Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban

Az előadások a következő témára: "Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban"— Előadás másolata:

1 Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban
A Habsburgok abszolút monarchiája 16-18.sz. ▬ A neoabszolutizmus évei - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2 Előzmények Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század)
birtokadományozási politika trónöröklés és trónharcok kiskirályok és tartományúri hatalom a királyi tekintély romlása A vegyesházi – királyok kora

3 Rendi képviseleti monarchia
Trónharcok és hűbéri szemlélet Királyi birtokszervezet felbomlása Adományrendszer Rend és rendiség Rendek a Királyi Mo-n és Erdélyben

4 1526- Az államgépezet megosztása
„Közjogias állam” kialakulása ( sz.) Kir. udvar, erdélyi vajda intézményei → Erdélyi Fejedelemség Bécsi kormányzat: Magyar szervek Bécsben Új szervek létrejötte Császári intézményrendszer

5 Szakkormányzat szervei
kancellária – kancelláriák/országos méltóságok adminisztrációja ( sz.) magánjellegű – familiárisi rendszer „hivatalnokképzés” Abszolutizmus → bürokratikus hivatalgépezet kialakítása Modern államapparátus ↔ Bécs agresszív modernizációja

6 Abszolutizmus előfeltételei Európában
Technikai találmányok, földrajzi felfedezések (lőpor, papír, nyomtatás, tengeri-távolsági hajózás, Gazdaság átalakulása Gyarmatok Vagyoni értékek, árak átrendeződése Jobbágyság kötöttségeinek lazulása – megerősödő polgárság

7 Abszolutizmus szellemi előfeltételei Európában
Reformáció Politikai gondolkodás az erős államról, a jog egyedüli forrásaként megjelenő uralkodóról (Bodin, Hobbes), a közjóról, az állam feladatairól, alattvaló és uralkodó; hivatalnok és monarcha kapcsolatáról. Királyi hatalom egységesítése Államtudományok fejlődése: kameralisztika, rendészettudomány (policey-wissenschaften)

8 Egységes birodalom - Einheitsstaat
Elmaradott szociális és politikai struktúrák Mária Terézia reformjai, cél → Einheitsstaat A rendi, rendek által működtetett önkormányzati közigazgatás felszámolása Megszületik az állami hivatalnokrendszer és a bürokrácia der aufgeklärte Absolutismus – a felvilágosodott abszolutizmus → az osztrák reform-abszolutizmus képében

9 A közjó szolgálatában II. József – jozefinizmus
Tervek a magyar közigazgatás átalakítására Megyerendszer teljes átalakítása Új „felettes” egységek: Kerületek (Bezirk) - Kerületi főispánok/biztosok (Bezirkskomissare) Helytartótanács/Gubernium→közvetlen feladatok Megyei gyűlések funkciójának lecsökkentése

10 A „Hivatali utasítás” bevezetése Amtsunterricht
Cél: az egységes közigazgatás megteremtése, nemcsak alapelveiben, hanem részleteiben is Ügyviteli szabályzat -Sachbearbeitungsordnung der Behörden, „Amtsunterricht“. Hivatalnokok felsorolása, munka- és pihenőideje A hivatal vezetője a megyében: alispán – „vicispán” - Vizegespann

11 A birodalmi „szmsz” 1. Rész – a hivatalokba beérkezett kérelmek és ügyek feldolgozása és kezelése, regisztrációja, a függelékben található nyomtatvány/jegyzőkönyv -formulák segítségével 2. Hivatalnokok – az akta útja 3. Az ügykezelés útja-módja a hivatalon belül 4. Kiadmányozás 5. Irattározás

12 A neoabszolutizmus kora
A magyarországi változások május 1-ig ostromállapot Magyarországon. a katonai kormányzat időszaka: minden alárendelve a katonai rendszernek, a nemzetiségek egyenjogúsítása, hivatalnokok kiküldése. Öt kerületet (tartományt) szerveztek: Magyar királyság fennmaradó területeiből Külön kezelve: az Erdélyi Nagyfejedelemségét, Horvát-szlavonországot, a Határőrvidéket és a Temesi bánságot a Szerb vajdasággal. Öt katonai körzet Sopron, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Pest-Buda. Bach rendszer június júniusa

13 Az osztrák monarchikus diktatúra
Az első évtized neoabszolutista rendszerének legfőbb (közjogi) jellemzői: 1. nincs népképviselet, illetve az ilyen jellegű testületek valójában rendi intézmények, 2. kevés az alapjog (különösen az emberi jogok biztosítása hiányos), 3. a hatalommegosztás szünetel, a császárt illeti meg, 4. nincs garantált bírói függetlenség, 5. a tartományok csak közigazgatási egységek, 6. kísérletek történtek az autonómia megteremtésére (községi és tartományi), de végül is nem kerültek bevezetésre.

14 Az alkotmányfejlődés csomópontjai
1849. március 4. Az oktrojált olmützi alkotmány A szilveszteri pátens(ek) december 31., más néven az 1852-es alkotmányos alapelvek 1860. Októberi Diploma Februári Pátens (1861)

15 Országbírói értekezlet - ITSz
1861. januárjában az Októberi Diploma és a Februári pátens között kezdte meg munkáját az Országbírói Értekezlet, melynek feladatává tették az ideiglenes joganyag megállapítását. Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal újra életbe lépnek a korábbi magyar szabályok.