A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása

Az előadások a következő témára: "A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása"— Előadás másolata:

1 A nki. rsz. a II. vh. után. A bipoláris világrend kialakulása és jellemzői

2 A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása
USA érdekei: (ker. lib., nki intézményrsz.) Dominancia-képes szuperhatalom

3 USA érdekei A nagyhatalmi együttműködés II. vh után is
Nemzetek szuverenitása + egyenrangúságának kialakítása, nagyhatalmi felelősség-vállalás A négy nagyhatalom együttműködése a legyőzött országok megszállásában és kormányzásában, de szuverenitásuk helyreállítása. Multilaterális nagy nki szervezetek létrehozása → katonai, gazdasági és politikai együttműködés

4 Nki intézmények II. vh után
Politikai: ENSZ 1945 Katonai: NATO 1949 Gazdasági: OEEC 1948, OECD 1961 Kereskedelmi: GATT 1947 WTO 1995 Pénzügyi: Bretton Woods-i intézmények: IMF 1945 IBRD 1944

5 Nagy-Britannia Reálisabban szemlélik a helyzetet. Két elképzelés:
A Brit Birodalom megtartása Európa-központú politika → a Szovjetunóhoz való viszonyuk megváltozik (rivalizálás, főleg a Balkánon)

6 Szovjetunió Politikai / katonai: Varsói Szerződés 1955
Gazd / kereskedelmi: KGST 1949 Katonai tömbök, megosztottság állandóvá válik

7 Szovjetunió „Európai” hatalom?  bizalmatlanság, frusztráció
Oro. reagált + terjeszkedési szándékkal háborúzott az I. VH-ban nem Oroszország kezdeményező „óvakodni Európától” DE: gazd-i és kulturális kötődés → európai értékrend (ortodox de mégiscsak keresztény) SZU: ideológiai alátámasztás a terjeszkedésben, osztályharc, a kapitalizmus mint ellenség, stb. Henry Kissinger – SZU → állandó törekvés a terjeszkedésre George Kennan 1946, „hosszú távirat” től a feltartóztatás doktrínája.

8 Szovjet külpol. 1989-ig, a hidegháború alatt:
a nyugatiak szerint: imperialista külpolitika: minél nagyobb birodalom létrehozása a szovjetek szerint: defenzív külpolitika: béke és együttműködés politikája Mai álláspont: az előző két nézet vegyítése

9 Szovjet külpol. 1. Ideológia befolyásoltság, meghatározottság
Marxizmus és leninizmus A kapitalizmus + szocializmus között a háború elkerülhetetlen. Kap. hanyatló, szoc. felfeé ívelő → szocializmus győzelme elkerülhetetlen 2. Külpol. csinálói nagy realisták Sztálin körültekintő és óvatos. szövetségek: csak ideiglenesen és átmenetileg jó "Bizonytalan” külpolitika, kiszámíthatatlan SZU

10 Szovjet elképzelések II. vh után
Realizmus – területelvű külpol. ország háború előtti területe 1917 előtti Oroszo. területe ennél is több: pl afrikai olasz gyarmatok „baráti országok” – szovjetizáció 1940 – GB-SZU barátsági szerződés

11 Gyengeségek, SZU birod. jellemzői
gazd-i, társ-i berendezkedés, alacsony gazdasági potenciál orosz dominancia ↔ népek nemzeti érzékenysége belső probléma: lakosság várakozásai 12 M szovjet katona – átnevelő táborok „felszabadítás”

12 Annektálás, szovjetizálás
Balti államok Finno: kivétel Königsberg (Kalinyingrad) SZU megszállás: legyőzöttek: Mo, Rom, Bulg. szövetségesek: Lengyelo, Jug. Csehszlov.

13 A kétpólusú világrend periodikája
Hidegháború: es vége Enyhülés törékeny détente, békés egymás mellett élés kiteljesült détente Új (Kis-) Hidegháború: Bomlás:

14 A hidegháború szakaszai
konfrontálódás tömbösödés a szakadás elmélyülése válságok – átmenet

15 A hidegháború kialakulása
1945 Jalta, Potsdam 1946 Fultoni beszéd 1946 Kennan „hosszú távirata” 1947 feltartóztatás doktrínája

16 A hidegháború kialakulása
1947 Marshall-segély 1949 KGST 1951 ESZAK 1949 NATO 1954 WEU 1955 Varsói Szerződés

17 A német kérdés egyesítés / megosztottság? 1948-49 I. berlini válság
11 hónapos légihíd

18 Az első berlini válság

19 A szakadás elmélyülése
Korea Indokína 1953 Sztálin halála harc a hatalomért Malenkov Berija Molotov Vorosilov Hruscsov

20 Fogalmak Kremlinológia Olvadás (Ehrenburg)

21 Az olvadás 1955. offenzívabb enyhülési pol.
1955. szept. Adenauer Moszkvában előtte tapogatózások: NSZK csatlakozott a NATO-hoz. NSZK fogadja el, hogy két német állam van hadifoglyok; kereskedelmi és kulturális kapcsolatok Nem történik határelismerés.

22 Az olvadás 1955. szept. 20. NSZK-SZU kapcs. formális (de iure) rendezése NDK szuverén, SZU nagyköv. Berlin négyhatalmi 1955. Osztrák államszez. 1955. Jugoszláv kapcs. rendezése 1955. júl Genfi csúcstalálkozó európai bizt, No. újraegyesítése leszerés → ENSZ K-Ny kapcs, kommunikáció, kult, ker. kapcs.

23 Az olvadás 1956. febr. 14-25. SZKP XX. kongresszusa desztalinizáció
háború elkerülhető, békés egymás mellett élés szoc. fölénye – gazd, pol. téren erők elosztása: szoc. legfontosabb: SZU szoc. o-ok: nemzeti sajátosságok kapitalizmusban komm. pártok harmadik világ nemzeti felszabadító mozgalmai 1956. ápr. Kominform

24 Az olvadás 1956. jún. Tito Moszkvában XX. kongr. elveinek megerősítése
Jugoszlávia szuverenitása tömbön kívüli szovjetbarát államok el nem kötelezettek

25 1957-62. Válságok időszaka – átmenet az enyhülésig
nukleáris fegyverek és hordozóeszk. 1952. USA hidrogénbomba 1953. aug. SZU hidrogénbomba 1957. jan. ENSZ javaslat: nki ellenőrzés

26 1957-62. Válságok időszaka – átmenet az enyhülésig
fegyverkezési verseny 1957. febr. Gromiko kmin. 1957. nyár Hruscsov hatalmának megszilárdulása 1957. aug. SZU interkontinentális rakéte 1957. Szputnyik II. berlini válság

27 USA biztpol. doktrínák Felszabadítás: Dulles Tömeges megtorlás: Dulles
Rugalmas/szelekív reagálás: John F. Kennedy Kölcsönös elrettentés: Erőparitás (MAD – Mutually Assured Destruction) Vákuumelmélet: Eisenhoower

28 Enyhülés 1962-1979 Kubai rakétaválság 1962 1964-1982 Leonyid Brezsnyev
SZU-USA kapcs: Véletlen atomháború elkerülése – forródrót 1963 Atomkísérletek csökkentése – Részleges Atomcsend Szerződés, világűr békés felhasználása Proliferáció megakadályozása Atomsorompó Szerződés

29 1969-79 enyhülés kiteljesedése
Ostpolitik – Willy Brandt USA Kína-politikája Stratégiai és hadászati fegyverek korlátozása 1972 SALT I 12 elv: békés egymás mellett élés Helsinki folyamat EBÉE, EBESZ