Előadó: Dr. Mészáros György Elnök

Az előadások a következő témára: "Előadó: Dr. Mészáros György Elnök"— Előadás másolata:

1 Előadó: Dr. Mészáros György Elnök
Az innováció hazai rendszere Együttműködési lehetőségek a K+F és a vállalati szféra között Előadó: Dr. Mészáros György Elnök 2012. november 8.

2 Tartalom A Nemzeti Innovációs Hivatal szerepe és feladatai
Hazai innovációs helyzetkép Kormányzati stratégiai feladatok a KFI területén Együttműködések ösztönzése a kutatói és a vállalati szféra között Az IT szektor és az innováció

3 Összesített innovációs index
Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011

4 Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország
Az innovatív vállalkozások aránya egy-egy adott országon belül nagyon fontos mutatószám, de van egy másik ugyanolyan fontos vetület is: azon cégek aránya amelyek rendelkeznek saját K+F+I bázissal, illetve nem rendelkeznek saját K+F+I bázissal. Ezen vetület alaposabb elemzése segíthet a döntéshozóknak abban, hogy a K+F+I policy mennyire legyen technológiai innováció alapú, illetve mennyire célszerű a nem-technológiai innováció különböző formáinak a támogatására is fókuszálni. Emellett ahhoz is támpontot nyújthat, hogy mennyire érdemes előtérbe helyezni az adaptív innováció ösztönzését az originális innovációval szemben.

5 A vállalati jövedelmek forrása
Az innovatív vállalkozások aránya egy-egy adott országon belül nagyon fontos mutatószám, de van egy másik ugyanolyan fontos vetület is: azon cégek aránya amelyek rendelkeznek saját K+F+I bázissal, illetve nem rendelkeznek saját K+F+I bázissal. Ezen vetület alaposabb elemzése segíthet a döntéshozóknak abban, hogy a K+F+I policy mennyire legyen technológiai innováció alapú, illetve mennyire célszerű a nem-technológiai innováció különböző formáinak a támogatására is fókuszálni. Emellett ahhoz is támpontot nyújthat, hogy mennyire érdemes előtérbe helyezni az adaptív innováció ösztönzését az originális innovációval szemben. Magyarország

6 A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában
Forrás: KSH (2012) 2017. április 5. 6

7 A vállalati K+F ráfordítások alakulása néhány ágazatban (Mrd Ft)
Forrás: KSH 7

8 Hazai stratégiai portfolió
Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány – Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: Nemzeti KFI stratégia 2020 (hamarosan társadalmi egyeztetésre kerül) KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030

9 Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

10 Nemzeti stratégia – kiemelt célok:
2020-ra legalább: 30 kutatási technológiai – fejlesztő műhely működik - a világ elithez tartozva 30 globális nagyvállalati K + F bázis telepedett meg 30 K + F intenzív, multi regionális hazai középvállalat működik és szolgáltat 300 K + F intenzív technológiai kisvállalat (gazella) találja meg globális világpiaci számítását 1000 innovatív start-up kisvállalkozás kapott jelentős támo-gatást (szolgáltatási, forrás és piacra jutási) – az elmúlt 7 évben

11 Az ÁSFK-ban szereplő kiemelt ágazatok (ÚSZT, Tudomány-Innováció programja)
Az NGM felkérésére, a NIH koordinálásával készülnek az alábbi ágazatokra: Egészségipar Közlekedés, járműipar és logisztika IKT Energetika, környezetvédelem Agrárium és élelmiszeripar

12 A kutató intézetek, akadémiai, egyetemi szféra és a vállalkozások együttműködésének segítése a járműipar területén Célzott KFI programok kidolgozása az járműipari vállalkozások cégek és az egyetemek, kutató intézetek szorosabb együttműködése céljából Ipari megrendelésre történő KFI projektek megvalósítása a felsőoktatási intézményekben, vállalati szakemberek, oktatók és hallgatók közös munkájával; hálózatos együttműködések ösztönzése (pl. living lab, klaszterek, platformok) Az autóiparral/járműiparral foglalkozó tudásközpontok tevékenységének támogatása Egyetemek és kutatóintézetek járműipari spin-off cégeinek „testre szabott” támogatása, inkubálása

