Gombaismeret 6..

Az előadások a következő témára: "Gombaismeret 6.."— Előadás másolata:

1 Gombaismeret 6.

2 Agaricaceae - Csiperkefélék Agaricus spp. – Csiperke nemzetség
Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes. A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára színeződik. A spórapor vörösesbarna. A tönk változatos, több fajnál gumós. Általában van gallér. Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik. A hús szaga fontos bélyeg lehet. Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken. A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok enyhén mérgezők.

3 Erdei csiperke – Agaricus silvaticus
A fenyves csiperkéhez nagyon hasonló, de annál erőteljesebb, durvább pikkelyekkel. A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna alapon durva, vörösesbarna szálas pikkelyekkel borított. A lemezek szabadon állnak, fiatalon rózsaszínek, majd feketés-barnák. A tönk karcsú, bunkó alakú, vagy gumós, fehéres színű, sérülésre vörösödő. Hártyás gallérja van. A hús jó ízű, illatú, vágásra általában erőteljesen vörösödik. Júniustól októberig. Lomberdőkben növő, gyakori faj. Ehető, árusítható.

4 Erdei csiperke – Agaricus silvaticus

5 Erdei csiperke – Agaricus silvaticus

6 Erdei csiperke – Agaricus silvaticus

7 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis
A kalap 5-15 cm átmérőjű, pogácsára emlékeztet, majd ellaposodik, széle sokáig begöngyölt. Fehéres, krémszínű, általában sima. A kalap bőre lehúzható. A lemezek sűrűn állnak, rózsaszínek, majd sötétbarnák, feketések. A tönk zömök, tövénél vékonyodhat, fehéres színű. Kettős gallérja van, az alsó gyakran bocskorszerű. A hús vastag, kellemes gombaszagú, színe nem változik, vagy kissé barnul. Áprilistól novemberig. Bolygatott helyeken, ember közelében. Gyakori. Melegigényes. A termőtestek már a föld alatt kifejlődnek, ezért általában földesek. Ehető, árusítható.

8 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

9 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

10 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

11 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

12 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus
A kalap 5-10 cm átmérőjű, ellaposodik. Változó színű, fehéres barna, világosbarna, felületét barnás szálas pikkelyek borítják. A lemezek rózsaszínből feketés-barnára változnak, élük fehéren csipkézett. A tönk hengeres, a töve felé vastagodhat, gallérja vattaszerű, gyapjas, fehéres, múlékony. A hús vastag, kellemes gombaszagú, vágáskor vörösödhet. Márciustól novemberig. Bolygatott, tápanyagdús területeken, réteken, trágyadombon, legelőn. Ehető, árusítható.

13 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus

14 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus

15 Kerti csiperke – Agaricus campestris
Kisebb, törékenyebb megjelenésű. A kalap 3-10 cm átmérőjű, ellaposodik, okkeres, fehéres, sima, esetleg selymes-szálas. A lemezek sűrűn állnak, élénk rózsaszínek, majd sötét-barnák. A tönk hengeres, lefelé keskenyedő, fehéres. Gallérja múlékony, lelógó, gyakran csak kis dudor a tönkön. A tönk a gallér alatt lehet pelyhes. A hús vágva gyengén vörösödhet. Májustól novemberig. Füves helyeken előforduló faj. Gyakori. Ehető, árusítható.

16 Kerti csiperke – Agaricus campestris

17 Kerti csiperke – Agaricus campestris

18 Kerti csiperke – Agaricus campestris

19 Kerti csiperke – Agaricus campestris

20 Sziki csiperke – Agaricus bernardii
A kalap akár 20 cm átmérőjű, ellaposodik, széle erősen és sokáig begöngyölt. Fehéres, felülete táblásan durván felrepedezik. A lemezek fiatalon szinte fehérek, később bíborbarnák, végül feketések. A tönk zömök, vaskos, lefelé keskenyedő, fehéres. A gallér kicsi, felfelé álló, múlékony. A hús kemény, csípős szagú. Sérülésre vörösödik, majd szürkül, szaga kellemetlen. Májustól októberig. Szikes legelőkön gyakori Ritkábban sózott utak mellett, műtrágyázott legelőn is. Ehető, árusítható Íze miatt egyeseknek megárthat.

