Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek
A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén. Budapest, 2008 Március 19. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Észak-Kaposi Partnerek – Összefoglaló a térségről
A(z) Észak-Kaposi Partnerek területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Kaposi Partnerek – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Észak-Kaposi Partnerek – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 17,092 Somogyjád 1,666 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Mernye 1,567 fő Városok száma Somogysárd 1,339 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma Mezőcsokonya 1,296 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet 4 Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 19 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Kaposi Partnerek - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Észak-Kaposi Partnerek - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség. A térség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok. A lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége és gazdasági aktivitása alacsony. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia és az integráció. A lakosság képzettségi szintje többnyire alacsony. A települések zömében a szakképzett fiatal humánerőforrások elvándorlása tapasztalható. A zsáktelepüléseken nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiányoznak a lokális non-profit megoldások, a meglévő szolgáltatások minőségében nagy térség és települési különbségek vannak. A térség legfontosabb erőforrásai a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A termőföldre épülő agrárgazdálkodás, ami a térség épített örökségére épülő turisztikai adottságok mellett az egyik legfontosabb kitörési lehetőség. A helyi mikro vállalkozások közötti együttműködések javításával, helyi térségi fejlesztések szinergikus összekapcsolásával növelhető a vállalkozások versenyképessége. A partnerségre és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekkel érhető el a gazdasági versenyképesség fokozása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Észak-Kaposi Partnerek – A stratégia alapvető célja
A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez. Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából. A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban: • lakosság képzettségi szintjének emelése, • térségi információs rendszer kialakítása, • motiváció és az összhang megteremtése. A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyzetelemzés

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2
Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy-megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 17 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Mernye, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Juta,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2
A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség, melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és halandóak a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2
A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső-Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2
A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/1
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 16% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 13% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% Egyéb szolgáltatás 8% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 26% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% Egyéb szolgáltatás 5% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 24% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14%, ami 4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14% Változás 2003-hoz képest 4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2
Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2
Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Juta székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 308 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 Osztopáni-Bodrogi Agrárszövetkezet Osztopán 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 60 182,002 2 AGRÁRIA Mg.Zrt. Szentgáloskér 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 40 3 Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt. Somogyjád 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 39 4 Csányi KFT. Mezőcsokonya 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31 5 Carnarium KFT. Juta 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 Haladás Mezőgazdasági RT. Somogysárd 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 26 7 PE-HYB KFT. Juta 0125 Egyéb állatok tenyésztése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 25 8 Vikár Béla Tsz. Hetes Hetes 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 23 9 Barátság Mg. Szövetkezet Magyaratád 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 18 10 BÁLIND KFT. Mernye 2821 Fémtartály gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A vállalkozási szervezetrendszer mind dinamikáját, mind pedig sűrűségét tekintve az országos összehasonlításban átlag alattinak számít. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemének a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére kell irányulnia, hiszen a működő vállalkozások támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. A kereslet bővülése a feltétele a településeken ma sok helyen hiányzó szolgáltatások megjelenésének is. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2
