Szent József Katolikus Általános Iskola

Az előadások a következő témára: "Szent József Katolikus Általános Iskola"— Előadás másolata:

1 Szent József Katolikus Általános Iskola
Kiskunhalas, Hungary Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009

2 Szent József Katolikus Általános Iskola
Kiskunhalas, Hungary Víz Kiskunhalas az ország középső részén, két nagy folyó a Duna és a Tisza közötti területen helyezkedik el. Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések, Dongéri-főcsatorna megépítése előtt a XX. század közepéig az egész Duna-Tisza közén, ennek értelmében Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. Városunk vízrajza napjainkban azonban igen szegényes képet mutat. Kiskunhalas területén mára már csak a Sóstó, valamint a Fejeték láprétje maradt fenn. Nyílt vízfelülettel azonban csak a Sóstó rendelkezik.

3 Víz Az első mintavételi helyünk a Sóstó:
A város északi részén elhelyezkedő szikes tó a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Deflációs tó, vagyis természetesen szélfújta mederben keletkezett. A területet homoktalaj borítja, amelyre északkelet-délnyugati irányú lösztakaró rakódott le.

4 Sóstó A Sóstó területe 53,3 ha, ennek kb. a fele 28,7 ha nyílt vízterület, a maradék terület náddal borított. A tó átlagos mélysége 1 – 2 m. A csapadék és a talajvíz pótolja elpárolgott vízét, de két mesterséges kutat is fúrtak, melyekre az aszályos időszakokban van szükség.

5 Sóstó A tó zöldes színű, megszagolva halak, növények szaga érezhető. A tó vízének szűrőpapíron való átszűrése után a szűrőpapíron többnyire ásványi anyagok és növények maradtak fenn. A tó vize enyhén lúgos kémhatású, ph-ja 8,5-ös.

6 Sóstó A XX. század elején a gyógyhatásnak köszönhetően a Sóstó Európa-hírű fürdővíz volt. 2005-ben helyi jelentőségű védett területté nyilvánították. A tó és környezete védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Ilyenek a növények közül a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a mocsári aggófű (Senecio paludosus), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), az állatok közül pedig 72 védett, 5 fokozottan védett faj fordul elő a Sóstón és környékén. A tavat és élővilágát veszélyeztető tényezők közé tartoznak az emberi székletből származó baktériumok, illegális szennyvízelvezetők, intenzív horgászat, mezőgazdasági művelésből származó növényvédőszerek.

7 Víz A második mintavételi helyünk: Dongéri-főcsatorna
Az 1940–42-es évek különösen magas vízállása jelentős károkat okozott, és ezért az 1950-es évek első felében megépült a csatorna. A város déli részéről indul először északra, majd a települést megkerülve északkeleti, illetve délkeleti irányba halad tovább és a Tiszába torkollik. Hossza 84 km, vízgyűjtő területe 930 km2. A Dongéri-csatorna a megépítést követő néhány évtized alatt eliszaposodott, csekély esése miatt a csapadékvizet már alig tudta elvezetni. Ezért még napjainkban is folytatódik a vízrendezés. A GLOBE-csoport folyamatos méréseket végez a csatornán folyamatosan ellenőrizve a víz minőségét.

8 Dongéri-főcsatorna

9 Dongéri-főcsatorna A csatornából két helyen vettünk mintát: az iskola közelében fekvő Vásártér mögötti szakaszból és a Kántor-kaszáló előtti részből, ahol a csatornába engedik a termálfürdő melegvizét. A két helyen a Csatorna képe rendkívül eltérő képet mutat.

10 Dongéri-főcsatorna A mintavételi helyek eredményei megegyeznek. A víz színe szabad szemmel vizsgálva sötét zöldnek volt mondható. A csatorna vízének a növényi eredetű szagok mellett enyhén szennyvíz szaga volt. A vízminták szűrése után, a szűrőpapíron főként moszatok maradtak fent és némi ásványi anyag. A csatorna vizének ph-ja 8-as volt.