A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók.

Az előadások a következő témára: "A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók."— Előadás másolata:

1 A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók

2 A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020 Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé

3 A 17 évesek, a nappali tagozaton érettségizettek számának és a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők számának alakulása – és előrebecslése - Magyarország

4 A külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma a világon, az OECD országokban és Magyarországon 2000-2007

5 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám tekintetében első 50 ország (2007)

6 Legtöbb hallgatót küldő országok

7 Legnagyobb küldő országok (a 25 ezer főnél több hallgatót külföldre küldő országok) – 2007

8 A kimenő hallgatók aránya a 18-21 éves népességhez viszonyítva (Forrás: Rédei M)

9 Legtöbb hallgatót fogadó országok

10 Legnagyobb fogadó országok (a 25 ezer főnél több külföldi hallgatót fogadó országok) -2007

11 A relatíve legnagyobb fogadó országok A 100 főnél nagyobb 100 ezer lakosra jutó külföldi hallgatóval rendelkező országok

12 A befelé irányuló mobilitási ráta (a külföldi és az összes hallgató hányadosa)

13 Honnan -hová?

14 A külföldi hallgatók száma a 27 legnagyobb befogadó esetében

15 „Befektetés Amerika jövőjébe” A„Befektetés Amerika jövőjébe” című anyag, Barack Obama oktatás- és tudománypolitikai elképzeléseit vázolja fel. ebben, számos más program mellett az is szerepel, hogy az elnök támogat egy új átfogó bevándorlási reformot, amely a legtehetségesebbeknek az Amerikába való vonzását, és állandó ott tartózkodását előmozdítja. Ennek egyik eleme egy olyan "gyorsított" vízumrendszer létrehozása, amelynek célja az amerikai egyetemekre érkező külföldi felsőoktatási hallgatók fogadásának megkönnyítése.

16 A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás többféle hallgatói mozgást foglal magában. Egyik alkotóeleme a részképzésre irányuló külföldi tanulmányokat folytató hallgatók mozgása (pl. az EU-n belül az ERASMUS program keretében zajló hallgatócsere), másik része a teljes képzésben külföldön tanuló hallgatók. Ez utóbbiakat azután több szempontból is csoportosíthatjuk: elkülönítve –az EU-n belüli hallgatói mozgásokat, és –a kommercionális célú felsőoktatási képzési piac résztvevőit. De megkülönböztethetjük a nemzetiségi alapú hallgatómozgást, mint például –a határon túli magyarok Magyarországra való törekvését, amely sokban hasonló (de sok mindenben el is tér) a szlovák hallgatók Csehországba törekvésével, vagy a német hallgatók Ausztriába és Svájcba történő mozgásával. –És a fenti teljes képzésre törekvő hallgatók között nyilván igen jelentős a migrációs célú mozgás is.

17 A migráció és az életkor (Forrás: Rédei)

18 Kimenő ERASMUS hallgatók száma (Forrás: Rédei)

19 A külföldi hallgatók számának alakulása 2000-2007 között a legnagyobb fogadó országokban

20 A külföldön tanuló hallgatók száma és a gazdasági fejlettség együttmozgása

21 A nyelv szerinti mobilitás

22 A kínai, indiai és koreai hallgatók aránya

23 A Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákok rekrutációja (2007)

24 A közép-európai mobilitás

25 Magyarországon, Svájcban és Ausztriában tanuló külföldi hallgatók regionális rekrutációja (%)

26 Az Ausztriában tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

27 A Svájcba tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

28 A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

29 A külföldi hallgatók szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon, Svájcban és Ausztriában (%) – 2007

30 A külföldi hallgatók által választott képzési terület az USA-ban (Forrás: Rédei)

31 A külföldi hallgatók ISCED szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon (%) – 2007

32

33 És a külföldiek fogadtatása?

34 Bevándorló ellenesség (European Social Survey 2003) Forrás: Hajduk

35 Idegenellenesek – mérlegelők – idegen barátok Magyarországon 1992-2007 Forrás: Hajduk

36 Mindennapi tolerancia Magyarországon 2007 Forrás: Hajduk

37 Egyes etnikumokkal és nemzetekkel szembeni ellenérzés gyakorisága a fővárosi hetedikeseknél (2002 és 2010 között) Forrás: Csákó

38 A három iskolatípus hetedikeseinek eloszlása az idegenellenes-idegenbarát skálán (2010) Forrás: Csákó

39 Az anya iskolázottságának hatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknél Forrás: Csákó

40 A kulturális tőke és a vallásosság kereszthatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknél (2010) Forrás: Csákó

41 Különböző korú serdülők összehasonlítása az idegenellenesség – idegenbarátság skálán (Budapest, 2005, 2006, 2008) Forrás: Csákó

42 A mássággal való személyes találkozás hatása a budapesti középiskolásoknál (2005, 2006) Forrás: Csákó

43 És elégedettek-e a külföldi hallgatók

44 Az egyes lehetőségekkel/szolgáltatásokkal való elégedettség a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján (átlag ötös skálán) Forrás: Berács - Malota

45 Az egyes egyetemi lehető- ségekkel/ szolgál- tatásokkal való elégedett- ség 2010- ben intézmény kategóriák szerint (átlag ötös skálán) Forrás: Berács - Malota

46 Az egyes szituációkban tapasztalt magatartás (százalék) a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján Forrás: Berács - Malota

47 Mára ennyit