21 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

22 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

23 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

24 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

25 Gumós csiperke – Agaricus essettei
A kalap 5-14 cm átmérőjű, szögletes, ellaposodik, fehéres, nyomásra gyorsan sárgul a bőre, felülete selymes vagy benőtten szálas. A lemezek szürkések, alig rózsaszínűek, majd feketedők. A tönk karcsú, görbe, a tövén gumószerűen vastagodott. Fehéres, nyomásra sárgul. A gallér múlékony, gyakran szakadozott. A hús vékony, sérülésre legfeljebb enyhén sárgul, kellemes ánizs-, vagy keserűmandula illatú. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, akár akácosokban is. Ehető, árusítható.

26 Gumós csiperke – Agaricus essettei

27 Gumós csiperke – Agaricus essettei

28 Gumós csiperke – Agaricus essettei

29 Óriás csiperke – Agaricus augustus
Nagy termetű. A kalap (!) cm átmérőjű, eleinte szögletes, majd ellaposodik, sárgás színű, felülete rozsdabarna pikkelyekkel borított. A lemezek sokáig fehéresek, krémszínűek, sötétbarnára öregednek, élük szinte végig fehéres. A tönk bunkó alakú, fehéres, majd sárga. Nagy lelógó, gallér felett fehér, alatta sárgás, pikkelyes. A hús vastag, sérülésre vörösödik, barnul, ánizs, vagy mandula szagú. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben. Ritka. Ehető, árusítható.

30 Óriás csiperke – Agaricus augustus

31 Agaricus augustus – Óriás csiperke

32 Agaricus augustus – Óriás csiperke

33 Óriás csiperke – Agaricus augustus

34 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
A kalap cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres, krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, esetleg fehéresen pikkelyes. A lemezek piszkosfehérek, szürkés hússzínűek, majd csokoládébarnák. A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített. A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre sárgulhat. Májustól novemberig. Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken. Gyakori. Ehető, árusítható.

35 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

36 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

37 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

38 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

39 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthodermus
A kalap 5-15 cm átmérőjű, idővel ellaposodik, fehéres színű, a közepén gyakran füstszínű folttal, bőrszerű tapintású. Nyomásra sárgul. A lemezek fehérek, élénk rózsaszínűek, majd feketések. A tönk hengeres, a töve gyakran gumós, gyakran görbe. Fehéres, sérülésre különösen a tövén gyorsan sárgul. Vaskos, törékeny fogaskerékszerűen díszített gallérja van. A hús sárguló, krómsárga lesz, különösen a tönk alján. Szaga kellemetlen, karbolra, temperára, fenolra emlékeztető. Néha nem érezhető, főzéskor erősödik. Májustól októberig. Füves helyen, lomb- és fenyőerdőkben. Gyakori. Enyhén mérgező. Gyomor és bélpanaszokat okoz.

40 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthodermus

41 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthodermus

42 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthodermus

43 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthodermus

44 Tintaszagú csiperke – Agaricus moelleri
A kalap 5-12 cm átmérőjű, kiterül, fehéres alapszínű, felületét sötét, feketés vagy barnás szálas pikkelyek borítják. Nyomásra sárgul. A lemezek eleinte fehéresek, majd rózsaszínek, végül feketések. A tönk karcsú, hengeres, fehéres, gyakran görbült, gumós tövű, a tövénél sárgulhat. A vastag gallér lelógó, fogaskerék-szerűen díszített. A hús vékony, sérülésre főleg a tönk alján sárgára színeződik. Vegyszerszagú. Rossz ízű. Júniustól novemberig szemetes, bolygatott lomberdők szélein nő. Nem gyakori. Enyhén mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

45 Tintaszagú csiperke – Agaricus moelleri

46 Tintaszagú csiperke – Agaricus moelleri

47 Tintaszagú csiperke – Agaricus moelleri

48 Lepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség
 Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap kúpos, kiterülő, a közepén gyakran púp marad. Az alapszínnél sötétebb színű pikkelyek koncentrikusan helyezkednek el. A lemezek fehérek. A tönk karcsú, rajta vékony gallér van, a gallérzóna alatt gyakran pikkelyes, pelyhes, gyapjas, szemcsézett. A tönk a kalapból nem (vagy nehezen) fordítható ki. A hús gyakran kellemetlen szagú, de lehet kellemes, édeskés is. Szaprotrófok. Gyakran bolygatott helyen fordulnak elő. Mérgezők, vannak súlyosan mérgezők is.

49 Büdös őzláb – Lepiota cristata
A kalap kicsi, 1-4 cm, ellaposodik, de a közepe púpos marad. Fehéres alapszínű, rozsdabarna, barna körkörös pikkelyekkel díszített. A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha rózsaszínesek, a tönk előtt felkanyarodnak. A tönk hengeres, vaskos, fehéres, a töve felé vöröses, csupasz, csöves. A gallér múlékony, hártyás. A hús vékony, vizenyős, a tönk alján vöröses, kellemetlen, világítógázra emlékeztető szagú, rossz ízű. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, füves, bokros helyeken. Nitrofil. Enyhén mérgező.

