Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai Lion’s Garden Hotel – Budapest, XIV. Cházár András u. 4. 2012. május 16. Másodnyersanyagok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai Lion’s Garden Hotel – Budapest, XIV. Cházár András u. 4. 2012. május 16. Másodnyersanyagok."— Előadás másolata:

1 Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai Lion’s Garden Hotel – Budapest, XIV. Cházár András u. 4. 2012. május 16. Másodnyersanyagok ipari felhasználásának lehetőségei és szabályozása, hasznosítási kötelezettségek

2 Tartalom Keletkezés Kötelezettség Szabályozás Felhasználás lehetőségei

3 Keletkezés

4

5 Kötelezettségek Első és talán legfontosabb elem az elfogadott 2008/98/EK rendelet és az abban foglaltak: 2020 -ra el kell érni a 70% -os újrahasznosítási rátát. A kitermelt föld kikerül a hulladékkörből. 2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak

6 Szabályozás HULLADÉKOKRA ÉS MÁSODNYERSANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK MŰSZAKI IRÁNYELVEK, (ÚJ ANYAGRA ÉS MÁSODNYERSANYAGRA) ÚTÉPÍTÉSI SZABVÁNYOK ÚJ ANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

7 Szabályozás HULLADÉKOKRA ÉS MÁSODNYERSANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól  2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról  2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről  1996. évi LIII. törvény A természet védelméről  1994. évi LV. törvény A termőföldről  2001. évi CXVI. törvény A Nemzeti Földalapról  1993. évi XLVIII. törvény A bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998 Korm. Rendelettel  2001. évi LXIV. törvény A kulturális örökségről  1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és területrendezésről  1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről  364/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról  224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről

8 Szabályozás  192/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról  164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről  126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről  2/2002. (I.11.) Korm. Rendelet A veszélyes (ADR) áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről  213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről  98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről  45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól  15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről  5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól  16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről  22/2001 (X.10.) KöM rendelet A lerakóhelyek rekultivációjával kapcsolatban  1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről

9 Szabályozás ÚTÉPÍTÉSI MŰSZAKI IRÁNYELVEK, (ÚJ ANYAGRA ÉS MÁSODNYERSANYAGRA)  ÚT 2-1. 502:2003 Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete  ÚT 2-1. 503:2002 Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése  ÚT 2-3. 201:2000 Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények  ÚT 2-3. 204:1993 Útépítési beton burkolatalapok. Követelmények  ÚT 2-3. 206:2003 Útpályaszerkezetek hidraulikus kötőanyagú és kötőanyag nélküli alaprétegei. Követelmények  ÚT 2-3. 207:2003 Útpályaszerkezetek hidraulikus kötőanyagú és kötőanyag nélküli alaprétegei. Tervezési előírások  ÚT 2-3. 208:2000 Útépítési beton burkolatalapok tervezési előírásai  ÚT 2-3. 210 Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása (másodbeton)  ÚT 2-3. 601:2003 Útépítési zúzott kőanyag  ÚT 2-3. 602 Töltőanyagok aszfaltkeverékekhez  ÚT 2-3. 603 Pernye alkalmazása útépítési kötőanyagként  ÚT 2-3. 701 Útburkolatok hézagkitöltő anyagai  ÚT 2-3. 702 Betonok párazáró anyagainak követelményei és vizsgálata  ÚT 2-3. 706:2003 Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása  ÚT 4-1. 203 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója és útbaigazító  BV-MI 01: 2005 (H) Betonkészítés bontási, építési és építőanyag-gyártási hulladék újrahasznosításával

10 Szabályozás ÚTÉPÍTÉSI SZABVÁNYOK  MSZ 4702/2: 1997 Portlandcementek. Összetétel, követelmények  MSZ 4713 A beton alapanyagainak vizsgálata  MSZ 4714 A frissbeton vizsgálata  MSZ 4719 Betonok (követelmények)  MSZ 4720 A beton minőségellenőrzése  MSZ 4751 Beton útburkoló elemek  MSZ 4798-1:2004 Betonok 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 2006-1 szabvány alkalmazási feltételeiről Magyarországon  MSZ 14043-1 -11:1979-1983 Talajmechanikai vizsgálatok  MSZ 15105:1965 Építőipari földmunkák  MSZ 18282-1:1987 Építési kőanyagok mintavétele és vizsgálati rendszere. Termékek mintavétele és minősítése  MSZ 18284/3 Építési kőanyag-víztartalom vizsgálata  MSZ 18288/1 Építési kőanyagok szemmegoszlás-vizsgálata  MSZ 18288/2 Szemmegoszlás vizsgálata ülepítéssel  MSZ 18288/3 Szemalak vizsgálata  MSZ 18288/4 Vegyi szennyeződés vizsgálata  MSZ 18291 Zúzottkő

