ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA

Az előadások a következő témára: "ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA"— Előadás másolata:

1 ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA
A fizika története ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA 2004. március 8.

2 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

3 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

4 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

5 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

6 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

7 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története II. HIERON 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

8 Szirakuza elhelyezkedése
A fizika története Szirakuza elhelyezkedése 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

9 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Arkhimédész Kr.e. 287-ben született Szirakuzában Apja az ismert csillagász: Pheidiasz Lehet, hogy rokonság fűzi II. Hieron királyhoz A fiatal Arkhimédész Alaxandriába ment, lehet, hogy tanult Euklidésznél is Valószínűleg Szirakuzába való visszatérése után már élete végéig nem hagyja el szülővárosát Lehet, hogy tanította Hieron király fiát, Gelon-t is Jelentős szerepet játszik a Marcellus vezette római hadak ellen vívott harcokban (ostromgépek, emelők, tükrök) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

10 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

11 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Marcellus, a római hadvezér 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

12 Arkhimédész ostromgépei
A fizika története Arkhimédész ostromgépei 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

13 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Ostromgép 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

14 Arkhimédész a homorú-tükörrel
A fizika története Arkhimédész a homorú-tükörrel 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

15 A fizika története Egy gálya felgyújtása homorú-tükörrel
2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

16 MŰVEI A fizika története 7 görög nyelven 1 latin fordításban
1 arab fordításban További 6 szövegek rekonstruálásából 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

17 A gömbről és a hengerről A kör méréséről
A fizika története A gömbről és a hengerről A kör méréséről A konoidokról és a szferoidokról A spirálokról A síkok egyensúlyáról A parabola kvadratúrájáról Az úszó testekről A homokszámláló A módszerről (1906-ban HEIBER dán tudománytörténész fedezte fel egy palimpszeszten (pergamen, amelyről az eredeti írást eltávolították, hogy helyére új kerüljön) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

18 Vizsgálatok a sokszögekről Az elvekről A mérlegről és az emelőről
A fizika története Vizsgálatok a sokszögekről Az elvekről A mérlegről és az emelőről A súlypontról Optika A gömbkészítésről 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

19 VITRUVIUS (római építész) írja le A HIERON és a KORONA történetét
A fizika története VITRUVIUS (római építész) írja le A HIERON és a KORONA történetét Hieron áldozati koronát készíttetett aranyból, de a fülébe jutott, hogy az aranyműves esetleg az arany egy részét ezüstre cserélte, tehát hamísított Hieron megbízta Arkhimédészt, hogy derítse ki az igazságot Vitruvius szerint a dolog nyitjára Arkhimédész akkor jött rá, amikor a fürdőben a vízzel telt fürdőkádba lépve a kádból egyre több víz ömlött ki, minél jobban belemerült a kádba A felfedezésnek annyira megörült, hogy a kádból kiugorva, meztelenül végigrohant Szirakuza utcáin, miközben azt kiabálta: 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

20 „eurhka, eurhka!” „MEGTALÁLTAM, MEGTALÁLTAM!!!”
A fizika története „eurhka, eurhka!” „MEGTALÁLTAM, MEGTALÁLTAM!!!” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

21 A KORONA (TALÁN ILYEN LEHETETT)
A fizika története A KORONA (TALÁN ILYEN LEHETETT) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

22 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Arkhimédész vett egy a korona tömegével megegyező tömegű aranytömböt és egy ezüsttömböt. Mindhármat vízbe merítette, és megnézte, hogy mennyi vizet szorítanak ki 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

23 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Jelöljük a koronában lévő ezüst- és aranymennyiség viszonyát, vagyis a csalás mértékét H-val! Mint kimutatható: H = (Vk – Va) : (Ve – Vk) ahol Vk a korona által, Va az aranytömb által, Ve az ezüsttömb által kiszorított víz érfogata Ha Vk = Va , akkor nincs hamisítás, H = 0. (Állítólag az aranyműves csalt, de Arkhimédész megvédte.) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

24 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Az úszó testekről című művének XVI. propozíciójaként szerepel: Bármely test, amely könnyebb a víznél, teljesen a víz alá nyomva azzal az erővel igyekszik felfelé, amely a test által kiszorított víz súlyának és a test súlyának különbségéből adódik. Amennyiben a test nehezebb a víznél, a test lefelé igyekszik akkora erővel, amekkora a test súlyának és az általa kiszorított víz súlyának a különbsége. 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

25 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

26 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Amire talán a legbüszkébb volt Arkhimédész: Az egyenlő oldalú hengerbe írt gömb térfogatai és felszínei viszonyának a meghatározása: Az arány: 2/3 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

27 Az arkhimédészi csavar
A fizika története Az arkhimédészi csavar 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

28 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

29 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

30 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

31 „Adjatok egy fix pontot, és én kiforgatom helyéből a világot!”
A fizika története „Adjatok egy fix pontot, és én kiforgatom helyéből a világot!” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

32 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

33 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Arkhimédész halála Kr.e. 212-ben Egy római katona, miután árulás révén a rómaiak bevették Szirakuzát, leszúrja Arkhimédészt, annak ellenére, hogy Marcellus megparancsolja, Arkhimédészt óvni kell Marcellus 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

34 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Arkhimédész halála Kr.e. 212-ben Az idős Arkhimédész geometriai ábrákat rajzol, és ráförmed a katonára: „Noli tangere (turbare) cirkulos meos!” „Ne érintsd (zavard) köreimet!” Marcellus 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

35 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Ciceró Kr.e. 75-ben megtalálja Arkhimédész elhanyagolt sírját „Az előkelő, egykoron művelt görög város előtt így maradt volna ismeretlen egyetlen lángelméjű polgárának emléke, hacsak egy Arpinumból származó fel nem fedi előttük.” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

36 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Arkhimédész sírkövére egy hengerbe rajzolt gömb kuntúrját vésték, a sírkőbe vésett vers már csak nyomokban volt meg. 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

37 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Ciceró megtalálja a sírt 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

38 Arkhimédész jelentősége Összekapcsolja a matematikát és a fizikát
A fizika története Arkhimédész jelentősége Összekapcsolja a matematikát és a fizikát Bevezeti a végtelen kicsi, a végtelen nagy, a határérték fogalmát (az infinitézimális számítás alapjai) A gömb és a henger térfogatának és felszínének a meghatározása 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

39 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Ajánlott irodalom 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága

40 Arkhimédesz és munkássága
A fizika története Ajánlott irodalom 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága