AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. február 27.

Az előadások a következő témára: "AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. február 27."— Előadás másolata:

1 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. február 27.

2 Tartalom Az éghajlatváltozás növekvő kockázata és hatásai a világban és hazánkban Együttműködés nemzetközi szinten és az EU keretében Magyarország részvételével A hazai klímapolitika fő elemei a kibocsátások kezelése és az alkalmazkodás

3 Széndioxid koncentráció Emberi tevékenységek miatt megnövekedett: a légköri szén-dioxid mennyisége és a földi légkör „üvegházhatása”

4 A gyors éghajlatváltozás veszélyét magunk idézzük elő A globális éghajlat már változik és jelentősen megváltozhat a felszíni átlaghőmérséklet növekszik, egyre több a szélsőséges esemény a tudósok szerint nagymértékű felmelegedés várható

5 A HŐMÉRSÉKLET BECSÜLT NÖVEKEDÉSE a hőmérséklet becsült növekedése

6 Az éghajlatváltozás és Magyarország Az eddigi tendenciák: fokozatos melegedés és csapadékmennyiség-csökkenés Éghajlatunk jövője: térségünkben meleg, szárazabb éghajlati körülmények Komoly hatások: a vízgazdálkodásra, mezőgazdaságra, egészségügyre és számos más területen hőmérsékletváltozás, 1901-2004 csapadékmennyiség, 1951-2004

7 Nemzetközi tárgyalások: 1992 ENSZ egyezmény 1997 Kiotói Jegyzőkönyv: fejlett államok esetében 5% kibocsátás-csökkentés 2012-ig EU-15 közös vállalás, külön magyar (-6%), lengyel stb. vállalás tárgyalások új globális megállapodásról (a 2012 utáni időszak) Magyar részvétel nemzetközi tárgyalásokban: 1991/1992 óta aktív részvétel, 2004-től EU-tagként

8 Nemzetközi célkitűzések, együttműködési területek Kibocsátás-csökkentés, EU célok kibocsátások globális növekedését meg kell állítani 2020-ra a fejlett államoknak 2020-ra 30%-kal kell a kibocsátást csökkenteni, ha lesz átfogó nemzetközi megállapodás 2050-re a kibocsátásokat 60-80%-kal kell csökkenteni a változások részben már így is elkerülhetetlenek nemzetközi együttműködés az alkalmazkodás ügyében is

9 Az Európai Unió klímapolitikai céljai, eszközei és Magyarország EU-eszközök klíma-energia csomag: emisszió-kereskedelem, megújuló energiaforrások további eszközök: energiahatékonyság javítása, gépkocsik kibocsátás-csökkentése, légi közlekedés bevonása az emisszió-kereskedelembe Magyarország: (korai kibocsátás-csökkentés elismertetése) kibocsátás-csökkentés az EU-aukciós rendszer fokozatos bevezetésével, 20%-os energiahatékonyság-javítás, megújulók 13%-os aránya

10 A hazai klímapolitika fő elemei Hazai klímapolitika szakmai megalapozása: kibocsátások kezelése: csökkentési lehetőségek felmérése épületek energiahatékonyságának javítása, megújulók értékelése, nyelő-kapacitás erősítése és ebben az erdők szerepe....) alkalmazkodás: KvVM-MTA együttműködés A hazai kibocsátások

11 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Nemzetközi feladatok végrehajtása: 2012-ig a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátás-csökkentési vállalások végrehajtása EU kötelezettségeink: jelen: emisszió-kereskedelem, energia-hatékonyság javítása 1%/év 2016-ig jövő: felkészülés a klíma-energia csomag végrehajtására

12 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A hazai klímapolitika stratégiai kerete: Időszak: 2008-2025 Területei: - kibocsátás-csökkentés, - alkalmazkodás, - szemléletformálás Kétéves programok a végrehajtásról (az első: 2009-2010; előkészítése folyamatban) Országgyűlés 2008. március 17-én fogadta el

13 Következtetések Stratégiák és programok összhangja: elengedhetetlen az érintett ágazati politikákkal való összhang: energiagazdálkodás, közlekedés, erdőgazdálkodás, fejlesztéspolitika általában; az érintett fő területeknél pedig: vízgazdálkodás, mezőgazdaság, egészségpolitika stb. Tudományos alapok: pontosabb ismeretek szükségesek az éghajlatváltozás várható alakulásáról és hatásairól, a kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás lehetőségeiről Klímatudatosság: mindenkinek van teendője és ehhez közre kell adni az ismereteket; oktatás-nevelés minden szintjén Nemzetközi és EU szintű együttműködés: megfelelő felkészültséggel és aktívan részt kell venni a tárgyalásokban a hazai érdekek ismeretében és képviseletével