A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is. A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 3 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Sporttal kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 30 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 16 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Politikai tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A térséget reprezentáló nonprofit szektor kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik. A társas nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviselik. A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. (Ilyen példa: az Ecsenyi Szépkorúak Egyesülete számos nemzetiségi főzőversenyen képviselteti magát, ahol bemutathatja jellegzetes sváb hagyományokat követő gasztronómiai különlegességeit, de emellett legjellegzetesebb termékét, az ecsenyi tutyit, amely teljesen biotermék. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg. A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 313 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 17,405 17,292 17,229 17,210 17,092 Éves változás -113 -63 -19 -118 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 313 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 10% 13% 15-59 év 63% 60% 59 év felett 21% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 4% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 4% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2
A KSH év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a és évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során ről re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében 2002-ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott. A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2
A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek. Közülük kiemelkedik Edde, ahonnan 59 fő költözött el és csak 12 fő települt be, Osztopán, ahonnan 41 fő költözött el és csak 21 fő települt be, valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be. Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt. Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el. A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 4 17% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 13% 3 Helyközi autóbusz-megállóhely 0% Közművesített, közúton elérhető ipari park 22 92% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Középiskola Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Kollégiumi feladat-ellátási hely Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Ipari kamara Agrárkamara Pénzügyi és gazdasági tanácsadás Turisztikai egyesület Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Prevenció és szűrés, rehabilitációs infrastruktúra Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2
Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2
A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 90%-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 70%-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.00 0.41 0.01 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 56% 5% 22% 1% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Települések főbb jellemzői 1/4
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alsóbogát Község 298 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 14.14% 227,952 0.000 0.000 Bodrog Község 465 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 12.67% 333,251 0.000 0.000 Csombárd Község 288 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 12.92% 363,932 0.000 0.000 Ecseny Község 250 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 21.02% 169,677 0.000 0.000 Edde Község 223 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 27.78% 202,883 0.000 0.000 Felsőmocsolád Község 486 Közszféra 13.10% 268,593 0.239 0.000 Hetes Község 1,118 Közszféra 10.12% 441,988 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Juta Község 1,242 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6.20% 566,739 0.000 0.000 Magyaratád Község 923 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.80% 473,973 0.000 0.000 Magyaregres Község 652 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 10.84% 375,289 0.000 0.000 Mernye Község 1,567 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 10.41% 489,414 0.000 0.038 Mezőcsokonya Község 1,296 Közszféra 12.20% 367,450 0.000 0.000 Osztopán Község 849 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 14.31% 361,106 0.000 0.000 Patalom Község 367 Közszféra 7.07% 277,871 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Polány Község 276 Közszféra 15.75% 204,369 0.000 0.000 Somodor Község 460 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 19.80% 317,082 0.000 0.000 Somogyaszaló Község 769 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 12.05% 368,526 3.687 0.000 Somogyfajsz Község 548 Közszféra 21.56% 212,166 0.000 0.000 Somogygeszti Község 558 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 17.80% 189,519 7.145 0.000 Somogyjád