13 Nagyvállalatok és KKV-k együttműködését ösztönző lehetőségek
Nemzetközi cégek magyarországi (K+F, innovációs, fejlesztési és egyéb) központjainak megőrzése, új központok létrehozása, vonzására együttműködési és támogatási program indítása Jelen levő cégek támogatása, új cégek megnyerése átlátható és egyszerű adórendszerrel, FDI ösztönzés Az ipari nagyvállalatok szerepvállalásának fokozása a megfelelő szakembergárdával, eszköz- és műszerállománnyal, költségvetéssel rendelkező hazai KKV-k KFI kapacitásának felépítésében (pl. integrátori típusú együttműködések szerepének növelése)

14 A KFI támogatáspolitika célrendszere és területei 2012

15 K+F finanszírozás, támogatás
Központi költségvetési támogatások: Intézményi alapellátás, normatív feladat-finanszírozás Fejezeti kezelésű célelőirányzatok (pályázatok)‏ Egyéb fejezeti források Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTI Alap)‏ EU források magyar társfinanszírozása (SA, KA)‏ OTKA Nemzetközi kötelezettségek EU és egyéb nemzetközi támogatások: EU Strukturális Alapok ( , )‏ 7. EU K+F Keretprogram EU Versenyképességi és Innovációs Program Multilaterális kezdeményezések Bilaterális programok Egyéb nemzetközi források Tőkealapok, egyéb pénzpiaci eszközök: Magvető, kockázati tőkealap Üzleti angyalok Egyéb pénzpiaci eszközök (hitel, garancia stb.) Az üzleti szféra támogatásai: Vállalati, non-profit, egyéni Egyéb

16 A 2012. évi K+F pályázati programportfólió forrásai
KTIA: md Ft (nagyságrendileg) GOP: 73 md Ft (1. prioritás, ) KMOP: 2,6 md Ft OTKA: 7,7 md Ft

17 Horizon 2020 három fő prioritása

18 Horizon 2020 költségvetése
Többéves pénzügyi keret (MFF), Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)

19 H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€)
TERÜLETEI Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása) Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás Kockázat-finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén Innováció KKV-knál az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára

20 H2020 Társadalmi kihívások (35 888 m€)

21 A Horizon 2020 új elemei Egységes részvételi szabályok Egyablakos IT rendszer Kevesebb adminisztráció Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Piac közeli innováció számára több támogatás A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

22 H2020 – Ütemezés 2011. november 30. A Tanács és Parlament tárgyalásának megkezdése az Európai Bizottság javaslata alapján 2012. február óta RWP (Kutatási munkacsoport) tárgyalja a tervezetet 2013 végére a végleges jogszabályok elfogadása az Európai Parlamentben és az Európai Tanács által 2014. január 1. Az első pályázati kiírások közzététele

23 Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)
A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.” A NIH-re vonatkozó új SZMSZ júniusban hatályba lépett (

24 A NIH helye a KFI terület kormányzati irányítási rendszerében

25 A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére
Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók Innovációs szolgáltató és menedzs-ment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Hatékony szervezet EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések KFI stratégia stratégiai monitoring, értékelés 2017. április 5.

26 A NIH tevékenysége (1) KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése

27 A NIH tevékenysége (2) Innovációs elemző tudásbázis és információs KFI adatbázis (TéT Obszervatórium) Tényeken alapuló stratégiai tervezés, elemzések Innovációs szolgáltatások megalapozása (partnerkeresés, pályázatok alanyai) Obszervatóriumi szolgáltatások (államigazgatás, kutatók, vállalkozók) Integrált KFI adatbázis Hazai és nemzetközi KFI trendek; kiadványok Közreműködés a KFI statisztika módszertani fejlesztésében

28 A NIH tevékenysége (3) Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása Regionális innováció segítése

29 A NIH tevékenysége (4) EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések
Közreműködik az EU tagállami feladatokban Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) Multilaterális KFI együttműködések gondozása Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően Kétoldalú KFI programok gondozása TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

30 IKT szektor jelentősége
Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá. A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor. A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az elmúlt években. Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban. Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.

