A csoport.

Az előadások a következő témára: "A csoport."— Előadás másolata:

1 A csoport

2 A csoport kritériumai (Deutsch ’80)
Ébredjenek az emberek egymás jelenlétének tudatára Igényeljék az emberek a másokkal való együttműködést Az együttműködésen a kölcsönösségen és a viszonzáson kell alapulnia Bizalom Alkudozás Összehangolódás Ébredjenek az emberek annak a tudatára, hogy ők minden mástól megkülönböztethető egységet képeznek

3 A csoport fajtái Létszám szerint: kis csoport (25 főig), nagy csoport ( főig), tömeg (50 fő felett) Formális csoport (pl.: osztály, tantestület) Informális csoport (pl.: baráti társaság) Referencia csoport (Merton): normatív és összehasonlító funkció

4 A formális csoport jellemzői
A társadalom funkcionális alapegysége (meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik) Nagysága behatárolt Tagjainak speciális szerepe és a többi taggal szabályozott kapcsolata van Belső életrend és szabályos fejlődésmenet jellemzi Nagyobb társadalmi struktúrákhoz (makrostruktúra) kapcsolódik Tagjai pótolhatóak Példa: osztály, tantestület

5 Az informális csoport jellemzői
Olyan emberi együttes, amely intézményes mechanizmusok által nem szabályozott Tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz Természetes emberi szükségleteket elégít ki Személy a fontos, nem a betöltött szerep. Példa: család, baráti társaság

6 Referencia csoport (Merton)
Viszonyítási keretül szolgál Az az alakulat, amelyet az egyén vonatkoztatási keretül használ önmaga (és mások) megítéléséhez, amelyhez pszichológiailag igyekszik kapcsolódni, asszimilálódni. Viszonyításról beszélünk akkor, ha a saját helyzetünk megítélésekor mások helyzetét vesszük támpontul, s ezen összehasonlítás nyomán elégedettség, vagy elégedetlenség érzése alakul ki bennünk.

7 A csoport fejlődésének fázisai (Argyle ’81)
Alakulás: a csoporttagok figyelik egymást, „énbemutatások” sorozata, a gyerekek és a tanárok is igyekeznek bemutatni a legjobb tulajdonságaikat Viharzás: hangsúlyozódik az egyéni viselkedés és értékkülönbségek, versengés a csoportban elfoglalt helyért, nagyszámú kommunikációs aktus jellemzi Normaalakulás: a csoport normáinak megszületése Működés: kialakul a csoport kohézió,a feladatok elvégzése jellemző Felbomlás

8 Csoportösszetétel Heterogén: tanulók a képességek, attitűdök, érdeklődési irányok, személyiségvonások, életkor, nem, családi háttér tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Homogén: ennek ellenkezője. Képességek alapján történő csoportosítás problémái: Megbízható mérőeszköz hiánya. A besorolás sokszor tartós. Befolyásolhatja a családi háttré. Kezdettől alacsony elvárások a gyenge osztállyal szemben.

9 Csoportnorma Definició: a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, működési elvek, értékítéletek rendszere Jellemzői: Íratlan szabályok Mindenki számára kötelező érvényűek A csoportban maradás feltételét képezik A bekerülésnél is viszonyításul szolgál Fokozzák a csoportösszetartó erőt (kohézió) A csoport ellenőrzi is a normák teljesítését

10 A normakövetést meghatározó tényezők
Csoportban elfoglalt hely Csoportban elfoglalt szerep A csoport számára mennyire fontos a norma Tudatos normaalakítás Felelősségvállalás Közös szabályalkotás

11 A csoport kohéziót növelheti
Az erőfeszítés mértéke, amit a csoportba kerülésért tettek „közös” ellenség léte Csoport nagyság Kellemes tevékenységek

12 Csoportnagyság Minél nagyobb a csoportlétszáma, annál
Kevesebb lehetőség nyílik arra, hogy mindenki részt vegyen a beszélgetésben, vitában, Több energiát igényel a csoport élet koordinálása, Kevesebb az olyan egyén, akit kedvelnek, támogatnak, Gyakoribb a konfliktus Interperszonális kapcsolatok száma csökken Kevésbé átlátható, ki, hol tart, Biztos, hogy a potenciális erőforrások nem hasznosulnak úgy, mint kisebb létszámnál.

13 Csoport szerkezete Jacob L. Moreno: szociometria
Egy szempontú: rokonszenvi-ellenszenvi választásokon alapul Mérei Ferenc: több szempontú Rokonszenvi-ellenszenvi dimenzió Közösségi funkció ( vezető, bíró stb.) Egyéni tulajdonságok, képességek, adottságok Közösségi helyzet, népszerűség, érvényesülés

14 Jellegzetes alakzatok a csoportban
Pár Hármas Zárt négyzet Csillag Lánc Perem

15 Szerkezeti típusok Halmazszerkezet Laza szerkezet
Egy központú, széles peremű szerkezet Tömbszerkezet Több központú szerkezet

16 A tanulási szituáció hatása a tanulói interakciókra
Együttműködő Versengő Individualisztikus Hatékony kommunikáció kommunikáció hiánya, fenyegető Nincs interakció Mások teljesítményre való ösztönzése akadályozása Problémamegoldó konfliktuskezelés győztes-vesztes bizalom bizalmatlanság Egymás elfogadása és támogatása elutasítás munkamegosztás hiánya Kudarctól való félelem csökken növekszik Mások segítségének használata kihasználatlansága

17 Tanulási szituáció hatása a tanulói attitűdökre:
egymás elfogadása, támogatás, kedvelés információcsere motiváltság tanulás melletti érzelmi elköteleződés