Készítette: László György MaTáSzSz alelnök március. 4.

Az előadások a következő témára: "Készítette: László György MaTáSzSz alelnök március. 4."— Előadás másolata:

1 Készítette: László György MaTáSzSz alelnök 2009. március. 4.
A távhő társadalmi haszna, avagy lehetséges-e a távhő megszűnése, megszűntetése A távhő problémái, jövőképe Készítette: László György MaTáSzSz alelnök 2009. március. 4.

2 Ilyen megközelítésre lenne szükség!
Mi a távhő? Energiapolitikai eszköz, lehetőség a klímavédelem szolgálatában. Magas költségen kiépített és fenntartott vezetékhálózat, mely alkalmas a különböző módon előállított (beleértve a másképp nem hasznosítható hulladék energiákat is) hőenergiák összegyűjtésére, és annak forróvíz formájában való elszállítására a fogyasztókhoz (épületekhez), ahol így lokális füstgáz kibocsátás nincs. Ilyen megközelítésre lenne szükség!

3 A távhő (távfűtés + távhűtés) társadalmi haszna
Ecoheatcool projekt (32 európai országban végzett vizsgálat) főbb megállapításai a jövőre nézve: A távfűtési és a távhűtési rendszerek Európa energiapolitikájának fontos területei, mert elősegítik az Unióban: az energiahatékonyságot, az ellátásbiztonságot, a környezetvédelmi, klímavédelmi célokat, csökkentik és kiváltják a fosszilis primer tüzelőanyag-felhasználást.

4 A távhő (távfűtés + távhűtés) társadalmi haszna
A távfűtés megkétszerezése a következő előnyökkel járna: Jobb energiahatékonyság: a primer energiafelhasználás 2100 PJ-lal csökkenne (ez megegyezik Svédország teljes primer energia-felhasz-nálásával). Jobb ellátás-biztonság: az import-függőség évi 4500 PJ-lal csökkenthető, azaz a teljes primer energiafelhasználás 5,5%-ával (ez megegyezik Lengyelország primer energia-felhasználásával). Kevesebb CO2-kibocsátás: évi 400 millió tonnával csökkenthető, azaz a jelenlegi kibocsátás 9,3%-ával. Ez többet jelenthetne, mint amit Európa a kiotói vállalásban megjelölt (8%).

5 A távhő (távfűtés + távhűtés) társadalmi haszna
A távhűtés előnyei: hasznosítani tudja a természetes hűtési forrásokat és a feleslegessé vált hőenergiát, sokkal hatékonyabb a hagyományos, helyi árammal működtetett készülékeknél, csökkenti a nyári áramellátási zavarokat, javítja a kapcsolt energiatermelés hatásfokát, megújulók alkalmazásának lehetőségét, ezzel elősegíti a CO2 csökkentést.

6 A távhő (távfűtés + távhűtés) társadalmi haszna
A távhűtés 2%-os piaci részesedésének 25%-ra növekedése 2020-ig a következő előnyökkel járna: Jobb energiahatékonyság: a primer energiafelhasználás évente PJ-lal csökkenne (ez megegyezik Lettország és Litvánia teljes primer energia-felhasználásával). Kisebb áramigény: 200 PJ/év (ez megegyezik Portugália áramszükségletével). Kevesebb CO2-kibocsátás: évente millió tonnával csökkenthető, ami a jelenlegi kibocsátás 1%-a (ez megegyezik Svédország tüzelőanyag-égetésből származó kibocsátásával).

7 A távhő magyarországi társadalmi haszna
A távhő több, mint 70%-a kapcsoltan állítódik elő. 35 PJ évi primer-energia megtakarítás kibocsátás megtakarítás: tonna CO2/év hálózati hőveszteség nélkül: tonna CO2/év Magyar országos sapka 27 millió tonna CO2/év, évi 6,6%-os növekedés lenne, ha a távhő megszűnne. 25 EUR/EUA (tonna CO2) áron 11,1 Md Ft/év 30 EUR/EUA áron 13,4 Md Ft/év

8 A távhő magyarországi társadalmi haszna
Ellátásbiztonság! A távhő rendszer lehetőséget ad a nagymértékű földgázfüggőség enyhítésére!

