Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaÁron Farkas Megváltozta több, mint 10 éve
1
1 IV. Terjeszkedés 2.
2
2 MEGLEPETÉS!
3
3 A: Csokoládé Az alábbiak közül melyik egy kötvényfajta neve? C: Sztracsatella B: Vanília D: Eper 5 000 Ft
4
4 A: Csokoládé Az alábbiak közül melyik egy kötvényfajta neve? C: Sztracsatella B: Vanília D: Eper 5 000 Ft
5
5 Milyen szempontokat vizsgál a PEST elemzés? A: Politikai, gazdasági, tudományos, elméleti C: Politikai, etnikai, technológiai, jogi B: Precíz, eseti, sokoldalú, testközeli D: Politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai 10 000 Ft
6
6 A: Politikai, gazdasági, tudományos, elméleti Milyen szempontokat vizsgál a PEST elemzés? C: Politikai, etnikai, technológiai, jogi B: Precíz, eseti, sokoldalú, testközeli D: Politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai 10 000 Ft
7
7 A: Funkcionális Milyen szervezeti felépítésre jellemző, hogy többdimenziós? C: Mátrix B: Divizionális D: Holding 25 000 Ft
8
8 A: Funkcionális Milyen szervezeti felépítésre jellemző, hogy többdimenziós? C: Mátrix B: Divizionális D: Holding 25 000 Ft
9
9 Mi nem eleme a BCG mátrixnak? A: Sztár C: Fejőstehén B: Kérdőjel D: Rühes kutya 50 000 Ft
10
10 Mi nem eleme a BCG mátrixnak? A: Sztár C: Fejőstehén B: Kérdőjel D: Rühes kutya 50 000 Ft
11
11 Mi a PV(C)? A: linóleum C: a Big Four egyike B: Penny Valuta Cent D: Pénzáramlás jelenértéke 100 000 Ft
12
12 Mi a PV(C)? A: linóleum C: a Big Four egyike B: Penny Valuta Cent D: Pénzáramlás jelenértéke 100 000 Ft
13
13 100 000 Ft
14
14 Melyik nem árazási eljárás? A: kompetitív árazás C: diszkontárazás B: profit plusz árazás D: célárazás 200 000 Ft
15
15 Melyik nem árazási eljárás? A: kompetitív árazás C: diszkontárazás B: profit plusz árazás D: célárazás 200 000 Ft
16
16 Melyik összefüggés nem igaz? A: Árbevétel = Eredmény+ +Változó ktg.+ Fix ktg. C: Állóeszközök+Forgóesz- közök+Kötelezettségek = Saját tőke B: Eszközök = Források D: Mérleg szerinti eredmény = Eredmény 300 000 Ft
17
17 Melyik összefüggés nem igaz? A: Árbevétel = Eredmény+ +Változó ktg.+ Fix ktg. C: Állóeszközök+Forgóesz- közök+Kötelezettségek = Saját tőke B: Eszközök = Források D: Mérleg szerinti eredmény = Eredmény 300 000 Ft
18
18 Mi mutatja az eladósodottság mértékét? A: idegen tőke aránya C: állóeszközök aránya B: vagyongyarapodás D: likviditási gyorsráta 500 000 Ft
19
19 Mi mutatja az eladósodottság mértékét? A: idegen tőke aránya C: állóeszközök aránya B: vagyongyarapodás D: likviditási gyorsráta 500 000 Ft
20
20 Melyik befektetést választaná r =15%-nál, konvencionális pénzáramok esetén? A: Melyre IRR = 20% C: Melyre IRR = 5% B: Melyre PI = 0,8 D: Melyre NPV = -1000 800 000 Ft
21
21 Melyik befektetést választaná r =15%-nál, konvencionális pénzáramok esetén? A: Melyre IRR = 20% C: Melyre IRR = 5% B: Melyre PI = 0,8 D: Melyre NPV = -1000 1 500 000 Ft
22
22 Melyik nem részvényfajta? A: törzsrészvény C: munkáltatói részvény B: kamatozó részvény D: elsőbbségi részvény 1 500 000 Ft
23
23 Melyik nem részvényfajta? A: törzsrészvény C: munkáltatói részvény B: kamatozó részvény D: elsőbbségi részvény 1 500 000 Ft
24
24 1 500 000 Ft
25
25 Az alábbi 2 részvény közül melyiket vásárolná meg? „A”: 5 évig évi 1000 Ft osztalékot fizet; „B" minden évben 600 Ft osztalékot fizet. Mindkét részvény ára 4000Ft, és a piaci hozam 10%. A: „A” részvényt. C: Mindkettőt. B: „B” részvényt. D: Egyiket sem. 3 000 000 Ft
26
26 Az alábbi 2 részvény közül melyiket vásárolná meg? „A”: 5 évig évi 1000 Ft osztalékot fizet; „B" minden évben 600 Ft osztalékot fizet. Mindkét részvény ára 4000Ft, és a piaci hozam 10%. A: „A” részvényt. C: Mindkettőt. B: „B” részvényt. D: Egyiket sem. 3 000 000 Ft