11 Szabályozás HULLADÉKOKRA ÉS MÁSODNYERSANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól  2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról  2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről  1996. évi LIII. törvény A természet védelméről  1994. évi LV. törvény A termőföldről  2001. évi CXVI. törvény A Nemzeti Földalapról  1993. évi XLVIII. törvény A bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998 Korm. Rendelettel  2001. évi LXIV. törvény A kulturális örökségről  1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és területrendezésről  1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről  364/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról  224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

12 Szabályozás

13 Teljesítés feltételei - gátak Nem készült a feldolgozott építési-bontási hulladékokra megfelelő, életszerű, építőipari szabvány A potenciális végfelhasználók idegenkednek a termék alkalmazásától, részben tudatlanság, részben ellenérdekeltség okán és sokszor tudatosan nem hajlandóak figyelembe venni a meglévő referenciákat és a tapasztalatokat A bányászati lobbi akadályozza a szélesebb körű felhasználást, annak ellenére, hogy piaci részesedésüket ezen termékek alkalmazása csak kis mértékben csökkentheti Jelenleg semmiféle támogatást (sem pénzügyi, sem adminisztratív) nem kapnak sem a felhasználók, sem a feldolgozók, ezért a bányákkal szembeni árverseny nem kiegyensúlyozott, a piacra jutás nehézkes. A beszerzéseknél nem jelenik meg ezen termékekkel szemben pozitív diszkrimináció (közbeszerzések, állami megrendelések stb.) A bontási és az építési engedélyezési eljárások egymástól függetlenül folynak, a két fázis között nincs kapcsolat, nem ellenőrzik megfelelően a kiadott bontási engedélyben rögzített előírások teljesítését. Az önkormányzatok nyilvánvaló politikai okból (a szállítási távolság miatt általában nagyobb pénzügyi terhet jelent a lakosságnak és a vállalkozásoknak) nem segítik elő az inert hulladékok feldolgozóba jutását. Szigorúbb és gyorsabb büntetési rendszert kellene működtetni, az önkormányzati építési-hatóságok és a környezetvédelmi hatóság együttműködése szorosabb kellene legyen, (egységes informatikai rendszer, állandó adatszolgáltatás az építési hatóság részéről stb) A mindennapi végrehajtás során nem jelenik meg következetesen a vonatkozó jogszabályokban, irányelvekben, stratégiákban foglalt előírások betartása, betartatása.

14 Teljesítés feltételei

15 Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a 2020-ra vonatkozó kötelezést teljesíteni tudjuk az alábbiak megvalósítása mindenképpen szükséges: olyan termékminősítés kidolgozása, mely a piaci igényeket támogatja információs rendszer PPP projektek támogatása (pl.: önkormányzati úthálózat fejlesztése) szankciók és ösztönzők bevezetése (pl.: lerakási díj megemelése) közbeszerzésben kötelező felhasználás előírása Teljesítés feltételei

16 Az építési hatóság feladatának, jogkörének pontosítása; feladatok koncentrálása a.hulladékjegyek ellenőrzése b.engedélyezési eljárás kötelező elemeinek megreformálása c.ellenőrzési jogkörök d.büntetési jogkör, büntetési tételek Megakadályozni a konténeres szállítóknak a hulladékkezelési engedély kiadását ellenőrizetlenül (az általuk kezel hulladékról pontos elszámolást kérni) Hasznosítói oldal támogatása A hulladékáramokat a kijelölt kezelőközpontokba kell irányítani

17 Teljesítés feltételei Szabályozás A Hgt módosítása szükséges a kötelezetti státusz definiálása miatt. A „45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” helyett kormányrendeleti szinten kell szabályozni e területet. A helyi (HHT) és regionális (RHT) tervekben is meg kell jelennie az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására vonatkozó szabályozók által a 2020-as teljesítés biztosító lépéseknek. Szemléletformálás Akció tervek

18 Felhasználás lehetőségei - példa

19 Felhasználás lehetőségei – durva példa

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket Várkonyi István varkonyi.istvan@kbvconsulting.hu


Letölteni ppt "Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai Lion’s Garden Hotel – Budapest, XIV. Cházár András u. 4. 2012. május 16. Másodnyersanyagok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések