A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 13.

Az előadások a következő témára: "A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 13."— Előadás másolata:

1 A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 13.

2 2 Áttekintés Miért szükséges a fizetésmérleg-statisztika adatgyűjtési rendszerének átalakítása? Az új adatgyűjtési rendszerre történő átállás ütemezése Mi várható 2008-ban?

3 3 A fizetési mérleg adatszolgáltatás jogszabályi kötelezettség Jegybanktörvény alapján: az MNB feladatai ellátásához statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra MNB elnöki rendelet írja elő az adatszolgáltatási kötelezettséget Az EU a tagországok számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő

4 4 A fizetésimérleg-statisztikák jelentősége A gazdaság egyik lényeges egyensúlyi mutatója Az ország megítélése és a befektetői döntések szempontjából kiemelt jelentőségű A fizetésimérleg-statisztikák az eurozónában is megőrzik fontosságukat

5 5 A jogi és statisztikai környezet változása Az Európai Parlament és a Tanács rendelete szerint 2002-óta csak a 12 500 euro értékhatár fölötti átutalásokra írható elő jogcímmegadási kötelezettség a fizetésimérleg-statisztika céljára. A jövő perspektívája: bankrendszeren keresztüli pénzátutalásokra egyáltalán nem, vagy csak magas értékhatár felett lehet elrendelni adatszolgáltatást. Bővül a hazai bankrendszert elkerülő tranzakciók köre

6 6 MNB céljai A statisztikák minősége javuljon Az adatszolgáltatók terhei csökkenjenek Nemzetgazdasági szintű költséghatékonyság

7 7 Adatszolgáltatási kötelezettség változik Új adatgyűjtések, nem a banki átutalásokat figyeljük meg, nem kell jogcímet megadni Az átálláskor az adatszolgáltatóknál költségek merülnek fel és többleterőforrás szükséges Hosszabb távon IT fejlesztés mellett csökken az erőforrás-igény Az MNB minden segítséget megad az adatszolgáltatóknak (helpdesk, oktatás, személyes konzultációk)

8 8 Az új adatgyűjtési rendszerre való felkészülés A nemzetközi gyakorlat –Az angolszász országokban mindig is közvetlen megkérdezés történt. –A többi országban folyamatos az átállás pl.: Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Ausztria –2006 végére a 27 tagország közül 10-nek új rendszere lett A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a statisztika előállításának össztársadalmi költségei csökkennek

9 9 A közvetlen megkérdezéseken alapuló fizetési mérleg kialakítása hosszú folyamat eredménye KSH adatgyűjtések eredményeinek beépítése már megvalósult: áruforgalom (2003), idegenforgalom (2005), szolgáltatások (2006) 2008-tól az MNB felé csak azt kell jelenteni, amit a KSH adatgyűjtései nem fednek le

10 10 Az átalakítás befejezése: MNB adatgyűjtések a pénzügyi mérlegre 2006 A kísérleti adatgyűjtés végrehajtása a kiválasztott reprezentatív adatszolgáltatókkal A kérdőívek és a kitöltési útmutatók véglegesítése

11 11 Az átalakítás mérföldkövei 2007 Február: az új adatszolgáltatásokra vonatkozó 3/2007. (II.21) MNB-rendelet kihirdetése. Hatálybalépés: 2008. január 1. Kísérleti adatszolgáltatások tesztelése Az új adatbefogadó és adatfeldolgozó informatikai rendszer tesztelése Az adatszolgáltatók és a referensek képzése, oktatása ( workshopok, e-learning, személyes konzultációk) 2008 Január: éles indulás

12 12 A 2008-tól érvényes adatszolgáltatások A gazdasági szereplők nem jogcímeket adnak meg átutalásaikról, hanem pénzügyi eszközeik állományairól és az azokat érintő tranzakcióikról jelentenek Új adatgyűjtések 6 fő témakör: –Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak –Tőkebefektetések –Értékpapír befektetések –Pénzügyi derivatívák –Egyéb befektetések –Tájékoztató mérlegadatok

13 13 Kinek és milyen gyakran kell jelentenie 2008-tól? Havi jelentés: –az MNB 2007. áprilisában kijelölte és írásban értesítette a jelentésre kötelezett gazdasági szereplőket Negyedéves és éves gyakoriságú jelentés: –a gazdasági szereplő felelőssége, hogy az egyes témakörökhöz meghatározott értékhatárok (ld. következő előadás) alapján jelentési kötelezettségét felismerje és annak eleget tegyen –az MNB-rendeletben nevesített további adatszolgáltatók (MÁK, APEH stb.) Az érintett gazdasági szereplők számára az adatszolgáltatás kötelező

14 14 Összegzés Az adatszolgáltatás kötelező Az MNB célja, hogy a statisztikák minősége javuljon Nemzetgazdasági célú költséghatékonyság Partneri kapcsolat kialakítása az adatszolgáltatókkal

15 15 Köszönjük az együttműködést!