9 A távhő magyarországi társadalmi haszna
Jövőbeni lehetőség: megújulók és egyéb hulladék energia alkalmazása, hulladék energiák összegyűjtése, távhűtés (a fizetőképes kereslet növekedése esetén) nyári villamos csúcsok csökkentése kapcsolt termelés jobb kihasználása további kibocsátás csökkenés A távhő fennmaradása környezetvédelmi szükségszerűség Ez ne legyen vitatható! (kommunikáció)

10 A távhő magyarországi megítélése
Távhőszolgáltatás = lakótelep fűtés Image-ban viseli az összes lakótelep problémát: közösségi ellátás elavult fűtési rendszer pazarló épület elidegenedett, konfliktusokkal terhelt életkörülmények szociális problémák Tény: a távhőszolgáltatás piacának döntő hányada lakótelep. A távhő sorsa összefonódik a lakótelepek sorsával, jövőjével. Ha nem lenne lakótelep a döntéshozókat, a médiát nem érdekelné a távhőszolgáltatás.

11 Távhő versenyképessége
A távhő árát a jövedelmi helyzetükhöz, (szociális elem) a fűtésre elfogadhatónak ítélt összeghez, (hangulati elem) a szocializmus öröksége: a közszolgáltatás jár, de nem áldozunk érte, ellentétben a divatos, vagy élvezeti termékekkel az alternatíva vélt, vagy valós költségéhez (versenyképességi elem) viszonyítják.

12 Távhő versenyképessége
A fizetnivaló nem csak az ártól, hanem az igénybe vett hőmennyiségtől is függ! A magyarországi lakótelepi épületek hőfogyasztása mintegy 2-szerese a nyugat-európainak és az elvárhatónak. Gépészeti és épületszerkezeti felújítás! (fogyasztói oldal) Felül kell vizsgálni a mai támogatási rendszert, mely nem működik. Az energia-tanúsítvány rendszerben büntetni kell a nem felújítókat.

13 Távhő versenyképessége
Ár-versenyhátrány a direkt gázfűtéssel szemben mintegy 10-20% (azonos hőfogyasztás mellett a fogyasztónál keletkező összes (beruházás, üzemeltetés, tüzelőanyag) költséget figyelembe véve) Egyéb hőellátási módokkal szemben a távhőszolgáltatás árban is versenyképes!

14 Távhő versenyképessége
Napkollektor Csak a használati melegvíz (HMV) egy részét tudja ellátni, így a meglévő rendszert változatlanul fenn kell tartani. Szezonális hőtároló létrehozása irreálisan magas költséggel jár. Támogatás nélkül a beruházás megtérülési ideje 20 év körüli. A kapcsolt energiatermelés számára nélkülözhetetlen nyári hőigényt veszi el, ettől az egész rendszer a fogyasztónak drágább lesz. Alkalmazásukhoz energetikai optimalizálás, rendszerszemlélet kell! Mikor, milyen feltételekkel lehet és célszerű alkalmazni?

15 Távhő versenyképessége
Hőszivattyú Villamos energiával (vagy hajtási hőenergiával) működik, így zöldenergiának, vagy „ingyen energiának” nevezni erős csúsztatás. Támogatás nélkül árban távhővel, pláne gázfűtéssel nem versenyképes. Alacsony hőmérsékletű, így csak nagyfelületű belső rendszernél (fal- és padlófűtés) alkalmazható. Alkalmazásukhoz energetikai optimalizálás, rendszerszemlélet kell! Megfelelő feltételekkel távhő rendszerben hőforrásként alkalmazható.

16 Távhő versenyképessége
A távhőrendszer felépítése: Szolgáltató hőtermelés (erőművek, fűtőművek…stb.) hőszállítás (vezetékhálózat) hőátadás (hőközpontok) Fogyasztó hőfogyasztás (fogyasztói berendezések) A hőszállítás és hőátadás területén – optimális működési költségek mellett – a műszaki színvonal emelése és az üzembiztonság növelése érdekében több fejlesztő beruházásra lenne szükség, mely növeli a költségeket! A hőtermelés a kulcs-költségtényező a távhőben!

