Spanyolország, Portugália, Görögország

Az előadások a következő témára: "Spanyolország, Portugália, Görögország"— Előadás másolata:

1 Spanyolország, Portugália, Görögország

2 Spanyolország Népesség: 40 077 100 fő Terület: 499 542 km2
Unióba való csatlakozás: 1986

3 Tájai Pireneusok Sierra Nevada Mezeta Kasztíliai-választóhegység
Aragón-medence Andalúzia Ebro-folyó

4 Mezőgazdaság Északon a kisbirtok, délen a nagybirtok az uralkodó.
a gyenge minőségű talaj, a fejletlen agrotechnika és a gépesítés alacsony foka A mezőgazdaság az éghajlathoz alkalmazkodik. Az óceáni éghajlatú északnyugati tájak szántóin gabonaféléket termesztenek, szarvasmarhát tenyésztenek. A Mezeta száraz kontinentális éghajlatú területén rövid tenyészidejű  növényeket (búza, árpa, bab) Jellegzetes növények: szőlő, olajfa, mandula, szelídgesztenye.

5 Öntözéses gazdálkodás a mediterrán éghajlaton Andalúzia területén
Öntözéses gazdálkodás a mediterrán éghajlaton Andalúzia területén. Huertákban déligyümölcsöket, zöldségféléket, szőlőt és olajbogyót termesztenek. A partvidékeken halászat jellemző. Innen származik a merinói juh, a legjobb minőségű gyapjút adó juhfajta. Az állattenyésztés sajátos ága a bikatenyésztés

6 Ipar: Dél-Európa ásványkincsekben leggazdagabb országa. Jelentős ásványkincsek: higany, kálisó, uránérc, színesfémérc. Hazai vasérc- és feketekőszén mezői alapozták meg az észak-atlanti iparvidéken a vaskohászatot, az acélgyártást és a gépipart. Az energiahordozók legnagyobb részét importálják. Ebrón,Tajón és a Pireneusok folyóin vízerőművek működnek. A textilipar központja Barcelona, katalán főváros Autógyártás: üzemei Fiat-, Renault-, Volkswagen-licencek alapján dolgoznak. Az utóbbi időben a gazdasági növekedést az idegenforgalom adta. Bilbao: gépgyártás, vegyipar Sevilla, Valencia

7 Portugália Erőforrások szűkösek
Kivitel: textíl, ruha, halkonzerv, hal, gyümölcs, zöldség Paratölgy->parafa->dugó Porto: kikötő Fővárosa: Lisszabon

8 Görögország Uniós csatlakozás: 1981. január 1. Terület: Népesség:
 km² Népesség:   fő

9

10 Természetföldrajza Görögország a Balkán-fsz. déli részén fekvő, tipikus mediterrán ország. Erősen tagolt partvonal A tenger alá süllyedt hegységek csúcsai alkotják ma a félszigetek és szigetek jelentős részét. Az ország legnagyobb része hegyvidék. Öreg röghegység nyúlik be északról az országba. Itt található a kristályos kőzetekből álló Olümposz. Nyugati partvidékén a Pindosz-hg. határolja az országot. A partvidéken és a szigeteken mediterrán, a belső területeken kontinentális az éghajlat

11 Görögország az EU elmaradottabb országai közé tartozik.
A gazdaság húzóágazata a szolgáltatás. A szolgáltatás fő összetevői: az idegenforgalom és a külkereskedelem, amelyeknek alapja a bérfuvarozást lebonyolító, világviszonylatban is jelentős tengeri kereskedelmi flotta. A behozatal főbb tételei a gépek, a hajók, egyéb járművek, hús. A kivitelé pedig a kőolajfinomítványok, gyümölcs, élelmi-szer.

12 Görögország az iparosodó társadalmak sorába lépett
Görögország az iparosodó társadalmak sorába lépett. Meglehetősen gazdag természeti kincsekben. A bauxit termelés -Minősége nagyon jó, timföld-tartalma 50-60%-os. A bauxitot részben hazai üzemekben dolgozzák fel a lelőhelyek közelében, jelentős hányadát viszont Oroszországba, illetve Németországba exportálják. Hagyományosan kiemelkedő jelentőségű a hajógyártás

13 Mezőgazdaság Az ország területének 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület. A száraz déli és keleti területeken nem ritka a hosszú ugaroltatás, egy-egy aratás után 4-5 évig pihentetik a földet Gyakran alkalmazzák a teraszos művelést. A II. világháború óta gyors ütemben fejlődött a mezőgazdasági termelés. A hagyományos ágak közül az állattenyésztés és a gyümölcstermelés erősítette meg szerepét a mezőgazdaság színvonala még mindig alacsony. A búza, az olajfa és a szőlő játsszák a táplálkozásban a főszerepet. A búza után az árpa és a kukorica következik. A gabonatermelés súlypontja az ország északi részére esik. Az állattenyésztésben a hegyvidékek gyér legelőit is hasznosító juh és kecske, valamint a főleg teherhordásra használt szamár és öszvér jelentős. Halászata ma már a hazai fogyasztást sem elégíti ki, mert a Földközi-tenger halállománya vízszennyezés és a túlhalászás miatt erőteljesen lecsökkent.