Hegyesi Franciska Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

Az előadások a következő témára: "Hegyesi Franciska Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar"— Előadás másolata:

1 Hegyesi Franciska Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
A műszaki felsőoktatásban oktató tanárokkal szembeni elvárások és pedagógiai-szakmai kultúrájuk fejlesztésének lehetséges módszerei. Hegyesi Franciska Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

2 Felsőoktatás, tömegoktatás
Ha egy korosztály 30%-a lép a felsőoktatásba, akkor kezdünk tömeges felsőoktatásról beszélni, ezáltal lassan elveszíti elit és szelektív jellegét. A tömegessé válás kihat a felsőoktatás szerkezetére, hálózatára, irányítására illetve pedagógiájára.

3 Oktatói és hallgatói létszámok alakulása
Tanév Összes hallgató Oktatók száma 2005/06 23 188 2006/07 22 076 2007/08 22 376 2008/09 22 475 1996/97 199032 19 511

4 Oktatói és hallgatói létszámok alakulása

5 A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma intézményenként
Intézmény, kar neve Összesen nyugdíjas % Budapesti Corvinus Egyetem Összesen 661 49 7% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Összesen 1075 140 12% Budapesti Műszaki Főiskola Összesen 350 94 21% Debreceni Egyetem Műszaki Kar 93 13 Eötvös Loránd Tudományegyetem Összesen 1537 121 Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar 178 26 13% Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 147 31 17% Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar 197 40 Szegedi Tudományegyetem Összesen 1484 123 8% Szent István Egyetem Összesen 657 75 10%

6 Az oktatók száma életkor alakulása szerint
Összes intézmény Összesen 30 évesnél fiatalabb nyugdíjas Oktatók létszáma 2009 21934 768 1671 Oktatók létszáma 2008 22 475 843 1882 Oktatók létszáma 2007 22 376 1 000 1682 Oktatók létszáma 2006 22 076 1 060 1364

7 Új kihívások A megváltozott elvárások tehát új igényeket támasztanak, és komoly kihívást jelentenek a felsőoktatás számára. A képzésnek is alkalmazkodnia kell a világban bekövetkező folyamatos változásokhoz, amelynek következményeként: meg kell tanítani a fiatalokat a szükséges ismeretek megszerzésére, az önálló tanulásra, ki kell alakítani bennük a tanulási szokást, ki kell használni az IKT-ben rejlő lehetőségeket, a multimédia eszközöket, és növelni kell a távtanulás és a nyitott tanulás lehetőségeit

8 Változások iránya A harmadik évezred szakemberével szemben alapkövetelmény a konvertálható tudás és a továbbfejlődésre, az önmegújulásra való képesség megszerzése. A rögzült tudás kialakítása helyet a változó tudásra való előkészítés válik a tanári tevékenység egyik meghatározó feladatává.

9 Tanári szerepek I. Kutató Menedzser Tananyagfejlesztő
A közvetítő, mediátor és tutor

10 Tanári szerepek II. A mai világ olyan gyorsan változik és fejlődik, hogy a tanároknak naprakésszé kell tenni a szaktárgyukban szerzet ismereteket és pedagógiai szakértelmüket is. Új képességekre van igény, a tanár munkája nemcsak abból áll, hogy ismereteket, információkat közöl, hanem abból is, hogy ezek összefüggéseit megvilágítja, felveti a problémákat, mindezt úgy kellene tennie, hogy a hallgatók érdeklődését, motivációját megnyeri, szinten tartja.

11 Helyzetkép A szaktudományok bizonyos területein kizárólag a kutatókból lett tanárok oktatják a hallgatókat, ez a „tudományosság” szempontjából előnyös helyzetet jelenthet, de pedagógiai értelemben paradoxon. A műszaki felsőoktatásban tradicionálisan magasan kvalifikált, ám a pedagógiai kommunikáció szempontjából „képesítés nélküli” tanárok készítik fel a leendő szakembereket. A felsőoktatási törvény is elsősorban a tudományosságra” nézve fogalmaz meg előírásokat az oktatókkal szemben, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a pedagógiai szakértelmet.

12 Paradoxon Csak az lehet vezető oktató, aki minden idejét kutatással tölti és a legkevesebb időt fordítja az oktatásra. Az oktatót a magasabb beosztáshoz az eredményes tudományos tevékenység segítheti hozzá. Az eredménnyel kecsegtető kutatások megtervezése, megszervezése, végrehajtása, és az eredmények közlése azonban igen sok időt igényel. Az idő pedig véges, és egy oktatónak az oktatással is foglalkoznia kell, ami - a ma jellemző oktatási terhelés, óraszámok mellett - úgyszintén nem kevés időt vesz igénybe.

13 Tendenciák Az egyetemek kiterjesztik hagyományos szolgáltatásaikat, bevezetik a távoktatási karokat illetve a távoktatási központokat A távoktatásban való részvételt sok felnőtt önképzési eljárásnak tekinti, de mindenképpen felelősségteljes vállalkozásnak, amit önállóan old meg a saját szabad idejében. A távoktató „új” munkakörei: A tananyagfejlesztő „Közvetítő” a távoktatásban További feladatok: egyéni és csoportos konzultáció

14 Felnőttképzés

15 Hozzáértés?

16 Távoktatás=e-learning?
A távoktatás egyik formája lehet a blended- learning típusú oktatás

17 Vélemények az e-learning-ről

18 A tanárok véleménye „Milyennek gondolja szakmai jövőjét, karrierjét?”
Válaszok: „Továbblépésre nincs lehetőség.” „Szakmai fejlődés csak önképzéssel lehetséges.” „Vannak félelmeim.” „Biztató.”

19 Végső következtetés A tanári munka értékelése, mérése a felsőoktatásban nem megoldott, nincsenek elfogadott alapelvek. Az egyetemi tanárok kettős szerepkört töltenek be. Oktatói és kutatói voltukat is értékelni kellene.

20 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: