Magyarország természeti csodái

Az előadások a következő témára: "Magyarország természeti csodái"— Előadás másolata:

1 Magyarország természeti csodái

2 Magyarország természeti csodái
Mátra Duna Őrség Balaton Parlagi sas Szirti sas Fertő-Hansági Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Ásványi kincsek

3 Mátra A vizes, nedves helyeken különlegesség a hegyi perje (Poa remota), amelynek valamennyi hazai előfordulási helye a Kékes tömbjének északi lábánál található. Tavaszi időszakban vízzel borított cseres-tölgyesben a kockás liliom (Fritillaria meleagris) él egyetlen mátrai élőhelyén. A Mátra fajgazdag hegyi rétjein fordul elő többek között a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), és a gömböskosbor (Traunsteinera globosa). Vissza

4 Duna A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával . Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér Vissza

5 Őrség Az Őrség és a Rába-völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. Nyugaton a kelet-alpi flóravidék stájer flórajárásával, keleten a Praenoricum flóravidék göcseji flórajárásával határos. Az Őrség a közép-dunai faunakerület kisalföldi faunajárásához tartozik. A Rábában, a Zalában és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes pisztráng, a sujtásos küsz (Alburnus bipunctatus), és egyedülálló ritkaságként a dunai ingola. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a folyami rák. A területen igen sok a kétéltű. Vissza

6 Balaton A Balaton (becenevén „a magyar tenger”; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[1] Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is.[2][3 Vissza

7 Parlagi sas Magyarországon a középhegységek peremén, ritkán belsejében és azoknak alfölddel érintkező füves pusztáin, mezőgazdasági területein is megtelepszik. A parlagi sas a fészkelési idényben territoriális állat, egy fészket pedig több éven át is használhat, bővíthet, míg a gallyakból összerótt költőhely súlya már a több mázsát is elérheti. Vissza

8 Szirti sas A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara. Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon. Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. Vissza

9 Fertő-Hansági Nemzeti Park
Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár, a hazai park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban van, míg az osztrák területé Illmicben található. Vissza

10 Aggteleki Nemzeti Park
Béke-barlang:A túra időtartama 3 óra, hossza 2 km. A barlangtúra változatos, vörös és fehér cseppkőzászlók, drapériák, valamint lépcsőzetes medencesort alkotó hófehér mésztufagátak között vezet a Kötélhágcsós-szifonig. Kossuth-barlang:Jósvafő község határában található a Nagy-Tohonya-forrás barlangja. Jósvafőről a Kossuth-barlang bejáratáig tartó felszíni túra hossza oda-vissza 1 km, a barlangtúra hossza szintén oda-vissza 1,2 km, bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe, melyből a barlangban töltendő idő 2-3 óra. Vissza

11 Ásványi kincsek Az ország geológiai felépítéséből adódik, hogy az ércekben gazdag képződmények előfordulása korlátozott. Egyetlen vasérc-előfordulásunk Rudabányán az 1980-as években merült ki. Mangánércet is már csak Úrkúton bányásznak a Bakonyban. A Mátra rézércét (Recsk), kevés molibdén- és arany-előfordulását még nem termelték ki. Kis mennyiségű ólomérc is található a Mátrában, a Börzsönyben és a Velencei-hegységben, ugyanúgy cinkérc is. Vissza

12 Források 2014.03.18 http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tra

13 Képek

14 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Burai Jenni