Község 1,666 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 12.87% 415,587 0.000 0.046 Somogysárd Község 1,339 Közszféra 12.57% 418,698 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szentgáloskér Község 584 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20.53% 251,006 0.000 0.000 Újvárfalva Község 343 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 22.22% 240,131 0.000 0.000 Várda Község 525 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 10.72% 452,307 0.000 0.000 {TelFoJell.3.Nev} {TelFoJell.3.M355} {TelFoJell.3.M354} {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.3.M115} {TelFoJell.3.M440} {TelFoJell.3.Magas} {TelFoJell.3.Alacsony} {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.4.M355} {TelFoJell.4.M354} {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.4.M115} {TelFoJell.4.M440} {TelFoJell.4.Magas} {TelFoJell.4.Alacsony} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.5.M355} {TelFoJell.5.M354} {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.5.M115} {TelFoJell.5.M440} {TelFoJell.5.Magas} {TelFoJell.5.Alacsony} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Települések egy mondatos jellemzése 1/8
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Alsóbogát „Alsóbogát zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” „A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A településen található két kastély turisztikai célú hasznosítása. Szélerőmű park telepítés lehetőségének megvizsgálása.” Bodrog „A szélessávú Internet nem megfelelő kiépítettsége a településen. Az utak és járdák rossz állapota. A szennyvíz csatorna hiánya.” „A gazdasági tevékenység élénkítése, ezen belül elsősorban a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi vállalkozások támogatása, megerősítése révén a foglalkoztatottság növelése.” Csombárd „A település öregedő korfát mutat.Az idős korú lakosságnak a település nem tud szociális ellátást biztosítani.A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát.A munkahelyek a mezőgazdasági,az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki.A település forráshiányokkal küzd.A közbiztonság helyzete nem megoldott.A közcsatorna hálózat kialakításra vár.” „A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni.A község természeti adottságai (gyógynövény,gomba,zöldségfélék)kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez,és a növények helyben való feldolgozására,ezáltal a munkahely teremtési lehetőségek is megoldódnának.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Ecseny „A települési lakosság száma alacsony (250 fő), a lakosságot öregedő korfa jellemzi. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A zsáktelepülési helyzetből adódóan csekély lehetőség látszik a primer, szekunder szektor megtelepedésére. A szociális ellátás hiányos léte nehezíti az öregedő lakosság mindennapjait.” „A község természeti adottságai, valamint épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez. A sváb községben több ingatlan külföldiek tulajdonában van, akiken keresztül kapcsolatot lehetne kiépíteni más országokkal, lehetőséget teremtve számukra a község, a tágabb térség, s országunk megismerésére.” Edde „Edde zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” „A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A két éve megszűnt alsó tagozatos iskola épületéből három apartmanos és egy lakosztályos vendégfogadó kerülhetne kialakításra. A turizmus céljaira fel lehet használni a falu határában lévő 80 fokos vizű lezárt termál kutat is.” Felsőmocsolád „A települési demográfiai adatok vizsgálata megmutatja, hogy a koreloszlást tekintve rendkívül magas az idősek aránya, alacsony az 5 év alatti gyermekek száma. A munkaképes korú lakosság magas arányban reprezentálódik a településen, s mivel a munkahelyek száma korlátozott, így körükben magas a munkanélküliség aránya, s ez a munkaerő-piaci folyamat elvándorlást indított el.” „A településen üresen álló iskola épületét a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szereplők közös összefogásával komplex turisztikai programok lebonyolítására lehet alkalmassá tenni. A településen található XVIII. századi barokk kastélyban elindult kulturális programokat szinergikus kapcsolatba hozva a partnerségre épülő fejlesztéssel növelnék a település megtartó erejét.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Hetes „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korúak aránya a legnagyobb. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. Az életszínvonal csökken, oka a munkahelyek csökkenése. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt. A település infrastruktúrája fejlesztésre szorul.” „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: horgászat, vadászat, valamint megoldottak a vendéglátási, magánszállási lehetőségek.” Juta „A szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. Az életszínvonal csökkenése, kevés munkahely. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt.” „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. Helyi piac kialakítása, vásárok szervezése. Internetes honlapon keresztül a megtermelt termékek marketingjének olcsó megvalósítása.” Magyaratád „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés, ami a korlátozott munkalehetőségek következménye. A lakosság legnagyobb százalékát a munkaképes korú népesség adja. