A világ baromfihús-termelése, a baromfihús versenyképessége

Az előadások a következő témára: "A világ baromfihús-termelése, a baromfihús versenyképessége"— Előadás másolata:

1 A világ baromfihús-termelése, a baromfihús versenyképessége
BAROMFI VILÁGNAP MTA, Budapest, május 10. A világ baromfihús-termelése, a baromfihús versenyképessége Horn Péter

2 Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest
OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)

3 Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső húsfogyasztás összefüggése (kg/fő/év)
(Roppa, 2007)

4 A világ népességének és húsfogyasztásának változása
Milliárd fő Millió tonna Népesség Húsfogyasztás (ENSZ, 2009)

5 A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása
x 1,9 USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)

6 Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója)
Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)

7 Különböző háziállatfajok és hasznosítási irányok állati fehérjetermelő képessége és hatékonysága a termelés színvonalától függően *tej ** tömeggyarapodás ***tojástermelési intenzitás (Flachowsky, 2002)

8 Erőforrás felhasználás és környezetterhelő hatások különböző állattenyésztési ágazatokban adott termékmennyiségre (1 tonna hús, tojás - kb. 1 tonna - és 10 m3 tej - kb. 1 tonna hasznosítható beltartalom) (Williams és mtsai, 2006, valamint MacLeod, 2008)

9 Különböző alternatív brojler hizlalási rendszerek környezetterhelése 1 tonna hús előállítása esetén
(Williams et al., 2006)

10 Egységnyi állati termékre eső globális felmelegedést okozó hatás
(CO2 egyenérték/termék kg) sertés brojler sz.marha tej tojás (Nonhebel és Castner, 2011)

11 Az EU állatjóléti szabályozásának hatásai brojlerek előállítási költségeire
(Casanoves, P., 2012)

12 (Herendy V. – Sütő Z. – Horn P., 2005)
Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák teljesítményében mutatkozó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar) Típus Élőtömeg 20 hetes korban (kg) Mellfilé tömege Modern pulykahibrid 18,2 5,09 Bronzpulyka 6,4 0,83 (Herendy V. – Sütő Z. – Horn P., 2005) Bronze White turkey

13 (bronzpulyka teljesítménye=100%)
A BUT Big 6-os testtömegének relatív növekedése a bronzpulykához képest a takarmányozástól és az életkortól függően, ivarok szerint (bronzpulyka teljesítménye=100%) BUT Big 6 Bronze (Horn, P. – Herendy, V. – Kustos, O. – Sütő, Z., 2001)

14 (Horn, P. – Herendy, V. – Kustos, O. – Sütő, Z., 2001)
Az 1999-es takarmánnyal etetett pulykák testtömegének fölénye az 1967-es takarmánnyal etetett azonos genotípusú és ivarú csoportokhoz képest, az életkortól függően (Horn, P. – Herendy, V. – Kustos, O. – Sütő, Z., 2001)

15 (Herendy, V. – Sütő, Z. – Horn, P., 2004)
A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban (Herendy, V. – Sütő, Z. – Horn, P., 2004)

16 A brojlerek tényleges és prognosztizált teljesítményváltozása 1978-2008 között
(Nutreco cit. Sluis, 1999)

17 Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél
(Horn, 2008)

18 Különböző állattenyésztési ágazatokban
egységnyi termékre eső környezeti terhelés csökkenése 20 év alatt Casanovas, P. (2012) Int. Poultry Prod. Vol p. In: World Nutrition Forum.

19 A Cobb 500 brojler változása 2000-2020 között
(Casanovas, P. 2012, Poultry Prod p.)

20 Az USA néhány nagy brojler integrációjára jellemző paraméter
A Top 10 adja az USA 73%-át (Shane, S. M W.P p.) Új-Zéland üzemi átlaga a modernizációt követően 2 kg 33 napra, 1,40 kg/kg takarmányértékesítés mellett. Kísérleti teszt átlagok 2 kg 30 nap, 1,27 kg tak.ért. (Revindran, V Poultry Prod p.)

21 Az állati termékek egy főre eső éves fogyasztásának változása 1934 és 2012 között
* Ébner (1961) nyomán, KSH adatok alapján

22 Az egy főre eső évi baromfihús fogyasztás az EU-ban
(Papp J. nyomán 2014)

23 A világ hústermelésének változása 1999-2021 között
(vágott súly) millió tonna OECD-FAO (2012) USDA (2013) adatok alapján

24 Az egy főre eső állati fehérje ellátás (g/fő/nap)
( ) *Magdalain, P nyomán **OECD-FAO (2012), USDA (2013) termelési előrejelzések alapján számított adatok, 1% évi népesség növekedés figyelembevételével a 2005 évi adatsort alapul véve. Horn P. (2014)

25 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!