Közép-Magyarország településszerkezete

Az előadások a következő témára: "Közép-Magyarország településszerkezete"— Előadás másolata:

1 Közép-Magyarország településszerkezete
Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3.

2 Történelem: Már az újkőkorban állandó települések
Honfoglalás: törzsi helynevek Jelentős része királyi/hercegi birtok, Székesfehérvár-Esztergom után Visegrád-Buda lett a politikai-gazdasági, kulturális központ. Keleten mezővárosi fejlődés a XIV. századtól Török időkben elnéptelenedés, majd újranépesülés – szlovákok, németek, szerbek

3 Településhálózat alakulása:
Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok szerepe fontos. Korábban homogén hálózat, majd a 19. század második felétől a főváros túlsúlya. Sugaras hálózat + a Duna vonala is fontos tényező A mai megye jan. 1-én jön létre 687 ezer lakossal, a népesség 13%-a élt városokban (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) Budapestet nem számítva

4 19. század vége: megkésett ipari forradalom, gyors kapitalizálódás – falusi népesség aránya folyamatosan csökken, főleg kisfalvakban urbanizáció, a városi népesség háromszor olyan gyorsan növekedik, mint a falusi ( között), országos szinten

5 Budapest népességváltozása:
Pest-Buda-Óbuda egyesítése: 1873-ban 1850 1880 1910 lakosság Lakosság a mai közigazgatási területen: lakosság 1870 1905 1930 1941 1 millió 1,5 millió 1,7 millió 1981 2 millió

6 Nagy-Budapest: Létrehozása: jan. 1-én, 7 város és 16 község hozzácsatolásával. 525 km2-es terület Újpest népessége (fő): Kispest: 1873-ban alakul, ra 51 ezer lakos 1850 673 1869 7.000 1910 41.000 1920 60.000

7 Korábban a mezőgazdaság fontos ágazat volt, majd az iparosodással főleg a kisipar terjedt el.
II. vh. után jelentős urbanizálódás, vidék iparosítása, mezőgazdaság szocialista átszervezése. Más megyékből is betelepülés, főleg az agglomerációba. 1987-ben már a népesség 29%-a él a megye 10 városában, Budapest agglomerációjában 43%.

8 Budapesten már a ’70-es évektől kevesebb a születés, mint a halálozás, de a beáramlás miatt még nő a népesség, a ’80-as évektől abszolút számban is csökkenés, szuburbanizáció, agglomeráció nő. 1987: 44 település alkotja az agglomerációt, majd 78, ma 80, nagyon szoros kapcsolat a fővárossal. A főváros vonzáskörzete a megyén is túlnyúlik.

9 Településtípusok: Főváros
Agglomeráció, városok és falvak, „alvó települések” Szocialista iparvárosok: pl. Százhalombatta Régi mezővárosok: pl. Nagykőrös, Cegléd Újonnan lett városok Aprófalvak: Pilis, Börzsöny térsége.

10 A Közép-magyarországi régió kistérségei (NUTS 3):
KSH

11 Forrás: Magyarország megyéi – Pest 1986

12 Forrás: Magyarország atlasza

13 Forrás: KSH

14 Pest megye városai (2005 júl. 1.):
Jelmagyarázat: 1946 előtt is város között lett város KSH

15 A megye városhálózatának kiépítési sémája (1984):
Jelmagyarázat: Meglévő város Várossá fejlesztendő nagyközség Városiasodó nagyközség Budapesti agglomeráció határa Agrár-ipari terület

16 Pest megye funkcionális tagolódása (1984):
Jelmagyarázat: A Dunakanyar üdülőterülete Budapesti agglomeráció területe A ráckevei Duna-ág üdülőterülete Agrár-ipari jellegű terület

17 Települések lélekszámának változása 1949-1970:
Forrás: Magyarország atlasza

18 Települések lélekszámának változása 1970-1980:
Magyarország atlasza

19 Települések lélekszámának változása 1980-1990:
Magyarország atlasza

20 A budapesti agglomerációs övezet településszektorai (1984):
Jelmagyarázat: Övezethatár Településhatár

21 KSH, 2006.

22 KSH

23 KSH 2006.

24 Kistarcsa Üllő Adatok:KSH

25

26

27 1000 főre jutó vándorlási különbözet (2000-2003):