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki. Hiányoznak a település megtartó erejét növelő, partnerségen alapuló lokális megoldások.” „A település a Kaposvár-Szántód összekötő főközlekedési út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 15 km-re. A település nagy átmenő forgalmára alapozva, s a helyi humán erőforrás kapacitásaira építve az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor szereplői fejlesztési tervet építhetnek. A település jól ismert kézműves tájházához kapcsolható szinergikus fejlesztések erősíthetik ezt.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Magyaregres „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági,építőipari,önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki.A közlekedési gondok oka a vasút hiánya,ritka buszközlekedés.Zsáktelepülés jellegből fakadó elszigeteltség.Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek megszünt.” „Kihasználatlan humán erőforrás, horgászturizmus lehetősége (Deseda). Arborétum fejlesztése turizmus céljára. A kerékpárút fejlesztése. Állattenyésztés fejlesztése, munkahelyteremtéssel.” Mernye „A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők, s az ellátatlan lakosság száma magas. A lakónépesség fokozatos csökkenése figyelhető meg a munkahelyek hiánya miatt. A munkaképes korú lakosság nem rendelkezik piacképes ismeretekkel, ez nehezíti a munka világába való visszatérésüket. A turisztikai szektor munkahelyteremtő lehetőségei korlátozottak.” „A település közlekedés- földrajzi helyzete előnyös. A logisztikai lehetőségek javulhatnak a 67-es út megépítésével. A jelenlegi turisztikai lehetőségek, adottságok fejlesztésével hozzájárulhatunk a település megtartó erejének növeléséhez. A helyi védelem alatt álló volt Piarista kastély felújításával komplex turisztikai kínálatot fejleszthetünk ki.” Mezőcsokonya „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A közösségi célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak.Utak, járdák, esővíz elvezető csatornák rossz állapotban vannak, a közcsatornázási lehetőségek hiányoznak.” „Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari, feldolgozó ipari, kereskedelmi és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A parkok, turista útvonalak, sportlétesítmények, vadászat a turizmusra kedvezően hat.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Osztopán „A legfontosabb problémákat a településen a magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a szélessávú internet kiépítetlensége és a szenyvíz csatorna hiánya jelentik.” „A vidéki környezet turisztikai célú hasznosítása. Falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Környezetvédelmi és életminőség javulás szempontjából a legfontosabb lehetőséget a szennyvíz csatorna hálózat kiépítése jelentené.” Patalom „A település demográfiai adatait vizsgálva öregedő korfát mutat. Az aktív, munkaképes korú lakosság reprezentálja a koreloszlást legnagyobb százalékban. A település nem rendelkezik megtartó erővel a munkalehetőségek szűkössége miatt, ezért fokozatos elvándorlás tapasztalható. A helyi mezőgazdasági vállalkozások nem képesek szélesebb körre disztribúciós tevékenységüket kiterjeszteni.” „Patalom település természeti adottságai, táji értékei, a horgászat és a vadászat lehetőségének kiaknázása komplex fejlesztést indíthat el a helyi partnerségre építve. A megye módszertani intézeteként működő Park Szociális Otthon infrastrukturális és módszertani fejlesztésével régiós módszertani központtá fejleszthető.” Polány „A települési lakosság száma alacsony (276 fő), a koreloszlást vizsgálva a munkaképes korú lakosság száma után az idősek száma is magas százalékkal jellemezhető. A munkanélküliek száma magas. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia.” „A település lakosságának jelentős része fogékony a partnerségre.A település értéke a tiszta levegő, az érintetlen környezet. A természetet szerető, jó levegőre, csendre és gyógyulásra vágyó emberekre építhető turisztikai szolgáltatások, potenciálok fejlesztése járulhat hozzá a lakosság megtartó erejének növeléséhez, s a település expanzív fejlesztéséhez.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Somodor „A település lakosságának koreloszlásában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik legnagyobb százalékban. A munkaképes korú lakosság iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős százalékuk nem rendelkezik piacképes ismeretekkel. A mezőgazdasági, az önkormányzati szektor általi munkalehetőségek bekorlátozzák a munkaerő-piaci folyamatokat.” „A település népessége fogékony a partnersége, ezt bizonyítja a gazdag kulturális élet. A mezőgazdasági szektor szereplőivel való együttműködés erősítésével az önkormányzati, civil és partner vállalkozói szektor szinergikus fejlesztéseket generálhat. A helyi humán erőforrásra épülő fejlesztések tehetik vonzóvá a települést a fiatalok, pályakezdők és a diplomások számára.” Somogyaszaló „A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A szociális ellátás nem megoldott, így az idősebb generációknak hatalmas gondokkal kell szembenézniük. Az irodai szolgáltatások és a gazdasági célokat szolgáló épületek fejlesztésre szorulnak.” „A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: gyógyszállók, panziók, kerékpárút, horgászat, vadászat, lovaglási lehetőségek.” Somogyfajsz „A munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő magas munkanélküliség. A szennyvíz csatorna hiánya.” „A mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások fejlesztése. A település Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, ritka növényeket és állatokat is megfigyelhetünk a környéken, rendelkezik egy őskohó múzeummal és egy horgásztóval is, amikre alapozni lehetne a turizmus fejlesztését.