2012.04.11 PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK.

Az előadások a következő témára: "2012.04.11 PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK."— Előadás másolata:

1 2012.04.11 PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK

2 Miről fog szólni az előadás? - A Know and Pol PISA kutatásának rövid bemutatása(fogalmak és módszertan) -6 ország „PISA profilja” -Vizsgált időszak (90-es évek közepe- 2009 eleje), 2009-es eredmények már nem -Ízelítő, sajátosságok, érdekességek nem összehasonlítás

3 A PISA kutatás elemzési kerete A PISA egy tudásalapú irányítási eszköz- KRT (Salamon 2002, Lascoumes 2007, Pons- van Zanten 2007) Tudás alapú irányítási eszköz:puha irányítási eszköz, amely egy adott tudástípust igyekszik elterjeszteni, hogy ezáltal alakítsa az aktorok viselkedését az adott területen. A kormányzás: –Kimenetekre koncentrál, számok által kormányoz, távolból kormányoz –Összehasonlíthatóság, nemzetközi láthatóság, peer pressure –Diskurzust generál, véleményeket koordinál---közös diksurzív tér jön létre Recepció: nem egyszerű lineáris átadása az üzeneteknek hanem olyan kognitív tevékenységről van szó amelyben az üzeneteket folyamatosan elfogadják, visszautasítják vagy újraértelmezik A PISA recepció egy komplex folyamat: kijönnek az eredmények  SOKK  médiában elterjed  emberek számon kérik  politikusok átírják az agendát

4 Metodológia (Know and Pol O3/1 Supranational Instrument)  Az eszköz készítése (Portugál csapat)  6nemzeti esettanulmány a recepcióról (PO, HU, RO, SC, BE, FR)  Közös elemzési pontok:  formális struktúrák, főbb aktorok, vita a PISA-ról, PISA és nemzeti szintű politikacsinálás, nemzeti KRT-k  Módszer: interjúk, média elemzés (szaksajtó és napisajtó), dokumentumelemzés stb.  végül integráció (Portugál csapat)

5 2011. október 20.

6 http://www.statsilk.com

7 Franciaország A rezisztenciától a legitimizációig Argumentaire: „többé kevésbé szilárd és koherens érvek rendszerét jelenti (tudományos, politikai vagy technikai), amelyek segítenek megmagyarázni a köz számára a francia diákok PISA eredményeit.” Agyonhallgatás és a „tesztben van a hiba” érvrendszer(bias arg)-folyamatosan elhalkul Fordulópont - 2006 Legitimizáció és az „ideális kormányzás” érvrendszer –folyamatosan erőre kap- A PISA politikai „kisajátítása”

8 Portugália kétségek majd teljes azonosulás Kétségek a belépésnél 17. Alkotmányos kormány (2005)-María de Lurdes Rodrigues- kezdik el igazán használni: „nem lehet dönteni anélkül, hogy a szükséges információk a birtokunkban lennének” Okok: a bizonyíték-alapúság, „semlegesség”, emészthetőség,hihetőség A közpolitika de-politizálódása, az eszköz re- politizálódása 11 policy születik esélyegyenlőségi és minőségi területen, amelyeknek valamilyen köze van a PISA-hoz

9 Magyarország A fekete bárány és a reform miniszter Lelkes csatlakozás, a „civilizált nyugat” szimbolikája Eredmények: sokk a nemzeti önkép számára 2002-ben a jobboldali kormány ignorálja, vákuumot hagy 2003- Magyar Bálintnak kapóra jön ahhoz, hogy újrateremtse magát mint a „reform miniszter”-t, → a PISA „agyonhasználása” PISA says...

10 A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák Nemzetközi összehasonlítás Hazai közpolitikák A problémák és a hozzájuk kapcsolt megoldások A PISA diagnózisaA közbeszédben megjelenő problémák A PISÁ-ra hivatkozva bevezetett közpolitikai megoldások Alacsony színvonal (low quality) 2003- kompetenciaalapú NAT 2004- kompetencia-alapú program- csomagok 2005- kétszintű érettségi 2008- nem szakrendszerű oktatás 2001- Országos kompetenciamérés 2003- tananyag-csökkentés az ált. iskolákban 2003- oktatási integráció/deszegregáció 2005. felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban 2007- körzethatár-szabályozás; esélytervek 2008- HHH bérpótlék, kora gyerekkori fejlesztés Egyenlőtlen esélyek (low equity) PISA200 0 PISA200 6 PISA200 3 homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás Társadalmi és etnikai szegregáció Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia- fejlesztés

11 Románia 2001-ben, 2006-ban (és 2009-ben) vett részt: 2003-ban kimarad Az oktatáskutatásnak és az állami tudásméréseknek csekély hagyománya van Megfelelési kényszer és patyomkin-politika a nemzetközi fejlesztő szervezetek és az EU felé → Bürokratikus végrehajtás, eredmények bagatellizálása 2009-től: növekszik a mérés-értékelés jelentősége az oktpol-ban, a PISA-eredményekről is egyre több szó esik a szakmai és politikai közbeszédben

12 2011. október 20.

13 Belgium franciaajkú közössége Konszociációs demokrácia, „pilléres” intézményrendszer, kompromisszumokon alapuló politikai kultúra –Diszkréció elve: hiányzik az az intézmény, amelynek legitimitása volna rendszerszintű értékelőként fellépnie A PISA újdonsága: külső, elfogulatlan összehasonlító tudás a rendszerről Számos közpolitikai törekvést „helyzetbe hoz”, de elsősorban retorikai segédeszköz marad

14 Skócia Devolúció (1999-), nacionalista kormányzati retorika (2007-) Strukturális és politikai konvergencia & eltávolodás igénye: a PISA mint lehetőség –Új, külső referenciapontok keresése: észak-európai államok –Skócia elhelyezése a globális szcénán, a cél: előlépni Nagy- Britannia árnyékából Legitimitás a „How good is our school?” minőségbiztosítási modellnek szembeállítva az angliai erős elszámoltatási közpolitikával → Globális oktatáspolitikai trendek kiaknázása a nemzeti identitásépítés javára

15 Záró gondolatok Globális oktatáspolitikai konvergencia: a PISA elsősorban retorikai eszköz: „üres tartály” A globális eszköz lokális beágyazódásának folyamata: „fókuszáló esemény” (Kingdon, 2003) A politika tudományosodásának ígérete helyett a „bizonyítékok” átpolitizálódása PISA 2012: a „bizonyítékok”, a „puha kormányzás” új fejezetének kezdete?

16 Köszönjük a figyelmet! Nemzetközi honlap: www.knowandpol.eu Magyar kutatási eredmények http://oitk.tatk.elte.hu/hu/knowandpol