Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京.

Az előadások a következő témára: "Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京."— Előadás másolata:

1

2 Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京

3

4 Libya flag

5

6

7 Líbia észak-afrikai állam a Földközi-tenger déli partján. Az ország tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, az OPEC-nek, az Arab Ligának és az OAPEC-nek is. Ország neve: A Népek Szocialista Líbiai Arab Állama Fővárosa: Tripoli Elhelyezkedés: Észak-Afrikában. Líbiát északról a Földközi-tenger határolja, keletről Egyiptom, délről Csád és Niger, délkeletről Szudán, nyugatról pedig Algéria és Tunézia. Terület: Afrika negyedik legnagyobb állama, 1.759.540 km 2 (szárazföld), a tengerpart hossza 1.770 km, az ország 90%-a sivatag. A hagyomány szerint 3 részre osztják az országot. Ezek: Fezzan, Cyrenaica, és Tripolitania. Éghajlat: a tengerpart mentén mérsékelt, a belső területeken forró és száraz sivatagi. Líbiában mérték a Földön valaha mért legmagasabb hőmérsékletet: Tripolitól délnyugatra egy kisebb oázisban 1922-ben 57,8 °C-t. Népesség: 6,324,357 (2010. július) Várható átlagéletkor: teljes népesség: 77.29 év; férfiak: 75.01 év, nők: 79.68 év (2010) Etnikumok: berber és arab 97%, egyéb 3% Vallás: szunnita muzulmán 97%, egyéb 3% Nyelv: hivatalos az arab, de az angolt és az olaszt is gyakran használják. A tradicionális berber használata vagy tanítása pedig tiltott. Államforma: dzsamahiríja (népek állama) Alkotmány: valós alkotmány nincs csak Alkotmányos Proklamáció (1977) Választójog: 18 év felett általános és kötelező (nincsenek pártok, sem frakciók) Gazdaság Líbia gazdasága évtizedek óta a kőolaj és földgáz bányászatra, illetve azok feldolgozására épül. Az export 95%-át, míg a nemzeti jövedelem 65%-át ezen ágazatok adják. A természeti adottságok következtében mezőgazdasági termelésre csakis a tengerparti szakasz alkalmas.

8 Történelem: Régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy az i. e. 8. évezred elején Líbia parti síkságán neolitikus emberek éltek, akik háziasították a marhát és gabonát termesztettek. A föníciaiak kezdetben kereskedelmi állomásokat létesítettek Líbiában, ahol kereskedői a berber törzsekkel kereskedtek. A görögök i. e. 630-ban alapították Küréné (Cyrene) városát. 200 év alatt négy további fontos város keletkezett a térségben. A rómaiak egyesítették Líbia régióit: Tripolitania és Cyrenaica több mint 600 éven át virágzó római provincia volt. Római romok, különösen Leptis Magna romjai mutatják, hogy itt népes városok és sok kisváros volt, városias életmóddal. Az arabok a 7. században hódították meg a régiót. Az őslakosság az arab uralom alatt teljesen átformálódott, az arab nyelv és a muszlim vallás vált uralkodóvá. Az országot 1510-ben spanyol, majd később máltai csapatok igázták le, 1544-ben a Török Birodalom része lett. Az 1911-1912. évi olasz-török háborúban Olaszország gyarmata lett. 1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. A II. világháborúban hadszíntérré vált, területén súlyos harcok folytak. 1951. december 24-én független királysággá vált. 1959-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott iszlám alapokon nyugvó arab szocialista állam egyre fokozódóan nyugatellenes politikát folytatott. Az ország élére Moamer Kadafi ezredes került. Az arab nacionalizmus és a szocializmus egy sajátos ötvözetét dolgozta ki és tette általánossá az országban.

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45 Jews of Libya

46

47

48

49

50

51

52 Tripoli

53

54

55

56

57

58 Copyright: David Jessop

59

60

61