Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.

Az előadások a következő témára: "Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus."— Előadás másolata:

1 Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével
Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus

2 A vizsgálat célja Kárpát-medencét érintő Felhasznált adatok származása
újholocén (holocén második fele) klímaváltozások Folyóvízi felszínalakítás menetében bekövetkezett változások Felhasznált adatok származása Paleoökológiai eredmények Tavi, lápi üledékrétegek fúrásmintái Pollenanalízis Számos geológiai vizsgálat Folyók kanyarulatméret változásai Régészet környezeti adatai (ásatáson vett minták kiértékelése)

3

4 Csapadékosabb időszakok és ezek bizonyítékai
Paleoökológiai eredmények alapján: Boreális fázis vége és az atlanti fázis elejétől a közepéig Szubboreális közepétől ill. a szubboreális és a szubatlantikum váltásáig Bizonyítékai: Balaton vízszintje legmagasabb A lápokba mélyített fúrások A holocén második felében az alföldi folyóink középvízhozamainak értéke ekkor a legnagyobb Dunavarsányban feltárt eolikus homokréteg termolumineszcens kormeghatározása alapján az atlantikum második felére tehető, alatta tartós erdőborítást és csapadékos időszakot jelző talajréteg van (atlantikum eleje) A Duna I. sz. óholocén teraszának bevágódása (boreális/atlanti váltása), magas ártér kialakulása (szubboreális vége)

5 Szárazabb időszakok és ezek bizonyítékai
Paleoökológiai eredmények alapján: Atlantikum második fele és a szubboreális eleje Bizonyítékai: Balaton vízszintje csökkent A lápokba mélyített fúrások a rétegsorok megszakadó fejlődése, meddő, homokos rétegek jelentkezése A holocén második felében az alföldi folyóink középvízhozamainak értéke ekkor a legkisebb Dunavarsányban feltárt eolikus homokréteg termolumineszcens kormeghatározása alapján ekkorra tehető a homokréteg kora

6 A folyómenti megtelepedés mint paleohidrológiai indikátor
Megtelepedést szabályozó tényező az árvíz szintje (mindenkori ármentes térszín kijelölhető) Nedvesebb klíma (hegyvidéki) Középvízhozam magasabb A folyó munkavégzőképessége megnő (hordalék szállítása, medermélyítés, folyó bevágódik) Kiegyenlítettebb vízjárás (Árvízszintek alacsonyabban tetőznek) Stabil árvízszintek Szárazabb klíma (alföldi szakaszok) Középvízhozam alacsonyabb A folyó munkavégzőképessége lecsökken (a folyó feltölti medrét (medertalp magasodik, szélesebbé, szabálytalanabbá válik)) Szélsőségesebb vízjárás (tavaszi, kora nyári árvízszintek amplitúdója nagyobb) Nagyobb területeket érintő árvízszintek Klímaváltozások Szárazból csapadékos: a meder kimélyítéséig megemelkedett árvízszintek Csapadékosból száraz: a meder feltöltődéséig stabil árvízszintek Megtelepedésre a legalkalmasabb időszak: A csapadékosabb klíma második szakasza A Szárazabb klíma első fele

7 Duna menti településtörténet Dunaalmás és Esztergom között
Régészeti koronként vizsgálta a települések elhelyezkedési sajátosságait (lelőhely vízhozam-,éghajlat-ingadozások) 9 korszak lelőhelyeit különített el A Dunához közelebb alacsony fekvésű területen lévő települések (alacsony árvízi hozamok) Késő neolit., késő rézkor, urnamezős kor, késő vaskor vége A Dunától messzebb nagyobb tengerszint feletti magasságban lévő települések Középső bronzkor, kora vaskor

8

9 Összefoglalás A korábban egyöntetűnek mutatkozó klímaszakaszokon belül rövidebb ( éves) fluktuációk is elkülöníthetővé válnak a régészeti adatok segítségével

10 Köszönöm a figyelmet!