A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN.

Az előadások a következő témára: "A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN."— Előadás másolata:

1 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN

2 FŐ TÉMAKÖRÖK:   A 2004-évi finanszírozási terv főbb jellemzői. előadó: dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes   Az állam likvid pénzeszközeivel való aktív gazdálkodás új rendszere. előadó: dr. Réz András főosztályvezető

3 1. RÉSZ FINANSZÍROZÁSI IGÉNY 2004-BEN

4 A KÖZPONTI KORMÁNYZAT EGYENLEGE 2004-BEN 117 MdFt-tal nagyobb pénzforgalmi egyenleg

5 A FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ALAKULÁSA Havonta - -nettó 64 (77) Md Ft, - - bruttó 509 (538) Md Ft finanszírozási igény. * Várható, amely nem tartalmazza az egyszeri intézkedéseket, valamint a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket. ** Előirányzat, amely nem tartalmazza a közvetlen MNB transzfereket.

6 A TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE A forint törlesztés 73 %-a diszkont kincstárjegy.

7 2. RÉSZ A KIBOCSÁTÁSOK ALAPELVEI, NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE

8 A KIBOCSÁTÁSOK FŐBB ALAPELVEI 2004-BEN   stratégiai magatartás,   egyszerűség   átláthatóság   likviditás   a hiány finanszírozása részben belföldről forintban, részben külföldről devizában,   a lejáró forint adósság megújítása belföldről forintban,   a lejáró devizaadósság megújítása a nemzetközi tőkepiacokon,   aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel,   megfelelés a benchmarkoknak.   stratégiai magatartás,   egyszerűség   átláthatóság   likviditás   a hiány finanszírozása részben belföldről forintban, részben külföldről devizában,   a lejáró forint adósság megújítása belföldről forintban,   a lejáró devizaadósság megújítása a nemzetközi tőkepiacokon,   aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel,   megfelelés a benchmarkoknak.

9 3. RÉSZ NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS

10 NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS Fogalma: – – a forintpiacon végrehajtott összes állampapír értékesítés és hitelfelvétel, valamint az összes visszafizetés különbözete. Mit finanszíroz? – – a nettó finanszírozási igényt, – – az MNB-vel szembeni tőkeegyenleg változását, (törlesztés+kiegyenlítési tartalékfeltöltés) – – a KESZ egyenlegváltozását, – – a devizaműveletek egyenleg változását, (hitelfelvétel-törlesztést).

11 NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS 2003-BAN ÉS 2004-BEN 2004. 2003. Nettó finanszírozási igény MNB Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó deviza Privatizációs bevétel KESZ Nettó finansz. igényMNB Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó deviza Privatizációs bevétel KESZ

12 4. RÉSZ A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

13 BRUTTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON A bruttó kibocsátás 5.434 mdFt, 7,1%-os csökkenés 2625 3023 3349 4872 5847 5434

14 NETTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON Nettó kibocsátás 420 md Ft, alig harmada a 2003. évinek 668 468 691 12391348 420

15 A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   az állam legfontosabb finanszírozási piaca:   hiány részbeni finanszírozása   lejáró forint adósság   a nettó finanszírozási igény biztosítása államkötvény kibocsátásokkal,   a lakossági értékesítés fenntartása, jó kereslet esetén bővítése, alternatív finanszírozási forrás lehet,   a diszkont kincstárjegyek elsődleges szerepe a likvidi- táskezelés.

16 5. RÉSZ A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

17 A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   mintegy 3 md Euró összegű bruttó és 2 md Euró összegű nettó kibocsátás,   500 millió Euró összegű stand-by hitelszerződés,   befektetői bázis szélesítése,   a devizanem elsősorban euró,   hosszú futamidejű és fix kamatozású benchmark kibocsátások. Januárban 1 md Eurós kötvénykibocsátás

18 6. RÉSZ AZ ÁLLAM LIKVID PÉNZESZKÖZEIVEL VALÓ AKTÍV GAZDÁLKODÁS ÚJ RENDSZERE

19 A központi költségvetés valamennyi pénzügyi műveletének lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számla az MNB-ben (ÁHT 18/C §-a) A költségvetés likvid eszköz tartaléka előre nem várt sokkok esetére. KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA (KESZ) I.

20 Nagymértékű hónapon és éven belüli KESZ ingadozás: 50-568 milliárd Ft között alakult 2002-ben. Probléma: kedvezőtlen a bankközi pénzpiac (likviditás) és az államadósság kezelés szempontjából Megoldás: a KESZ ingadozásának csökkentése adósságműveletek útján. KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA (KESZ) II. Felhatalmazás az ÁKK részére az ÁHT 2003. évi módosítása eredményeként.

21 KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA ALAKULÁSA 2002-BEN

22 7. RÉSZ A KESZ SIMÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

23 likviditási diszkont kincstárjegy kibocsátása, a diszkont kincstárjegyek aukciós mennyiségeinek változtatása, aktívabb államkötvény-visszavásárlás, állampapír elszámolási napok egységesítése, aktív és passzív repo tevékenység bevezetése. A KESZ SIMÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

24 célja a lejáratok simítása, 3 hónaposnál rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegy, a KESZ várható alakulása szerinti, eseti meghirdetés, de a hét meghatározott napján, a szokásos kb. egy hétnél rövidebb pénzügyi elszámolási időszak, meglévő sorozatra történő rábocsátás. A LIKVIDITÁSI DISZKONT KINCSTÁRJEGY JELLEMZŐI

25 A LIKVIDITÁSI DISZKONT KINCSTÁRJEGY ÜTEMEZÉSE

26 jelenleg meglévő rendszer aktívabb, rendszeresebb alkalmazása, 2004-ben kevesebb kötvény lejárat, így lehetőség van 2005-ben lejáró kötvények nagyobb volumenű visszavásárlására, a visszavásárolt kötvények futamideje alapvetően maximum egy év. AKTÍVABB ÁLLAMKÖTVÉNY VISSZAVÁSÁRLÁS

27 jelenleg két kiemelt nap van: a szerda (dkj) és a csütörtök (államkötvény), a működő elszámolási rendszerek (valós idejű) mellett azonos nap is kezelhető, ezáltal elkerülhető az egynapos ingadozás, valamennyi elszámolási nap a szerda lesz, egyedül a kötvény lejárat térhet el ettől. AZ ÁLLAMPAPIR ELSZÁMOLÁSI NAPOK EGYSÉGESÍTÉSE

28 olyan rövid határidejű pénzpiaci művelet, amelyben pénz és állampapír cserél átmenetileg gazdát, alkalmas likviditás bevonásra és biztonságos kihelyezésre, a legrövidebb futamidejű és legrugalmasabb eszköz, kiemelt futamidő egy hét és egy nap, az ÁKK üzleti partnerei az elsődleges forgalmazók. AKTÍV ÉS PASSZÍV REPO

29 8. RÉSZ A KESZ SZINT MEGHATÁROZÁSA

30 2003-ban a likviditási tartalékot a minimális KESZ állomány biztosította (hó végi állomány cél). Változás 2004-ben: optimális KESZ állomány - a KESZ állomány kívánatos szintje, a KESZ lehetőleg egy +/-50 milliárd forintos sávban mozog az optimális szinthez képest, napi szabályozás. átmeneti, bevezetési időszak. A KESZ SZINT MEGHATÁROZÁSA

31 a kiegyensúlyozottabb likviditás javítja az adósságkezelés feltételeit - egyenletesebb állampapír kereslet az aukciókon, kiegyensúlyozottabb másodpiac, kiszámíthatóbb likviditási helyzet a kereskedelmi bankok és a monetáris politika számára, az állam repo (és kölcsönzési) tevékenysége javítja a pénzpiaci és állampapír-piaci likviditást. A VÁLTOZTATÁS ELŐNYEI Kiszámíthatóbb piac - olcsóbb finanszírozás

32 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!