27
27 A = „NPV pozitív”; B = „IRR > r”. Mi teljesül? A: A B C: B A B: A B D: ¬ (A Λ B) = H 5 000 000 Ft
28
28 A = „NPV pozitív”; B = „IRR > r”. Mi teljesül? A: A B C: B A B: A B D: ¬ (A Λ B) = H 5 000 000 Ft
29
29 P = -2Q 2 + 800 TC = 1000 + 200Q Mi igaz a profitmaximumra? A: Q = 10, P = 600, TΠ = 3000 C: Q = 15, P = 350, TΠ = 1250 B: Q = -10, P = 600, TΠ = -5000 D: Q = -15, P = 350 TΠ = -3250 10 000 000 Ft
30
30 P = -2Q 2 + 800 TC = 1000 + 200Q Mi igaz a profitmaximumra? A: Q = 10, P = 600, TΠ = 3000 C: Q = 15, P = 350, TΠ = 1250 B: Q = -10, P = 600, TΠ = -5000 D: Q = -15, P = 350 TΠ = -3250 10 000 000 Ft
31
31 Melyik nem lehet a vállalat erőssége? A: Know-how (tudási tapasztalat) C: Erős szakszervezet B: Image D: Hatékony kommunikációs utak 20 000 000 Ft
32
32 Melyik nem lehet a vállalat erőssége? A: Know-how (tudási tapasztalat) C: Erős szakszervezet B: Image D: Hatékony kommunikációs utak 20 000 000 Ft
33
33 Melyik hiteltörlesztési konstrukciónál csökken a törlesztőrészlet és a kamattörlesztés, valamint nő a tőketörlesztés folyamatosan az idő elteltével? A: Normál annuitás C: Normál annuitás türelmi idővel B: Annuitás állandóan csökkenő kamatlábbal D: Állandó tőketörlesztéses konstrukció 40 000 000 Ft
34
34 Melyik hiteltörlesztési konstrukciónál csökken a törlesztőrészlet és a kamattörlesztés, valamint nő a tőketörlesztés folyamatosan az idő elteltével? A: Normál annuitás C: Normál annuitás türelmi idővel B: Annuitás állandóan csökkenő kamatlábbal D: Állandó tőketörlesztéses konstrukció 40 000 000 Ft
35
35 40 000 000 Ft Gratulálunk!
36
36 Tematika Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi mutatók II. Pénzügyi mutatók II. Amortizáció Amortizáció Pénzügyi előrejelzések Pénzügyi előrejelzések Kötvények Kötvények Piackutatás Piackutatás Kapcsolat szorossága Kapcsolat szorossága
37
37 Tematika Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi mutatók II. Pénzügyi mutatók II. Amortizáció Amortizáció Pénzügyi előrejelzések Pénzügyi előrejelzések Kötvények Kötvények Piackutatás Piackutatás Kapcsolat szorossága Kapcsolat szorossága
38
38 Likvidítási gyorsráta A likviditási gyorsráta megadja, hogy milyen mér- tékben képes a cég a rövidlejáratú kötelezettségeit döntően pénzeszközeivel kiegyenlíteni.
39
39
40
40 Likvidítási ráta A likviditási ráta esetén a készleteket is beleszámítjuk a képletbe, mivel egy cég normál működése során általában nem kell rögtön az összes rövidlejáratú kötelezettséget kifizetni.
41
41
42
42 Vagyongyarapodás A vagyongyarapodás megmutatja, hogy a tulajdonosok által befektetett összeg hány százalékkal nőtt meg a vállalat eddigi működése folyamán.
43
43
44
44 Költségreagálási fok A költségreagálási fok megmutatja, hogy a termelés egy százalékos változása hány százalék költségváltozást eredményez.
45
45 2002. év2004. év2007.év Árbevétel(D)=(K)=150 Változó költség60(L)=95 Fix költség304050 EREDMÉNY(C)=105 Termelés50 00058 000
46
46 Árbevétel számítása I. Árbevétel = TR = PQ P = 2 000 Ft/üveg Q = 50 000 üveg Árbevétel = TR = 2 000 50 000 = = 100 millió Ft Eredmény = Árbevétel – Változó költség – – Fix költség = 100 – 60 – 30 = 10
47
47 Árbevétel számítása II. Árbevétel = TR = PQ TR = 112 000 000 Ft Q = 58 000 üveg TR = P 58 000 = 112 000 000 → P = 1 931 Ft/üveg → P = 1 931 Ft/üveg 2002. év 2004. év Értékesítés50 00058 000 Ár2 0001 931 Árbevétel 100 000 000 112 000 000
48
48 Költséghatékonyság Az aránya azt mutatja, hogy az árbevétel hány százalékát teszi ki az összes költségnek, illetve más szemszögből az árbevétel mennyivel múlja felül a költségeket.
