Gazdasági visszaesés – nagy államháztartási deficit (1992-ben a GDP 7%-a) Megszorító intézkedések: szubvenciók csökkentése, piaci elvek – csökkenő kiadások Bevételt produkáló pénzügypolitika, a kiadások struktúrája nem változik (intézményrendszer, gyenge infrastruktúra, bürokrácia) Valutaspekuláció – kiszolgáltatottság 1997 után stabilizáció, csökkenő államadósság 2002 után gyors eladósodás, 2008: 73-74 %

19

20

21 7. Új piaci intézmények 1991: „A pénzügyi intézmények éve” - Jegybanktörvény - Jegybanktörvény - Befektetési alapokról tv. - Befektetési alapokról tv. - Pénzintézményekről és kereskedelmi bankokról - Pénzintézményekről és kereskedelmi bankokról tv.; az állam 25%-ban lehet csak tulajdonos tv.; az állam 25%-ban lehet csak tulajdonos - 1994: bankkonszolidáció, 350-400 Md. forint - 1994: bankkonszolidáció, 350-400 Md. forint kiadás kiadás - 1994: Iparkamara (3 szekció: Agrárkamara; Kereskedelmi és Iparkamara; Kézműipari Kamara újraalakulása, 2002-ben újra egyben) - 1994: Iparkamara (3 szekció: Agrárkamara; Kereskedelmi és Iparkamara; Kézműipari Kamara újraalakulása, 2002-ben újra egyben)

22 8. Magyarország és az EU 1990-es évek eleje: folyamatos tárgyalások 1991. dec: Társulási szerződés (Csszl, Lo, Mo.), 1994 végén életbe lép. 1994. Magyar csatlakozási kérelem benyújtása Működő tőke beáramlás az EU-ból, privatizáció - otthon már nem megtérülő beruházások - piacvásárlás Külkereskedelem: 70-75 % az EU felé Munkaerő-áramlás: kétoldalú rendszer 2004. máj. 1. felvétel az EU-ba, ma már 500 millió fős piac