Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.

Az előadások a következő témára: "Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében."— Előadás másolata:

1 Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében

2 Klímaingadozások – karszfolyamatok intenzitásának változása Cseppkövek – őséghajlattan jellemzése Cseppkőképződés feltételei: talaj, meleg, csapadék Cseppkövekből származtatott éghajlati következtetések kétféleképpen értelmezhetők: intenzív cseppkőképződés meleg-nedves feltételekre utal

3 Csökkent mértékű cseppkőképződés lehet hideg vagy száraz időszakok eredménye

4 Vizsgálat 1. csop.: kidőlt sztalagmitok alapi részéből illetve a rajtuk kialakult újabb cseppkövekből 2. csop.: barlangi teraszokon illetve üledékeken kivált mészlerakódásokból 3. csop.: a jelenlegi meder fölött 20-80 cm- re elhelyezkedő kisebb, erodált sztalagmitok

5 A jelenlegi izotóparányok megismeréséhez néhány szalmacseppkő is megmintázásra került A korokat alfa-spektrometriás U-sorozatos módszerrel határozták meg Az eredmény összevetése más vizsgálati módszerekkel elért eredményekkel (malakológiai és löszkronológiai adatokkal, ÉNY-európai cseppkő koradatokkal, stabil izotópos vizsgálatokkal és pollen elemzésekkel)

6 A Baradla barlangi eredmények meglepően jó egyezést mutatnak más idősorokkal, ami a késő-pleisztocén őskörnyezeti változások cseppkőkoradatok alapján történő vizsgálatát alátámasztja

7 Eredmények Következtetések a barlang fejlődésére nézve: A lerakódások egyike sem valószínű, hogy idősebb 200.000 évesnél A főág valószínű 150.000 éves A főági meder méretei az utolsó interglaciális óta nem sokat változtak A würm időszakban a barlang valószínű jobban ki volt töltve, mint ma. Árvizek- cseppkőoszlopok kidöntése

8 Őskörnyezeti változások a késő pleisztocén során Cseppkőkoradatokból a növekedés intenzitására utaló gyakorisági görbe szerkezthető A pontszerű adatokat egy egyszerű valószínűségi eloszlással helyettesítjük, amelyet a kor és a szórás értékeiből számítunk Mivel a gyakorisági értékek az előző lépésben módosulnak, ezért minden értéket el kell osztani az időszak átlagértékével, így az Y tengelyen végeredményben egy %-ban kifejezett skálát kapunk.

9 Cseppkőképződés változásai a cseppkőkoradatok alapján

10 Molluszka-vizsgálatokra alapozott éghajlatingadozások

11 Cseppkőképződés intenzitásának változásai a NY-európai cseppkőkoradatok alapján

12 Oxigénizotópos adatsor

13 Következtetések Megállapítható, hogy a csppkőnövekedés a klímaváltozások jó indikátora Nemcsak a hőmérséklet, de az éghajlat csapadékosságára is jó indikátor Érdemes más módszerekkel kiegészítve használni az őskörnyezet rekonstruálásában

14 Az északnyugat-európai és a Kárpát- medencei adatok összehasonlításából leszűrhető, hogy az éghajlatingadozások többé- kevésbé párhuzamosan zajlottak, de ez alól vannak kivétek is, melyek érdekes felvetésekhez vezethetnek.