A 2001. évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, 2010. május 17.

Az előadások a következő témára: "A 2001. évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, 2010. május 17."— Előadás másolata:

1 A 2001. évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, 2010. május 17.

2 nagyon gazdag adatbázis: a bevándorlók beilleszkedésének számos indikátora előállítható belőle teljes körű adatokat tartalmaz (valamennyi – az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó – külföldi állampolgárra és hontalan személyre, valamint a menekültekre is kiterjed) lehetővé teszi az összehasonlítást a fogadó népességgel A népszámlálás előnyei a bevándorlók integrációjának vizsgálata szempontjából

3 nem alkalmas a rövid távú változások feltárására nem voltak korábbi összehasonlítható adatok (a 2001. évi népszámlálás regisztrálta 1960 óta először az állampolgárságot) hiányzik néhány kulcsfontosságú adat, ami az integrációs mutatók értékelését megnehezíti A népszámlálás hátrányai

4 A külföldi állampolgárságú és a külföldi születésű népesség Magyarországon a 2001. évi népszámlálás alapján

5 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok, 2001–2010 (jan. 1.) Forrás: BÁH, Demográfiai évkönyvek.

6 A külföldi állampolgárságú népesség megoszlása származási ország szerint

7 A külföldi állampolgárságú népesség származási ország és nemzetiség szerint

8 A külföldi állampolgárságú népesség származási ország és születési hely szerint

9 A csak külföldi és a kettős állampolgárok aránya az összes külföldi körében

10 A Magyarországon tartózkodó külföldi és kettős állampolgárok megoszlása születési hely szerint

11 A külföldi születésű és a külföldi állampolgárságú népesség korcsoportos megoszlása

12 A legalább érettségivel rendelkezők a 18 éves és idősebb külföldi állampolgárságú népesség és a teljes lakosság körében

13 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 25 éves és idősebb külföldi állampolgárságú népesség és a teljes lakosság körében

14 A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb külföldiek körében származási ország szerint

15 A külföldi állampolgárságú népesség területi megoszlása származási ország (földrész) szerint

16 Az aktivitási arány és a munkanélküliségi ráta a 15-64 év közötti külföldi állampolgárok körében származási ország szerint

17 Az aktivitási arány és munkanélküliségi ráta a 15-64 év közötti külföldiek három csoportjában nemek szerint

18 A munkanélküliségi ráta a 15-64 év közötti külföldi állampolgárok körében régiók szerint

19 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében I. Referencia: férfi, 20–29 éves, alapfokú végzettség

20 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében II. Referencia: Budapest, Közép-Magyarország

21 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében III. Referencia: ázsiai ország állampolgára, nem magyar nemzetiségű

22 Köszönöm a figyelmet!