Aristide Maillol Gauguin, Csontváry Henri Rousseau Edvard Munch

Az előadások a következő témára: "Aristide Maillol Gauguin, Csontváry Henri Rousseau Edvard Munch"— Előadás másolata:

1 Aristide Maillol Gauguin, Csontváry Henri Rousseau Edvard Munch
Szimbolizmus Aristide Maillol Gauguin, Csontváry Henri Rousseau Edvard Munch

2 Szimbolizmus mellett: Klasszikus irányzat
A klasszikumot úgy akarták elérni, hogy közben hasznosítsák az impresszionizmus vívmányait. Voltak azonban olyan kortársaik is, akik más úton próbálkoztak. Bár együtt éltek az impresszionista nemzedékkel, nem vonzotta őket az új látás izgalma, a pillanat, a benyomás rögzítése Ők közvetlenül akarták folytatni a klasszikus művészetet - ugyanakkor igyekezték elkerülni az akadémizmus zsákutcáját is.

3 Aristide Maillol: Léda, 1910

4 A szimbolizmus előzménye: a preraffaeliták
Sir John Millais: A halott Ophélia, 1852. William Blake ( )

5 Felfogása szerint a művészeknek a dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot kell érzékeltetnie.
Szimbolista festmény: Eszmei Jelképes Szubjektív Érzéki Dekoratív

6 A francia szimbolizmus története
A szimbolizmus impresszionista-ellenes irány volt Szerintük az impresszionizmus a szenzációk, az érzéki észlelés művészete, míg a szimbolizmus az ideára, a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott. A szimbolista festészet programját 1891-ben az író Georges-Albert Aurier fogalmazta meg a Mercure de France-ban publikált, "Szimbolizmus a festészetben" című cikkében "A mű legyen : Idéista, mert ideája egyedül az Eszme kifejezése; Szimbolista, mert ez az eszmét formában fejezi ki; Szintetikus, mert e formákat, jeleket az általános értelem módszerével írja le; Szubjektív, mert a tárgyat sohasem csak tárgynak fogja fel, hanem mint az alany által észlelt eszmének a jelét; Dekoratív: De mindezzel a tehetséggel megáldott művész nem lesz más, csak tudós, ha nincs birtokában az émotivitás adománya "

7 Paul Gaugin Paul Gauguin ( ) az impresszionizmusból indult 1886-tól néhány fiatal társával, Émile Bernard-ral és Paul Sérusier-vel Bretagne-ban, Pont Avenban dolgozott színfoltokat erős kontúr fogja körül (hasonlóan a középkori üvegablakok ólomhálózatához vagy a középkori zománcművészet rekeszeihez) Gauguin képein a három dimenzió mindjobban síkra redukálódik, és a képépítés sajátos stilizálással fonódik össze. Gyermekkorától magában hordta a távoli tájak élményét, az egzotikum izgalmát 1891-ben el is indult, hogy megkeresse azt a világot, amely még szűzien tiszta, egyértelmű, ahol az ember és a táj még ősi egységben él, és ahol élnek még a mítoszok is.

8 Paul Gaugin: Nave Nave Moe

9 Paul Gaugin: Keblek piros gyümölccsel, 1899.

10 Henri Rousseau 1844-1910 Autodidaktaként festegetett
főfoglalkozása finánc 1880-ból ismertek az első datált festményei 1905-től kezdte felfedezni Picasso és Apollinaire köre. Képei témáit a mindennapi életből, környezetéből merítette Képeire jellemző: egzotikus dzsungelképei gyermeki naivitással dekoratív érzékkel és egyben szürrealista ihlettel jelenítette meg fantáziavilágát Művek: Kígyóbűvölő 1907, Vihar a dzsungelben, Az álom XX.sz-ban kialakuló Naiv festészet és szürrealizmus előfutára

11 Henri Rousseau: Az álom

12 A szorongás festői: Van Gogh, Munch, Ensor
expresszionizmus első képviselője volt a norvég Edvard Munch ( ) Azt az életérzést fogalmazta meg a festészetben, amelyet az irodalomban a századvégi skandináv írók: szorongás elvágyódás borzalomlátás jellemezte művészetét Munch fő témája az asszony és a férfi tragikus kapcsolata, amely a skandináv irodalomnak is kardinális témája francia iskolához vonzódott 1889-ben három évre Párizsba ment Egy ideig Németországban is élt, egyik vezetője volt a szecessziós mozgalmaknak sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma, a csók képein misztérium és egyúttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista költő, Ady Endre héja-nászas szerelmes verseiben él hasonló szimbolika. Munch stílusa stilizáló: dekoratív összefogottság és szecessziós vonalvezetés jellemzi. Szimbólumai többnyire erotikus töltésűek, úgyszólván a freudizmus illusztrációjának minősíthetők. Mind formaelve, mind szimbolikája nagy hatással volt a szecesszió festőire.

13 Edvard Munch Apja tábori orvos—körzeti orvos lesz
Anya meghal amit apja nehezen él meg , szorong, vallásos (őrület határán) Nagynéni vezeti a háztartást aki festő és támogatja Edvard tehétségét Műszaki főiskolára megy, de beteges sokat hiáynzik Királyi Művészeti Iskolába tanul tovább Műtermet bérel társaival Christiani Bohémokkal megismerkedik (szabados életmód) Páriszba kap ösztöndíjjat Berlinben botrányt kavar kiállításon képeivel (Berlini Szecesszion) Szerelmi ügyei---szakított a borkereskeő lányával aki halálhírével visszacsalogatta (felravatalozva fogadta) fegyverrel akart rákényszeríteni, hogy folytassák kapcsolatukat

14 Ambiciozus (1909-ben 106 kiállítása volt: Németország, Franciaország, Belgiumban, Austriában, Olaszország, Orosország, Cseh ország, Egyesült Államok) Alkoholistaként vonult be Idegösszeomlást kapott Antilkoholista lett Novégiában letelepedett Náci „degenerált művészet” elleni kampány szellemében eltávolították Házába betörtek

15 Edvard Munch: Sikoly, Sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma, a csók képein misztérium és egyúttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista költő, Ady Endre héja-nászas szerelmes verseiben él hasonló szimbolika.

16 Edvard Munch: Az Élet tánca, 1899-1900

17 James Ensor ( ). A szimbolizmus és az expresszionizmus határmezsgyéjén járt James Ensor Művei társadalomkritikai jelentésűek a maszkok játsszák benne a főszerepet, az emberi világ bábok és maszkok világává idegenedett Kedvenc témája: Karnevál ( amely ecsetje nyomán infernálissá vált). "visszájára fordított világ" tükröződése, morbid szatíra hatja át.