31 Az IKT ipar Magyarország egyik
Hazai IKT piac A magyar IKT piac együttes mérete kb milliárd Ft Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott. Az IKT ipar Magyarország egyik húzóágazata

32 IKT és az innováció Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében. Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához. Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.

33 IKT K+F+I bázisok Magyarországon
1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézetek Az erőforrások elaprózódtak „Kritikus tömeg” hiánya Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokban Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya 2. Multinacionális cégek Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia-Siemens, GE, stb.) Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák átvétele Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

34 IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2)
3. Magyar vállalkozások Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA, Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.) Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de kevés hasznosító (spin-off) vállalkozás A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában alacsony A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacra A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche market) céloznak meg

35 Az innováció erősítése az IKT szektorban
Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont (5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni. Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő. Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációját b) fókuszálják a K+F tevékenységet c) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztést d) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet

36 Az IKT innováció lehetséges eszközei
Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök: Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ) Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.) Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)

37 Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2)
„Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest) Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)

38 EU IKT K+F programok EU 7. K+F Keretprogram milliárd Euro Magyar kutatók sikeres részvétele az EU IKT K+F pályázatain: Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner ELTE (koordinátor) BME Cisco Hungary EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet

39 Jövő Internet K+F Az Internet az élet minden területére hatással van (munka, szórakozás, tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált. Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása. A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban. A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára. A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.

40 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Nemzeti Innovációs Hivatal
Dr. Mészáros György elnök Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web:

41 A magyarországi járműipar nemzetgazdasági súlya
Összes értékesítés (Mrd Ft) Export részesedése a nettó árbevételből Összes értékesítés a GDP arányában 2000 1868,39 91,70% 14,27% 2008 3618,22 89,60% 13,63% 2009 2790,67 89,98% 10,89% 2010 3289,29 91,51% 12,30% 2011. 3751,75 92,20% 13,36% 2012 I. félév 2490,55 93,06% 18,39% Forrás: KSH 2012. 41

42 Az IKT hozzáadott értéke a vállalati szektor összes hozzáadott értékéből
Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

43 Az IKT szektor bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték %-ában
Forrás: KSH

44 Az IKT külkereskedelmi egyenlege, illetve részesedése a magyar feldolgozóipari exportból és importból Forrás: KSH

45 Az IKT szektor hozzájárulása a munkatermelékenységhez
Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

46 Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill
Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill. a feldolgozóipari ágazatokban, ( ) Forrás: CIS 2010, KSH

47 Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill
Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill. a feldolgozóipari ágazatokban, ( ) Forrás: CIS 2010, KSH

48 IKT szektorban működő vállalkozások számának alakulása 2003-2010-ig
Forrás: KSH

49 Működő vállalkozások aránya gazdasági ágazatok szerint (2010)
Forrás: KSH

50 IKT kutatóhelyek számának alakulása (2008-2010)
Forrás: KSH

51 Kutató-fejlesztők létszáma (FTE) gazdasági ágazatok szerint, az oktatási terület nélkül
Forrás: KSH

52 IKT szektorban dolgozók aránya a magánszektorban foglalkoztatottak körében
Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

53 IKT kutató-fejlesztők aránya az összes kutató-fejlesztő között (%); Forrás: Eurostat

54 K+F ráfordítások aránya gazdasági ágak szerint (feldolgozóipar külön részletezve - 2010)
Forrás: KSH

55 Az IKT szektor, illetve a többi vállalkozási szektor K+F létszámának növekedése (2005-2009)
Forrás: EUROSTAT

56 IKT szolgáltató szektor kutató-fejlesztők százalékos megoszlása a magyarországi régiók között
Forrás: KSH

57 IKT szabadalmak aránya az összes szabadalom %-ában
Forrás: OECD

58 Az állam milyen módon segítheti a KFI tevékenységet?
Forrás: NIH KFI Obszervatórium 2012

59 Az IKT és a gyógyszertudományok részesedése a KTI Alapból (2007-2012. I.)
Forrás: PKR

60 Az IKT szektor által elnyert támogatás az EU FP7 Keretprogramban (millió €; 2007-2012)
Forrás: E-CORDA