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Somogygeszti „A koreloszlás vizsgálata szerint a munkaképes korú lakosság fordul elő legnagyobb arányban a településen élők körében. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliség egyik oka az alacsony végzettségű és szakképzetlen személyek magas számára és a munkahelyek hiányára vezethető vissza. A településen munkahelyet az önkormányzat intézményei és a mezőgazdasági vállalkozók biztosítják.” „A mezőgazdasági vállalkozók termékeinek piacon való szélesebb körű megjelenése és a helyi humán erőforrás piacképes ismeretekkel való ellátása hozzájárulna újabb munkahelyek létesítéséhez. A helyi fejlesztések céltudatos összehangolása és a partnerségre épülő együttműködések előremutató fejlesztéseket generálhatnának. A település kiváló turisztikai lehetőségekkel rendelkezik.” Somogyjád „A jelentős munkanélküliség. Kevés foglalkoztató van a településen, és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek is hiányoznak. Az állattartás visszaszorult, a háztáji gazdaságok termelése minimális szintű.” „A település rendelkezik egy teljes infrastruktúrával ellátott, ipari park kialakítására alkalmas területtel, ahova szeretne új vállalkozásokat letelepíteni, amik munkát tudnának biztosítani a lakosság számára.” Somogysárd „A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. A helyi védettségű épületek fejlesztésre szorulnak. A csatornázottság nem megoldott. Az idősek számára a szociális szolgáltatások gondokat okoznak.” „Történelmi múlt és hagyomány kihasználása a turizmus céljaira pl. lótenyésztés-lovas turizmus, Betyárcsárda-népi hagyományok bemutatása, építészeti örökség. Jelzett turista útvonalak, horgászat, vadászat, lovaglás és a védett természeti területek a falusi turizmus kialakulásának előfeltételei.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szentgáloskér „A település öregedő korfát mutat. A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát. A munkahelyek a mezőgazdasági, az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki. A fiatal generáció számára nem rendelkezik megtartó erővel a település, ezért elvándorlás jellemzi. A munkanélküliek száma mellett a szociális ellátásban részesülők száma magas.” „A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. A helyi civil, vállalkozói és önkormányzati szektor szereplői közötti szoros együttműködésekkel lehet szinergikus fejlesztéseket generálni, ehhez el kell indítani a párbeszédet és a közös együttgondolkodást.” Újvárfalva „A települési lakosság száma alacsony,a lakosságot öregedő korfa jellemzi.A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.Az elvándorlás oka, hogy a fiatalok a szellemi képességeikhez mérten nem találnak lehetőségeket, hogy kibontakoztathassák tudásukat.A szociális ellátás nem megoldott, ami az idősebb generációknak hatalmas gondot okoz.A település közbiztonsága nem biztosított.” „A község természeti adottságai,épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez.A falusi turizmus lehetőségei adottak,a vendégeket üdülőházakban,ifjúsági szállókban,és kempingekben tudják elhelyezni.Parkokkal,jelzett turista utakkal és vadászati lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyókat.” Várda „A munkahelyek hiánya, csökkenő életszínvonal és a kiegészítő jövedelemszerzés megszűnése.” „Ipari park létesítése a településen. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Panzió és szépségszalon kialakítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Helyzetelemzés Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás Fő fejlesztési prioritás „Gazdasági környezet fejlesztése” 4 db millió Ft „Helyi életminőség fejlesztése” 5 db millió Ft „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 3 db millió Ft „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” 7 db millió Ft „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” {FejlPrioritasok.4.Sz331} db {FejlPrioritasok.4.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” {FejlPrioritasok.5.Sz331} db {FejlPrioritasok.5.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” {FejlPrioritasok.6.Sz331} db {FejlPrioritasok.6.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.8.Ny396}” {FejlPrioritasok.8.Sz331} db {FejlPrioritasok.8.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.9.Ny396}” {FejlPrioritasok.9.Sz331} db {FejlPrioritasok.9.