17 Távhő versenyképessége
Az ár-versenyhátrány okai: egyedülállóan torz magyar gázárrendszer, kapcsolt energiatermelés haszna nem a távhő oldalon, nincs olcsó egyéb hőforrás.

18 A leválások lehetőségei, valószínűsége
A tömeges leválásoknak tragikus társadalmi és politikai következményei lehetnek! Az összefüggések, a következmények nem ismeretéből fakadó nem teszünk semmit, sőt, támogatjuk, szurkolunk a leválásoknak mentalitás Súlyos politikai felelőtlenség! A tét: akár lakás maradhat tartósan ellátás nélkül!

19 A leválások lehetőségei, valószínűsége
A jelenlegi szabályozói, gazdasági környezetben elindulhat a negatív spirál! Nem racionális, hanem hiedelmeken alapuló hangulati döntés!

20 Leválási folyamat Esetek:
Elindul a negatív spirál, közben nem történik semmilyen beavatkozás. Elindul a negatív spirál, közben külső beavatkozás van. megváltoznak a viszonyok, magától visszalendül leállító beavatkozás a folyamat végig vitelét segítő beavatkozás nem lehetséges az eredeti állapot nem visszaállítható, a fenntartás egy magasabb költség szinten lehetséges A leválás irreverzibilis, nem visszafordítható, csak megállítható, de már későn!!! A távhő tudatosan szervezett leépítése.

21 Elindul a negatív spirál, nincs beavatkozás
a média és néhány politikus pozitív példáként gerjeszti tovább Leválási hullám elindul. A leválás területileg véletlenszerű eloszlású. Nincs állandó költségcsökkentési lehetőség, a teljes rendszert fenn kell tartani. A bent maradóknak - a fajlagos állandó költség növekedése miatt – folyamatosan nő az alapdíj + a hődíjban lévő teljesítmény díj rész. Tovább gerjeszti a leválást, a megtérülési idők rövidülnek.

22 Elindul a negatív spirál, nincs beavatkozás
Különbözet Leválás Bp. mFt Orsz. mFt 5% 1 804 7 381 10% 3 808 15 583 15% 6 048 24 749 20% 8 567 35 061 25% 11 423 46 748 30% 14 687 60 104

23 Elindul a negatív spirál, nincs beavatkozás
Nem mindenki tud leválni, de az emelkedő díjakat egy részük már nem tudja, vagy nem akarja fizetni. Nő a kintlévőség. A folyamat nem haladja meg a 30%-os kiválást, külső beavatkozás nélkül a távhőszolgáltató cég már sokkal előbb – akár 10-15%-os leválásnál - csődbe kerül. Magával rántja a beszállítóit. A fogyasztók több, mint 70%-a ellátás nélkül marad, vagy állami beavatkozás kell.

24 Elindul a negatív spirál, nincs beavatkozás
Az ellátás nem szűnhet meg, a közszolgáltatást biztosítani kell! Az állami beavatkozás a folyamat fenntartásához (az eredeti díjakhoz való visszatéréshez) országosan elérheti (attól függően hány céget érint a folyamat, és hány % dől be) az évi Md Ft-ot. Mivel az eredeti állapot nem visszaállítható, a támogatási igény bent marad a rendszerben. Még ekkor sem biztos, hogy nem indul újra a negatív folyamat. Káosz, bizonytalanság.

25 A folyamat véghezvitelének feltétele
Mintegy db kazánház (9.000 db egyenértékben) összesen mintegy 160 Md Ft (9.000x e Ft) Gázhálózat bővítés 60 Md Ft, 4-5 év (Bp-en kb. 20 Md Ft) Kazánház kivitelezés: 10 fő/kazánház 2 hónap munka/kazánház Jelenleg országosan mintegy 300 fő mozgósítható, 1 év alatt tehát 180 db kazánházat lehet matematikailag megépíteni folyamatos munkával, nem beszélve az 1 éves előkészítő munkáról. Így 50 év alatt készülne el az összes! Ha 5 év alatt akarnánk megvalósítani szakember kellene!

