Szakmaszerzés után három évvel… Készítette: Tomasz Gábor tud. munkatárs 2011. november 5.

Az előadások a következő témára: "Szakmaszerzés után három évvel… Készítette: Tomasz Gábor tud. munkatárs 2011. november 5."— Előadás másolata:

1 Szakmaszerzés után három évvel… Készítette: Tomasz Gábor tud. munkatárs 2011. november 5.

2 Kutatás ismertetése TÁMOP 7.1.6 - A tanulás és a munka közötti átmenet vizsgálata –Időpont: 2010. ápr. – július –Célcsoport: 2007-ben (nappali tagozaton) szakmát szerzett volt diákok –Módszer: Kérdőív Interjúk (40 db)

3 A kérdőíves vizsgálat lebonyolítása  Alapsokaság = szakmát szerzettek 2007-ben (szakiskola vagy szakközépiskola, nappali tagozat)  Mintavétel –régió –településtípus –szakmacsoport  Külső cég  Iskolák bevonása (személyiségi jogok)  Könyvutalvány, okostelefon  Lekérdezési módszerek kombinációja Kitöltés módja Kérdőívek számaaránya (%) Visszaküldött levél67968,6 Személyesen lekérdezett 19519,7 Online11611,7 Összesen990100

4 Alapsokaság és minta (--> súlyozás!) Szakiskola Nemek Szakmát szerzettekMintába kerültek száma aránya (%) Száma aránya (%) Férfi10 86360,527856 Nő7 10539,521944 Összesen17 968100,0497100 Szakközépiskola Nemek Szakmát szerzettekMintába kerültek száma aránya (%) száma aránya (%) Férfi12 64949,521746 Nő12 87950,526054 Összesen25 528100,0477100

5 Szülők végzettsége

6 Térbeli mobilitás I. Lakóhely Mindössze 15% költözött másik településre!  jellemzően egy urbanizációs fokkal magasabbra (főleg kisvárosból nagyvárosba)  községben élők száma alig csökkent --> alacsony mobilitás  leggyakoribb útvonal: észak-keleti megyékből a fővárosba

7 Térbeli mobilitás II.  A huszonéves (átlag: 23 éves) fiatalok háromnegyede (77%) még mindig a szüleivel él együtt. a hazai lakáshelyzet mint a munkaerő-áramlás egyik fő akadálya  Csupán egyötödük (19%) alapított saját családot (él együtt házastársával és/vagy gyerekével).

8 Mi a „sikeres” átmenet?  Főbb kritériumok, amelyekben a legtöbb pályakövetéses vizsgálat osztozik: –zökkenőmentes átmenet: a fiatalok hamar találnak munkát; –alacsony munkanélküliségi ráta: a fiataloknak csak egy töredéke nem talál munkát; –vertikális megegyezés (a betöltött munkakör megfelel a végzettségnek); –horizontális megegyezés („szakmán belül”) –alacsony a bizonytalan (precarious) munkahelyen dolgozók aránya (ide tartozik pl. a rövid idejű szerződés, a részmunkaidős foglalkoztatás, a feketemunka). (Teichler, 1999) –Szubjektív megítélés (elégedettség a munkával, bérrel; képzés haszna…)

9 Munkapiaci helyzet 2010-ben

10 Továbbtanulás  43% tanul (17% munka mellett, 26% csak tanul).  18% felsőoktatásban  69% nappalin  44% korábbi szakmától eltérő területen tanul

11 Munkaerő-piaci helyzet  74% dolgozott már (2007 óta), főleg: –szakiskola –idősebb –községlakó –agrár szakma –mai fejjel másik iskolát választana  átlag: 3 hónap alatt talált munkát; 1,8 munkahely  42% volt már munkanélküli, főleg: –szakiskola –agrár –mai fejjel másik iskolát választana legkevésbé: – aki még soha nem dolgozott (18%) – fővárosi

12 Munkahely  Akik már dolgoztak 2007 óta: –relatív többség (38%) szakmunkás, a férfiaknak csaknem fele –18% alulfoglalkoztatott (betanított vagy segédmunkás), viszont az életkorral csökken az arányuk főleg agrár szak –nők (+ nemtől függetlenül fővárosiak) inkább nem fizikai alkalmazottak Megjegyzés: jelenlegi állás, vagy ahol a legtovább dolgozott

13 Továbbtanulás, munka

14 Vélemények a képzésről

15 Munkájában mennyire veszi hasznát annak, amit az iskolában… tanult? (N = 735)

16 Befejezésül Jelentős különbségek (SZKI/szakiskola; nők/férfiak; szakmák/szakmacsoportok) Az iskolamunka átmenetet leíró egyszerű modellek nem megfelelők, hiszen: átmenetek hosszabbak és bonyolultabbak lettek; nőtt az átjárhatóság „LLL”, „késleltetett felnőtté válás”, „posztadoleszcencia” stb.  Pályakövetési vizsgálatok

17 Köszönöm a figyelmet! Tomasz Gábor tomasz.gabor@ofi.hu