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.10.Ny396}” {FejlPrioritasok.10.Sz331} db {FejlPrioritasok.10.Sz332} millió Ft Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) Mezőgazdasági kényszervállalkozók termelésből való kilépésének támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/2 Fő fejlesztési prioritás Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Gazdasági környezet fejlesztése Helyi erdőgazdálkodás fejlesztése Helyi közösség számára hasznos vállalkozások,... Helyi vállalkozások versenyképességének javít... Mezőgazdasági kényszervállalkozók termelésből... Helyi életminőség fejlesztése Alapszolgáltatások fejlesztése Humán erőforrás fejlesztése Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejle... Társadalmi tőke erősítése Térségi média fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Épített örökségek védelme, fejlesztése Kulturális értékek megőrzése Természeti örökségek megőrzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) Mezőgazdasági kényszervállalkozók termelésből való kilépésének támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/2 Fő fejlesztési prioritás Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Helyi turizmus ágazat fejlesztése Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Gasztronómiai turizmus fejlesztése Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialak... Kulturális turizmus fejlesztése Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő... Szakmai turizmus fejlesztése Vadász és horgász turizmus fejlesztése {FejlIntForras.1.Ny396} {FejlIntForras.1.Ny398} {FejlIntForras.1.Ny543} {FejlIntForras.2.Ny396} {FejlIntForras.2.Ny398} {FejlIntForras.2.Ny543} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Támogatás intenzitása támogatott csoportonként
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Gazdasági környezet fejlesztése fő fejlesztési prioritás Mezőgazdasági kényszervállalkozók termelésből való kilépésének támogatása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Gazdasági környezet fejlesztése fő fejlesztési prioritás Helyi vállalkozások versenyképességének javítása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Gazdasági környezet fejlesztése fő fejlesztési prioritás Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Gazdasági környezet fejlesztése fő fejlesztési prioritás Helyi erdőgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi életminőség fejlesztése fő fejlesztési prioritás Térségi média fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi életminőség fejlesztése fő fejlesztési prioritás Társadalmi tőke erősítése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi életminőség fejlesztése fő fejlesztési prioritás Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi életminőség fejlesztése fő fejlesztési prioritás Humán erőforrás fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi életminőség fejlesztése fő fejlesztési prioritás Alapszolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése fő fejlesztési prioritás Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése fő fejlesztési prioritás Kulturális értékek megőrzése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése fő fejlesztési prioritás Épített örökségek védelme, fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Vadász és horgász turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Szakmai turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Kulturális turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialakítása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Gasztronómiai turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként Helyi turizmus ágazat fejlesztése fő fejlesztési prioritás Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Települések részletes helyzetelemzése Helyi gazdaságfejlesztési terv

A vidékfejlesztési kezdeményezések során a helyi szinten már meglévő adottságokra kell építeni a siker nagyobb valószínűsége érdekében Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – helyi gazdaság fejlesztése Adottságok Fejlesztési lehetőségek Legtöbb vállalkozást adó szektor Legnagyobb foglalkoztató szektor Azon szektor, amelyben a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb tevékenykedik A(z) Kereskedelem, javítás szektorban, a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban, a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban történő kezdeményezések nagyobb eséllyel vezetnek sikerre abból adódóan, hogy a térségben már van gazdasági aktivitás az adott szektorban A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának valamelyikéhez kapcsolódó kezdeményezések nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mivel egy már működő vállalatra építenek Kereskedelem, javítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 16% 17% 70% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 35% 30% 13% 8% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 21% 14% 0% 6% 3% 0% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% 7% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 1% 0% Pénzügyi közvetítés 15% 8% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 6% 0% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Szektor 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Szektor 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Település 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Település 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv

A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Fejlesztési téma 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Fejlesztési téma 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés