A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje

Az előadások a következő témára: "A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje"— Előadás másolata:

1 A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
Vállalati informatika előadás (részlet) Benkőné dr. Deák Ibolya

2 A LOGISZTIKA A logisztika anyagok, termékek, információk, személyek,
energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.

3 A vállalati logisztika
A vállalat egészét átfogó folyamat, amely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyag,- és termék áramlást a nyersanyag beszállításától a készárú kiszállításáig. Hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalati tevékenységre (pl. munkaerő gazdálkodás, tárgyi eszköz gazdálkodás).

4 A logisztika fő célja: beszerzési, termelési és
Az ellátási feladatok végrehajtásának megszervezése úgy, hogy a teljes beszerzési, termelési és értékesítési folyamatot egy rendszerbe integrálja és a részrendszerek optimalizálása helyett a teljes rendszer (anyagáramlás, információáramlás, értékáramlás) optimumára törekszik.

5 A 9M-elv Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg.
A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy: a megfelelő információ, a megfelelő anyag, a megfelelő energia, a megfelelő személyek jussanak el a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időpontban, a megfelelő helyre, a megfelelő költséggel.

6 A logisztikával elérhető eredmények
Költségmegtakarítás, (pl. készletcsökkenés, selejtcsökkenés, hiányköltségek csökkenése) szolgáltatási színvonal javulása (pl. belső ellátási rendszer biztonsága, rövidebb szállítási határidők, megbízhatóság).

7 A logisztikai rendszer alrendszerei
Beszerzési (vagy ellátási) logisztika A beszerzési logisztika áll a gazdasági folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben más szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek. Termelési (vagy gyártási) logisztika A termelési logisztika gondoskodik arról, hogy a termelési folyamatban a készletáramlás zökkenőmentesen valósuljon meg. Értékesítési logisztika Az értékesítési logisztika a termelést követően kezeli a készterméket egészen a vevőnek történő átadásig, és az azt követő reklamációs folyamat során. Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási, stb.) logisztika A hulladékkezelési logisztika az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok és csomagoló eszközök áramlását, miközben azok minél nagyobb arányú újrahasznosítására törekszik.

8 A beszerzési logisztika
Feladata: a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan biztosítani a vállalat számára a készleteket olyan választékban, mennyiségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.

9 A beszerzési rendszerrel kapcsolatos logisztikai döntések tipikus tárgyai
Stratégiai szinten olyan kérdésekről kell dönteni, mint gyártani vagy venni, ha venni, akkor egy vagy több forrásból történjen-e a beszerzés. Taktikai szinten történik a lehetséges beszállítók kiválasztása, az ajánlatok bekérése és kiértékelése, a szerződések megkötése. Operatív szinten az egyes rendelések lebonyolítása, a vételi szerződések megkötése, a beszerzéssel kapcsolatos ügyviteli teendők ellátása, illetve a számlák kiegyenlítése történik

10 A Beszerzési alrendszer kapcsolata más alrendszerekkel

11 Beszerzési alrendszer I.
Beszerzési stratégiák lehetnek pl.: eseti beszerzési igény esetén (egyedi beszerzés) beszerzés készletezéssel (készletfeltöltés) termeléssel szinkron beszerzés (JIT)

12 Milyen igény felmerülésekor kell beszerezni? I.1.
A beszerzési igény lehet: MRP által generált igény ( függő igények), Ütemezett beszerzés (pl. JIT), Keretrendelések (éves szerződés), Belső igény pl. üzemanyagok, segédanyagok.

13 Beszerzési rendszer II.
Beszállítókkal kapcsolatos elvárások (lehetnek pl.) Szolgáltatáshoz kapcsolódó követelmények, : szállítások ütemezésének betartása, biztosíték nyújtás, előzetes értesítés a nehézségekről, megbízhatóság, flexibilitás, kommunikáció. Árral szembeni elvárások: Versenyképesség, piaci stabilitás, hosszú távú szerződés. A minőséghez kötődő szigorú szabályok betartása alapkövetelmény.

14 Beszerzési rendszer III.
A rendelés politikánk szerint a rendelés tárgya lehet: Szükséglet szerinti mennyiség Rögzített rendelési mennyiség Adott időszakra történő rendelés (készletgazdálkodási modellek)

15 A beszerzés folyamata Piackutatás Beszerzési prognózis készítése
Javaslatok a beszerzési forrásokra, a rendelési időpontokra Készlettervezés Beszerzési terv ( a raktár - kapacitásokkal egyeztetve) Beszerzési ajánlatok kérése, beszerzése, feldolgozása Vigyázat!!!! A közbeszerzési eljárással megszerzett munka esetén az január 1-étől a megszerzett munkák esetében az Art., speciális figyelési kötelezettségeket ír elő..

16 A beszerzés folyamata I.
Megrendelések kiállítása, szállítási szerződések megkötése A szerződés lehet egyszeri vagy keretjellegű Megrendelés a szerződést is helyettesíti. A megrendelések számítógépes nyilvántartása A Megrendelések felvitele, nyilvántartása, aktualizálása, archiválása. (Visszaigazolás bizonylat, Élő-rendelésállomány) Tételek, anyagok, árúk leszállítása, bevételezése Szállítólevél, raktárbevételi bizonylat, mennyiségi vagy minőségi kifogás esetén jegyzőkönyv Szállítói számlák beérkezése, iktatása, igazoltatása, (kifizetése) Beszerzés könyvelése

17 Beszerzési alapfogalmak
Mit kell beszerezni? TÉTEL(CIKK)TÖRZS Kitől kell beszerezni? SZÁLLÍTÓ törzs Mennyiért lehet beszerezni? ÁR-, DEVIZA TÖRZS Mennyit kell beszerezni? RENDELÉS ÁLLOMÁNY Mikorra kell beszerezni? RENDELÉS ÁLLOMÁNY Hova kell szállítani ? RENDELÉS ÁLLOMÁNY Egyéb információk minőség, RENDELÉS ÁLLOMÁNY fizetési-, szállítási-, csomagolási SZÁLLÍTÓ-,CIKK TÖRZS feltétel stb.

18 A beszerzési modul lekérdezési és jelentéskészítési lehetőségei
Beszerzők, készletek, szállítók, esedékességi dátum szerint lekérdezhetők a megrendelt mennyiségek, a leszállított, illetve le nem szállított (nyitott tételek) mennyiségben és értékben egyaránt. A szállítói teljesítések minősítése céljából jelentés készíthető: abszolút értékben, illetve az átlaghoz viszonyítva relatívan az időben történt szállításokról, a korai szállításokról, a határidőn túli teljesítésekről, és a visszáruzott tételekről.