Államháztartás (Költségvetés) Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és.

Az előadások a következő témára: "Államháztartás (Költségvetés) Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és."— Előadás másolata:

1 Államháztartás (Költségvetés) Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Nyomtatható változatNyomtatható változat HonlapHonlap

2 Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? Varga István előadása a MÚOSz székházban 2006. augusztus 23-án 2003. december Fixtv 2008. június 23. Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

3 Összefoglalás Miért? – Mit? – Hogyan? Miért? – Mit? – Hogyan? Az EU költségvetése Az EU költségvetése EU-tagország költségvetése EU-tagország költségvetése A Szent Korona Országának költségvetése A Szent Korona Országának költségvetése Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

4 Miért?Mit?Hogyan? A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. Megszűntetni a sarc fizetését, az EU-ból történő kilépéssel – EUA 50. cikk Gazdasági függetlenség visszaállítása. Minden magyar érték magyar érdeket szolgál. Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

5 Az EU költségvetése Fő bevételi tételek: A tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj. A tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj. A „belső piac” vámuniójának vámtételei (EUM 110., 111. és 112. cikk). Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. A „belső piac” vámuniójának vámtételei (EUM 110., 111. és 112. cikk). Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. A tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111. és 112. cikk). A tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111. és 112. cikk). Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

6 Fő kiadási tételek: A bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek. A bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek. Azok a „támogatások”, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlődése” érdekében befektetnek. Azok a „támogatások”, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlődése” érdekében befektetnek. A globalista terrorizmus katonai kiadásai. A globalista terrorizmus katonai kiadásai. Az EU költségvetése Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

7 Bevételek - Csökkennek az „átruházott” tételekkel (vám, adó), - Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel. Kiadások - Kényszerűen csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások, - Növekednek az adóterhek, - Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher. Költségvetési egyenleg: Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van: - kiadások csökkentése, - adóemelés, - adósságállomány növelése. EU-tagország költségvetése Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

8 A már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek „konvergencia”-parancsára vezette be a magyar kormány, amely tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. EU-tagország költségvetése Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

9 A négy liberális alapelv hatása Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (szolgáltatás is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások az Alkotmány rendelkezései, így különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e rendelkezések alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” A tőke szabad áramlása érvényesülésével a magyar termőföld 2007. január 1-től mindenki számára megvásárolható. Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelőket és szolgáltatásokat. A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) az egyenlőtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot. „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk) Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés

10 Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: -a szellemi adottságunk, -a termőföld és -a földalatti értékeink. Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés A Szent Korona Országának államháztartása 1.

11 Az államháztartás részei: 1.Az állandó életfeltételek biztosítása -családfenntartás -élelmezés, -egyéb ellátás, -lakásfenntartás 2.Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) -településműködtetés, -nevelés, oktatás, -egészségügyi ellátás, -nyugdíj, -közlekedés, -energiaellátás, -védelem, -kultúra, művészet, -közigazgatás, -tartalék. 3.Fejlesztés -kutatás, -az általános feltételek fejlesztése. Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés A Szent Korona Országának államháztartása 2. Az államháztartás felosztása: ▼

12 Felosztás mértéke Összeseszköz személyi elismerés összes főft/fő milliárd ft Nemzeti vagyon növekedés/év 50 000 Életfeltétel biztosítás 41 %20 5009 84010 6601 500 000 családfenntartás20 %4 1000 3 500 000*1 171 429 élelmezés30 %6 1503 6902 460937 5002 624 000 egyéb ellátás30 %6 1503 6902 460937 5002 624 000 lakásfenntartás20 %4 1002 4601 640625 0002 624 000 100 % 10 6602 500 000 Közkiadás 34 %17 0007 4469 5545 000 000 Településműködtetés10 %1 700850 324 6752 618 000 nevelés, oktatás10 %1 700850 324 6752 618 000 egészségügyi ellátás10 %1 700850 324 6752 618 000 nyugdíj18 %3 0603062 7543 500 000786 857 közlekedés10 %1 700850 324 6752 618 000 energiaellátás10 %1 700850 324 6752 618 000 védelem10 %1 700850 324 6752 618 000 kultúra, művészet10 %1 700850 324 6752 618 000 Közigazgatás10 %1 700850 324 6752 618 000 Tartalék2 %340 0 100 % 9 5546 097 403 Fejlesztés 25 %12 5007 5005 0001 500 0003 333 333 Összesen: 50 00024 78625 2149 097 403**2 771 560

13 Az államháztartás alkotmányos alapelvei 1.Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 2.Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. 3. Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok. 4. Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben. Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés A Szent Korona Országának államháztartása 3.

14 Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok a három radikális lépés megtételéhez Államháztartás, költségvetés Folytarás: Paradigmaváltás Gazdasági paradigmaváltás