50 Büdös őzláb – Lepiota cristata

51 Büdös őzláb – Lepiota cristata

52 Büdös őzláb – Lepiota cristata

53 Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola
A kalap kicsi, 1-8 cm, kezdetben kúpos, ellaposodik, de a közepe púpos marad. Fehéres rózsás alapszínű, rozsdabarna körkörös pikkelyekkel díszített. A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha kicsit barnulnak. A tönk karcsú, vékony, alul kissé gumós, fehéres, vagy halvány vöröses. A gallér múlékony, hártyás, szakadozó. A hús fehér, megtörve vörösödik, a tönk alján vöröses. Szaga és íze nem jellegzetes. Júliustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, füves, bokros helyeken. Erősen mérgező.

54 Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola

55 Macrolepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség
 A termőtest nagy, általában húsos, a kalap szivacsos. A kalap kúpos, majd tányérszerűen kiterül, közepén púpos marad. A kalap felületén általában barna, felszakadozó, tetőcserépszerűen álló pikkelyek találhatók. A lemezek hasasak, a tönk körül gyűrűben nő össze (kollárium), fehérek. A tönkön mozdítható vastag gyűrű található. A tönk bázisán többnyire nagy gumó fejlődik. A spórapor többnyire fehér színű. Szaprotrófok. Ehetők.

56 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, koncentrikus pikkelyekkel díszített. A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek. A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres alapon barnán márványozott, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható. A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik. Májustól novemberig. Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori. Ehető, árusítható.

57 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

58 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

59 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

60 Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera

61 Nagy őzláb – Macrolepiota procera

62 Nagy őzláb – Macrolepiota procera

63 Piruló őzláb – Macrolepiota rhacodes
A nagy őzlábnál általában kisebb, robosztusabb megjelenésű. A kalap 5-15 (20) cm átmérőjű, ellaposodik, fiatalon dobverő alakú, később kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, pikkelyekkel díszített. A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek. A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres egyszínű, sima, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható. A hús puha, a tönkben szívós, vágásra narancsos, majd vörös. Májustól novemberig. Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken, főleg fenyvesekben. Gyakori. Ehető, árusítható.

64 Piruló őzláb – Macrolepiota rhacodes

65 Piruló őzláb – Macrolepiota rhacodes

66 Piruló őzláb – Macrolepiota rhacodes

67 Kerti őzláb – Chlorophyllum brunneum
© Rogers Plants Ltd. Kerti őzláb – Chlorophyllum brunneum (Macrolepiota rhacodes var. bohemica) Étkezésre nem ajánlják, túlérzékenységet válthat ki, hányást hasmenést is okozhat.

68 Karcsú őzláb – Macrolepiota mastoidea
A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, a közepén határozottan kúpos marad; fehéres alapon barnásan aprón pikkelyes. A púp sötétebb barna. A lemezek fehérek, összenőnek a tönk körül. A tönk karcsú, gumós tövű, fehéres, barnásan finoman pikkelyes. Kicsi gallérja elmozdítható. A hús rostos a tönkben, fehér, jó ízű. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, erdőszéleken. Gyakori. Ehető.

69 Karcsú őzláb – Macrolepiota mastoidea

70 Karcsú őzláb – Macrolepiota mastoidea

71 Karcsú őzláb – Macrolepiota mastoidea

72 Leucoagaricus sp. - Tarlógomba
Kis vagy közepes termetűek A kalap kiterülő, közepe gyakran púpos marad A lemezek fehérek, később rózsaszínné válnak, egyes fajoknál gyűrűben összenőnek A fajok többsége gumós, a gallér hártyás, felálló vagy övszerű Húsuk fehér, egyes fajoknál elszíneződő Szaprotrófok Réten, erdőben, kertben fordulnak elő Vannak ehetők és étkezésre alkalmatlanok is Leucoagaricus leucothites Fehér tarlógomba (tarlóőzláb) 

73 Fehér tarlógomba – Leucoagaricus leucothites
A kalap 5-10 (15) cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodik, fehér, később okkeres árnyalatú, barnán foltos lehet, felülete matt, sima. A lemezek sűrűn állók, szabadok, fehérek, majd rózsásak. A tönk 5-12 cm hosszú, gumós tövű, fehéres, barnásan foltosodhat. Gallérja hártyás, gyűrűszerű, fiatalon kissé elmozdítható. A hús a kalapban puha, a tönkben rostos, fehér, jó ízű, vágásra nem színeződik. Májustól novemberig. Kertben, füves helyeken, erdőszéleken. Gyakori. Ehető.

74 Fehér tarlógomba (tarlóőzláb) - Leucoagaricus leucothites 

75 Fehér tarlógomba (tarlóőzláb) - Leucoagaricus leucothites 

76 Fehér tarlógomba (tarlóőzláb) - Leucoagaricus leucothites 

77 Coprinaceae – Tintagombafélék családja
A spóraszín sötétbarna, fekete. A termőrétegük többé-kevésbé elfolyósodó. Üreges tönk jellemző. Sok faj trágyán, szerves anyagon él. Ízeltlábúak is terjesztik.

78 Coprinus sp. – Tintagomba nemzetség
A termőtest apró vagy közepes A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd elfolyósodnak A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos A hús elfolyósodó A spóraszín barna, fekete Szaptrotrófok 3 faj ehető, a többi nem fogyasztható coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol-dehidrogenáz enzimet blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig

79 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér, közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes pikkelyekkel. A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak. A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján, csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony. A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű. Áprilistól novemberig. Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban gazdag területen. Gyakori. Fiatalon ehető.

80 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

81 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

82 Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

83 Ráncos tintagomba – Coprinus atramentarius
A kalap 3-7 cm átmérőjű, kerekded, széle mélyen bordázott, idővel berepedezik, felpöndörödik. Szürkés árnyalatú. A lemezek szélesek, fiatalon fehéresek, majd sötétednek, folyósodnak. A tönk hengeres, csoportos, fehéres. A töve felé gyűrűszerű zónája van. Húsa vékony, törékeny, vizenyős, szagtalan, íztelen. Áprilistól novemberig. Szerves anyag közelében, gyakran tuskók mellett. Gyakori. Alkohollal együtt mérgező.

84 Ráncos tintagomba – Coprinus atramentarius

85 Ráncos tintagomba – Coprinus atramentarius

86 Ráncos tintagomba – Coprinus atramentarius

87 Ráncos tintagomba – Coprinus atramentarius

88 Kerti tintagomba – Coprinus micaceus
A kalap 2-6 cm átmérőjű, gyűszű alakú, a széle erősen bordázott, behasadozó. Barna, világosbarna, fehéres, letörölhető csillámló szemcsékkel, korpákkal díszített. A lemezek szélesek, fiatalon fehéresek, majd sötétednek, folyósodnak. A tönk hengeres, csöves, fehéres, fénylő, csoportos. Húsa vékony, vizenyős, szagtalan, íztelen. Áprilistól novemberig. Lomberdőkben, kertekben, tuskókon, stb. Alkohollal együtt fogyasztva mérgező?

89 Kerti tintagomba – Coprinus micaceus

90 Kerti tintagomba – Coprinus micaceus

91 Kerti tintagomba – Coprinus micaceus

92 Harkály-tintagomba – Coprinus picaceus
Könnyen felismerhető, helyenként gyakori. A kalap 5-10 cm átmérőjű, gyűszű alakú, feketés vagy sötétbarna, fehéres pikkelyekkel borított. A lemezek megfeketednek, szétfolynak. A tönk hengeres, fehéres színű, pelyhes, az alján lehet egy kissé gumós. A hús törékeny, kellemetlen szagú, keserű. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőkben, helyenként gyakori. Nem ehető.

93 Harkály-tintagomba – Coprinus picaceus

94 Harkály-tintagomba – Coprinus picaceus

95 Harkály-tintagomba – Coprinus picaceus

96 Harkály-tintagomba – Coprinus picaceus

97 Sereges tintagomba – Coprinus disseminatus
Kis termetű, sok termőtestet egyszerre növesztő faj. A kalap 0,5-2 cm átmérőjű, harang alakú, olyan is marad. A széle erősen bordázott. Sárgásbarna színű, idővel szürkül. A lemezek ritkán állók, fehérek, majd barnásak, nem folyósodnak szét. A tönk hengeres, egyenes, csoportos megjelenésű. A hús törékeny, vékony. Áprilistól novemberig. Erdőkben, faanyagon. Elterjedt, gyakori. Nem ehető

98 Sereges tintagomba – Coprinus disseminatus

99 Sereges tintagomba – Coprinus disseminatus

100 Sereges tintagomba – Coprinus disseminatus

101 Sereges tintagomba – Coprinus disseminatus