49
49 Költséghatékonyság Adatok mFt-ban Árbevétel Fix költségek Változó költségek A713930 B523321 C422317
50
50 Árrugalmasság Az árbevétel rugalmassága (adott pontban) azt mutatja meg, hogy egy százalékkal növelve az értékesített mennyiséget, hány százalékkal változik az árbevétel értéke.
51
51 Árrugalmasság Tehát az értékesítés 1%-os növelése 0,44%-os árbevétel emelkedést eredményez.
52
52Amortizáció Az amortizáció kiszámításának általános menete: Meghatározzunk az eszköz hasznos élettartamát Meghatározzunk az eszköz hasznos élettartamát Az eszköz beszerzési értékét elosztjuk az évek számával, így megkapjuk az éves amortizáció értékét. Az eszköz beszerzési értékét elosztjuk az évek számával, így megkapjuk az éves amortizáció értékét. Az eszköz eredeti értékét évente csökkentjük az előbb kiszámolt amortizációval. Az eszköz eredeti értékét évente csökkentjük az előbb kiszámolt amortizációval. Példa: Áfával csökkentett beszerzési ár: 100.000 Ft Hasznos élettartam: 5 év Évek Eszköz értéke Amortizáció év végén Összes amortizáció 0. év 100.00000 1. év vége 80.00020.00020.000 2. év vége 60.00020.00040.000 3. év vége 40.00020.00060.000 4. év vége 20.00020.00080.000 5. év vége 020.000100.000
53
53 Amortizáció Gépek, berendezések értéke 2002-ben: 50 mFt a mérlegérték alapján. Első gépsor beszerzési értéke: 20 mFt + ÁFA. Második gépsor beszerzési értéke: 30 mFt + ÁFA. Évek Első eszköz értéke 20% amortizáció Második eszköz értéke 12% amortizáció 0. év 200300 1. év vége 18226,43,6 2. év vége 16222,83,6 Tehát 2004. végén a gépek értéke (I)=16+22,8 = 38,8 (mFt)
54
54 Pénzügyi előrejelzések Jövőbeli érték meghatározása: Ármeghatározás: Jelenlegi ár: 1 250 Ft (PV) Kamatláb: 6,25 % (r) Évek száma: 3 (t)
55
55 Pénzügyi előrejelzések Beruházási hitel tervezése: 2002-es év eredménye: 10 mFt 2003-as év eredménye: 20 mFt Kamatláb: 10 % Hitel önrésze: min. 40 % A 2003-as év végén rendelkezésre álló összeg: Felvehető hitel összege:
56
56 Tematika Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi mutatók II. Pénzügyi mutatók II. Amortizáció Amortizáció Pénzügyi előrejelzések Pénzügyi előrejelzések Kötvények Kötvények Piackutatás Piackutatás Kapcsolat szorossága Kapcsolat szorossága
57
57Kötvények A kötvények hozama 8 %.
58
58Kötvény Mennyi az alábbi kötvény értéke? Névérték: Névérték: 100.000 Ft 100.000 Ft Futamidő: Futamidő: 2 év 2 év Kamat: Kamat: Évi 20%, féléves kamatfizetéssel Évi 20%, féléves kamatfizetéssel Törlesztés Törlesztés Év végén két egyenlő részletben Év végén két egyenlő részletben Elvárt hozam: Elvárt hozam: Évi 15% Évi 15%
59
59 Kötvény Cash Flow
60
60 Kötvény Diszkontált Cash Flow
61
61 Tematika Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi kimutatások elemzése Pénzügyi mutatók II. Pénzügyi mutatók II. Amortizáció Amortizáció Pénzügyi előrejelzések Pénzügyi előrejelzések Kötvények Kötvények Piackutatás Piackutatás Kapcsolat szorossága Kapcsolat szorossága
62
62 Kapcsolat szorosságának mérése Kovariancia: két változó közötti kapcsolat irányát mutatja, azonban értéke nem nyújt elegendő információt. Kovariancia: két változó közötti kapcsolat irányát mutatja, azonban értéke nem nyújt elegendő információt. Korrelációs együttható: két változó közötti kapcsolat irányát és erősségét mutatja meg. Értéke –1 és +1 között van. Korrelációs együttható: két változó közötti kapcsolat irányát és erősségét mutatja meg. Értéke –1 és +1 között van.
63
63 Kapcsolat szorosságának mérése Tehát a jövedelmi viszonyok és a minőségi borfogyasztás között erős, pozitív irányú kapcsolat van.
64
64 Viszontlátásra!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.