Mit ér a tehetség, ha magyar?

Az előadások a következő témára: "Mit ér a tehetség, ha magyar?"— Előadás másolata:

1 Mit ér a tehetség, ha magyar?
Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus

2 Genetika tanítása: minden népességben a potenciális géniuszok
relatív gyakorisága hasonló

3 Tény: a géniusz-típusok relatív gyakorisága
a különböző népességekben eltérő

4 Miért?

5 A humán genetika és kreatológia alaptörvénye
P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

6 AZ OLIMPIAI BAJNOKSÁGOK ARÁNYA 1896 ÉS 1976 KÖZÖTT
Sorrend Ország Lakosság száma millióban 1979-ben Aranyérmek száma Relatív gyakoriság 1. Finnország 4,8 91 1,12 2. Svédország 8,3 124 0,79 3. Magyarország 10,6 113 0,56 4. Norvégia 4,1 35 0,50 5. Svájc 6,3 34 0,28 6. Dánia 5,1 27

7 A MUZSIKUS GÉNIUSZOK RELATÍV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
Becsült lakosság szám millióban Muzsikus géniuszok száma gyakorisága 1. Ausztria 6,4 8 1,25 2. Olaszország 32,5 0,25 3. Magyarország 7,9 2 4. Németország 56,4 11 0,20 5. Franciaország 39,0 6 0,15 6. Cseh(szlovákia) 13,6 7. Lengyelország 30,0 0,07 8. Oroszország 103,0 5 0,05 9. Anglia –

8 A KÉPZŐMŰVÉSZ GÉNIUSZOK RELATIV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
Lakosság száma millióban Képzőművész géniuszok száma relatív gyakorisága 1. Franciaország 39,0 25 0,64 2. Hollandia 5,2 2 0,38 3. Norvégia 2,6 1 4. Ausztria 6,4 0,31 5. Svájc 3,3 0,30 6. Spanyolország 18,6 3 0,16 7. Belgium 6,7 0,15 8. Anglia 32,5 4 0,12 9. Románia 9,2 0,11 10. Oroszország 103,0 11. Olaszország 0,09 12. Németország 56,4 0,07

9 A magyar Nobel-díjasok
Név Születési év hely Halálozási év hely Foglalkozás Nobel-díj típusa éve SZENT-GYÖRGYI Albert 1893 Budapest 1896 Woods Hole (USA) biokémikus orvosi 1937 HEVESY György 1885 1966 Freiburg (Németország) kémikus kémiai 1943 KERTÉSZ Imre 1929 - író irodalmi 2002

10 A magyar születésű Nobel-díjasok
Név Születési év hely Halálozási év hely Foglalkozás Nobel-díj típusa éve LENARD Fülöp 1862 Pozsony 1947 Messelhausen (Németország) kémikus fizikai 1905 BÉKÉSY György 1899 Budapest 1972 Honolulu (USA) fizikus, kémikus orvosi 1961 WIGNER Jenő 1902 1995 Pincerton (USA) vegyészmérnök 1963 GÁBOR Dénes 1900 1979 London (UK) elektromérnök OLÁH György 1927 - kémiai 1994 HARSÁNYI János 1920 2000 Berkeley (USA) gyógyszerész közgazd. HERSKÓ Ferenc 1937 Karcag orvos 2004

11 Magyar származású Nobel-díjasok
Név Születési hely év Halálozási hely év Apja Anyja Magyar tudás Nobel-díj típus év Robert BÁRÁNY Bécs 1876 Uppsala 1936 magyar cseh nem orvosi 1914 Richard ZSIGMONDY 1865 Gottingen 1929 kémiai 1925 Mikton FRIEDMAN Brooklyn 1912 San Francisco 2006 közgaz-dasági 1976 Carleton GAJDUSEK Yonkers 1923 Tromso 2008 szlovák Elie WIESEL Sighetul Marmatei 1928 - igen (?) béke 1986 John POLÁNYI Berlin

12 A NOBEL-DÍJASOK RELATIV GYAKORISÁGA SZÜLŐVÁROSUK SZERINT
Sorrend Város Lakosainak becsült száma millióban Nobel-díjasok száma %-a 1. Bécs 1,53 11 7,2 2. München 1,24 7 5,6 3. Wroclaw 0,64 3 4,7 4. Frankfurt 0,66 4,5 5. Hága 0,?9 4,3 6. Budapest 2,00 8 4,0 7. Hamburg 1,70 5 2,9 8. Prága 1,21 2,5 9. Koppenhága 1,34 2,2 10. Berlin 3,35 2,1 11. New York 18,91 30 2,0 12 Stockholm

13 Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása
Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra 1. Ausztria 6,4 22 3,44 2. Svájc 3,3 11 3,33 3. Franciaország 39,0 107 2,74 4. Norvégia 2,6 7 2,69 5. Anglia 32,5 71 2,18 6. Írország 4,5 9 2,00 7. Svédország 5,9 1,86 8. Skócia 8 1,78 9. Németország 56,4 95 1,68 10. Dánia 3,2 4 1,25 11. Olaszország 37 1,14 12. USA 76,2 51 0,67 13. Finnország 2 0,61 14. Belgium 6,7 3 0,45 15. Spanyolország 18,6 0,43 16-17. Hollandia 5,2 0,38 Magyarország 7,9 18. Oroszország 103,0 27 0,26 19. Csehszlovákia 13,6 0,22 20. Lengyelország 30,0 6 0,20

14 A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Minta Férfi Nő Együtt Szám % Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578 „Géniusz” 174 3 1,7 177 Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna

15 A nők száma és aránya a Nobel-díjasok között a díj első 100 évében
Fizikai 162 2 1.2 Kémiai 135 3 2.2 Orvosi-élettani 172 6 3.5 Irodalmi 97 9 9.3 Béke 107 10 Közgazdasági 46 0.0 Összesen 719 30 4.2 Marie Curie (Maria Sklodowska) 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díj

16 A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai
1. Női szerep: 11 gyermek és feleség 2. Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata ( ) Czóbel Minka ( ) 3. Az adottságok genetikai eltérése?

17 A XIX. SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN
Évtized Géniuszok száma Tízéves átlag 14,1

18 A magyar géniuszok születési gyakorisága földrajzi régiók szerint 1700 és 1900 között
100 000 lakosra Budapest 5,2 Felvidék 1,6 Dunántúl 1,3 Erdély 0,6 Tisza-táj 0,5 Duna-Tisza köze 0,4

19 Népességen belüli arány %
A 175 MAGYAR GÉNIUSZ VALLÁSI SZÁRMAZÁSA AZ 1700 ÉS 1900 KÖZÖTT SZÜLETETTEKBEN Vallás Népességen belüli arány % Géniuszok vallása % Talált/Várt arány Katolikus Református Görögkeleti Evangélikus Zsidó Egyéb 60 14 13 7 5 1 40 23 10 25 0,67 1,64 0,08 1,43 5,00 1,00 Együtt 100

20 A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE
A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.

21 A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI
Történelmi körülmények Gazdasági helyzet Pedagógiai felkészületlenség Társadalmi intolerancia Géniuszok önpusztítása

22 A humán genetika és kreatológia alaptörvénye
P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság

23 Ralph. W. EMERSON ( ): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”