1920. június 4-én írták alá a trianoni békét, amely értelmében Magyarország területe (Horvát-Szlavónország nélkül) 282 870 km 2 -ről 92 963 km 2 -re csökkent.

Az előadások a következő témára: "1920. június 4-én írták alá a trianoni békét, amely értelmében Magyarország területe (Horvát-Szlavónország nélkül) 282 870 km 2 -ről 92 963 km 2 -re csökkent."— Előadás másolata:

1

2 1920. június 4-én írták alá a trianoni békét, amely értelmében Magyarország területe (Horvát-Szlavónország nélkül) 282 870 km 2 -ről 92 963 km 2 -re csökkent. Több mint 3 millió magyar került át a szomszédos államokhoz: Csehszlovákiához, Romániához, Jugoszláviához. Trianon következményeként Zemplén vármegye 3/4 része került Csehszlováki- ához. A Rákóczi utca végén folyó Ronyva-patak lett az országhatár, amelyet a békeszerződés hajózható folyóként tárgyalt. A patak bal partján található Kassa  Csap vasútvonalon lévő állomás a sátoraljaújhelyiek 2800 hold földjével, egy téglagyárával és a városi vízművek kútjaival a szomszédos államhoz került. A város hanyatlásnak indult. Az itt élő polgárok jó része úgy érezte, hogy Trianon leginkább Sátoraljaújhelyt nyomorította meg Magyarország városai közül. A Magyar Kálvária megépítésének gondolatát az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztályának egyik választmányi tagja, Vilkovszky Kálmán vetette fel, és 1936-ban megépült az elcsatolt megyéknek, településeknek emléket állító, az országban egyedülálló Magyar Kálvária.

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 A felvételeket készítette és a vetítéses előadást összeállította: Géczi István A stációk emléktábláin szereplő városok elhelyezkedése a történelmi Magyarországon