Az EU-eszközök monitoringja Fábián András főosztályvezető Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési és EU Integrációs Hivatal Nemzeti Fejlesztési és.

Az előadások a következő témára: "Az EU-eszközök monitoringja Fábián András főosztályvezető Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési és EU Integrációs Hivatal Nemzeti Fejlesztési és."— Előadás másolata:

1

2 Az EU-eszközök monitoringja Fábián András főosztályvezető Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési és EU Integrációs Hivatal Nemzeti Fejlesztési és EU Integrációs Hivatal http://www.meh.hu/pharekoord

3 Az EU programok alapelvei Programozás (többéves programok) Partnerség (érintett szereplők bevonása) Addicionalitás (kofinanszírozás) Koncentráció (földrajzi és tematikus) Átláthatóság (monitoring, értékelés, ellenőrzés, audit)

4 Kormányrendeletek és kormányhatározatok 1108/1997. (X.11.) Korm. - az EU Phare programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefüggő egyes feladatokról. 1009/1998. (I.30.) Korm. és 1026/1999. (III.3.) Korm. - a nemzetközi segélyprogramok monitoring rendjéről. 1026/1999 (III.3.) - Az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások monitoring rendszere 166/2001 (IX.14.) 2001. augusztus 4-én a Kormány megtárgyalta és elfogadta az új monitoring kormányrendeletet

5 A monitoring funkciói a program, és ezen belül valamennyi projekt megvalósulásának figyelemmel kísérése fizikai és pénzügyi mutatók (ún. SMART indikátorok) révén, amelyeket az adott projekt sajátosságainak megfelelően kell kialakítani SMART: Specific, Measurable, Achievable, Realistic, Time-based biztosítani, hogy a projektek célkitűzései a pénzügyi memorandumban leírtaknak megfelelően valósuljanak meg. szükség esetén módosító javaslatok és intézkedések kezdeményezése annak érdekében, hogy a meghatározott célkitűzések megvalósuljanak. az átláthatóság, az információáramlás és a tájékoztatás biztosítása.

6 A monitoring intézményrendszere Magyarországon Központi Monitoring Bizottság Országos Monitoring Bizottság Fejezeti Monitoring Bizottságok Magyar Államkincstár (OTMR) Joint Monitoring Committee Sectoral Monitoring Sub-Committees ISPA Monitoring Bizottság SAPARD Monitoring Bizottság

7 Monitoring rendszer a 166/2001 (IX.14,) Korm. rendelet szerint

8 A Monitoring Vegyes Bizottság és Albizottságai

9 A Phare program-monitoring módszerei A Phare program működési rendszere az alábbiak szerint épül fel: -tervezés, programozás -pénzügyi memorandum aláírása -szerződéskötési időszak (2 év) -megvalósítási időszak (további 1 év) * –* A program végrehajtására a PM aláírását követően összesen három év áll rendelkezésre. A megvalósítási időszak a szerződéskötés pillanatától kezdődik, vagyis a három évből le kell vonni a szerződéskötés előkészítésére és lebonyolítására fordított időt. -a projekt “utóélete” A Phare program-monitoring módszerei ennek megfelelően kerültek kialakításra:

10 Ex Ante értékelés –Társadalmi-gazdasági kihatások:  A projekt belső és külső koherenciája  Világos és egyértelmű célkitűzések, amelyek megfelelnek az EU előírásainak  A célkitűzések elérésének optimális lehetősége  Pénzügyi háttér és a szakmai elkötelezettség biztosított-e?  Az intézményes feltételek biztosítottak-e (hatékonyság, gazdaságosság, átláthatóság stb.) –Környezet  Pozitív és negatív hatások. A negatív hatások maximális csökkentésének lehetőségei. –Egyenlő esélyek  nők – férfiak, hátrányos helyzetűek stb.

11 A projektek utóéletének vizsgálata A lezárásra került országprogramok projektjeinek záróértékelése, a célkitűzések megvalósulásának vizsgálata Az 1990-től megvalósult országprogramok archiv rendszerének működtetése (kialakítását a PROMEI Kht. megkezdte) A Fejezeti Monitoring Bizottságok projekt- jelentéseinek figyelemmel kísérése Audit jelentések figyelemmel kísérése OMAS monitoring jelentések figyelemmel kísérése

12 Phare iroda (IA) adatot szolg. PRIMA (havonta), önértékelés (félévente) Projekt jelentés a végrehajtótól Implementor Szektorjelentése SMSC ülés - jelentés elfogadása JMC jelentés véglegesítése Beavatkozás, Reallokáció PRIMA /MEMOR statisztika PERSEUS Adatszolgáltatás, a jelentés rendje

13 Problémák, feladatok A fejezeti monitoring bizottságok tagjai nem igazán tudják, mi a monitoring - képzés A projektek monitoringja helyett management értekezletek zajlanak - képzés Az FMB-k nincsenek tisztában az EU közbeszerzési eljárás-rendjével és azt nem is kísérik figyelemmel - képzés A monitoring ellenőrzési feladat - a titkárságoknak az elnök mellett kell működnie és monitoring szakemberekből kell állnia

14 Problémák, feladatok (folyt.) A módszertan hiánya - ki kell alakítani az egységes monitoring módszertant –nem biztos, hogy az EU jól csinálja! Az egységes jelentési rendszer hiánya - JMC jelentései Csak a „dokumentumok beszélnek” - nagy hangsúlyt kell helyezni a személyes tapasztalatokra

15 Problémák, feladatok (folyt.) A MEMOR beindulása lassan halad Az EU ahelyett, hogy egy egységes európai rendszer megalkotásával foglalkozna, újabb és újabb rendszereket finanszíroz, vagy elavult, gyenge rendszereket akar bevezetni egy darab egységes rendszerre van szükség auditáltatni kell a MEMOR-t meg kell kezdeni a MEMOR marketingjét

16 Problémák, feladatok (folyt.) Meg kell szüntetni a kettősséget, az átfedéseket a monitoring minden területén –bizottsági rendszer –tárcák monitoring osztályok?! –MEMOR

17 Felkészülés az EU alapok fogadására Az 1260/1999 EU határozatból fakadó feladatok –CSF Monitoring Bizottság létrehozása –OP Monitoring Bizottságok –IT kommunikációs rendszer Brüsszel felé –Partnerség –Programming complement –Program záró és éves beszámoló

18 1260/1999. hiányossága nem helyez hangsúlyt a folyamatosságra nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat nem konkretizálja a monitoring tevékenységet - menedzsment funkciókat ad a bizottságoknak nem ad önálló „módszertant” - WP 3 indikátorok!