26 A folyamat véghezvitelének feltétele
A hálózat marad a földben, vagy a föld felszín felett. Hőközpont, hőfogadó bontás, elszállítás kb tonna hulladék keletkezne (9.000 x 3 t) bontási költség: 11 MdFt (1,2 m Ft x 9.000) elszállítási költség: 450 mFt.(50 e Ft x 9.000) A rendszer átmeneti időben történő fennmaradásához az erőművek hőtermelését fenn kell tartani, finanszírozni kell, majd át kell állni kondenzációs üzemre. A nagy erőművek átállásának beruházási igénye: kb. 8 MdFt, megvalósulás 2-3 év (BERT 4-5 Md Ft); (jelenleg %-on tudnának üzemelni, 405 MWe 1,6 TWhe/év)

27 A folyamat véghezvitelének feltétele
A villamos energia ára kb. 30%-kal emelkedik, vagy ezek a nagy erőművek csődbe mennek. A mintegy 500 MWe villamos teljesítményű kiserőművek tovább működéséhez a kiesett árbevételt (kb. 23 Md Ft/év) pótolni kell a kondenzációs üzemhez, különben a banki hitelek bedőlnek. A beruházás 150 MdFt volt. (500 MWth x h = MWh hő = 12,6 PJ 12,6 x Ft/GJ = 22,7 Md Ft/év) Károk a távhő oldalon: távhő vagyon (távvezeték, hőközpont) Md Ft, munkahely megszűnés mintegy fő társadalmi haszon megszűnése (lásd elején) beszállítók és kapcsolódó vállalkozások árbevétel kiesése (megbecsülhetetlen)

28 Leválással kapcsolatos konklúzió
Látható, hogy a leválási folyamat sem időben, sem pénzben nem véghezvihető, még akkor sem, ha egy tudatos leépítési akció esetén a folyamat irányított. A magától elindult folyamatot megállítani csak nagy költséggel és visszafordíthatatlan károkkal lehet, az eredeti, pláne kedvezőbb állapot nem visszaállítható. Még ekkor sem biztos, hogy nem indul magától újra. Ha a folyamat elindul, a csőd lehet, hogy már 10-15%-os leválás esetén is bekövetkezik.

29 Leválással kapcsolatos konklúzió
A távhőszolgáltatás fennmaradásának, és így az árbeli versenyképessége megteremtésének tehát nincs alternatívája, szintén elkerülhetetlen a lakótelepi épületek felújításának végrehajtása. A lakótelepek szétzilálódása a távhőszolgáltatás halála! A jelenlegi maszatolás következménye a visszafordíthatatlan leépülés, mely már a folyamat elején megakad (se előre, se hátra) így kezelhetetlen csődhelyzet alakul ki.

30 A versenyképesség megteremtése
Rövid távon (a gáztarifa kérdés megoldása már „elment hajó”) A távhő Áfa kulcsának 5%-ra csökkentése (a gázé marad). költségvetési probléma Környezetvédelmi indokú jogi szabályozás. marketing szempontú probléma A kapcsolt energiatermelés hasznának jobb megosztása a hőpiaccal hatósági árak alkalmazásával. jogszabályi kérdés

31 A versenyképesség megteremtése
Hosszú távon (hőtermelés fejlesztés) Ha erőmű épül, az kapcsolt legyen, és lehetőleg ne földgáz bázisú. Szemétégető Geotermikus energia (ahol van) Biomassza Biogáz (korlátozott mértékű) Ipari hulladékhő (jelenleg szinte nincs) Alkalmazásuk lehetősége erősen függ az elérhetőségtől (van-e?) és a támogatás módjától, mértékétől. ENERGIAPOLITIKA!!!

32 Távhő jövőkép Dániából

33 Távhő jövőkép Dániából

34 Távhő jövőkép Dániából

35 Távhő jövőkép Dániából