Takarmányozástan.

Az előadások a következő témára: "Takarmányozástan."— Előadás másolata:

1 Takarmányozástan

2 A témakör helyzete, lehetőségei és fontossága a Vajdaságban:
Az állattenyésztés költségeinek közel 70%-át a takarmányozás költségei teszik ki. A mai nagy teljesítményre képes hibridek tartásának és termeltetésének eredményességét csak a megfelelő takarmnyozással lehet biztosítani. A tenyésztők legnagyobb része kész tápokat vásárol, de gyakran adódik olyan alkalom, amikor akár mezőgazdasági mellékterméket, akár más takarmánykomponenst saját forrásból etetne meg az állattal. Ezért a sikeres tenyésztőnek ismernie kell a takarmányozás alapjait, a takarmányok összetételét, a legjelentősebb tárolási előírásokat, a romlási folyamatokat és még sok más buktatót. A képzés során az érdeklődők megismerkednek a főbb gazdasági állatfajok emésztési sajátosságaival, a takarmányok összetételével, az elkészítés, tárolás és felhasználás lényegesebb ismereteivel. Ez a tudás mindenképp kell akkor, ha valami hiánytünet, viselkedési zavar, vagy szokatlan probléma üti fel a fejét az állatpopulációban, mert olyankor gyorsan ki kell szűrni a takarmányozásból származó probléma eredetét.

3 A képzés során ismertetett témakörök
Gazdasági állataink emésztési típusai A takarmányok beltartalma Takarmányismeret A takarmányok feldolgozása A takarmányok előkészítése A takarmányok tartósítása Adalékanyagok Melléktermékek hasznosítása takarmányként

4 Emésztési típusok Madarak emésztése Együregű gyomrúak emésztése
Kérődzők emésztése

5 A takarmányok összetétele

6 A takarmányok víztartalma
15% vízveszteség mát elhullással jár Újszülött állat víztartalma: 75-80%, kifejlett állat: % Emésztésben betöltött szerep Kiválasztás Testhőmérséklet fenntartás Oldószer A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük

7 Nitrogéntartalmú anyagok
Nyersfehérjék Az állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak előállítani Aminosavak Limitáló aminosavak Nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavak Elsőrendű (komplett) fehérjék Másodrendű (inkomplett) fehérjék

8 N mentes anyagok Zsírok
Nélkülözhetetlen zsírsavak (linolsav, linolénsav). Hiányában ekcémaszerű bőrbetegség lép fel. Telített és telítetlen zsírsavak. Hosszú és rövid szénláncú zsírsavak avasodás

9 N mentes kivonható anyagok
Szénhidrátok (cukrok, keményítő, glükogén) Szerves savak (citromsav, almasav, borostyánkősav) Erjedési savak: tejsav, ecetsav, propionsav, vajsav Bendőben illó zsírsavak (ecetsav propionsav, vajsav)

10 Nyesrost A növények sejtfalának szilárdságát adja
Cellulóz, hemicellulóz, lignin, Pektin

11 Vitaminok Vízben oldható vitaminok Zsírban oldható vitaminok

12 Ásványi anyagok Makro elemek Mikro elemek

13 A takarmány káros hatású anyagai
Antinutritív anyagok: Glikozidok (ciánhidrogén – almamag, mandula, durrin – cirokmag, linomarin – lenmagban, mustárolaj glikozidok – repce, olajretek, káposztaféle) Mérgező fehérjék: Tripszingátlók Lektinek Mérgező alkaloidák: Szolanin – sertések és baromfi számára mérgező Lupanin, lupinin – csillagfürtben Szaponinok (pillangós züldtakarmányokban) Tanninok (cirok és repce)

14 Hormontartalmú anyagok
Fuzárium toxinok ösztrogén hatású anyagok

15 Fényérzékenységet okozó anyagok
Orbáncfű, cickafark... Világos bőrű állatok érzékenyek

16 Somkórómérgezés szarvasmarhában és lóban – vérzékenység (kumarol okozza)
Gyapotmagban Gossipol – monogasztrikus állatok

17 Nitrát és nitrittartalom
Túl nagy nitrogénműtrágya adag után A vér hemoglobinjával methemoglobint képez, amely nem képes oxigént szállítani

18 Adalékanyagok Premixek Ízfokozók Állagjavítók
Technológiai adalékanyagok (zsír, melasz)

19 A takarmányok előkészítése
Darálás Pelyhesítés Őrlés granulálás

20 A takarmányok tartósítása
Szárítás erjesztés

21 Melléktermék hasznosítás
Cukorgyártás mellékterméke Söripari melléktermékek Hűvelyesek szármaradványai Édesipar melléktermékei Konzervipari melléktermékek