Mezőgazdaság a 18. Században

Az előadások a következő témára: "Mezőgazdaság a 18. Században"— Előadás másolata:

1 Mezőgazdaság a 18. Században

2 Fejezetek I. A Veszteségek mérlege
II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. Században 1. A század derekán 2. A század második felében

3 I. A Veszteségek mérlege

4 Magyarország Népsűrűsége 1720-ban
Sopron – 32 fő / km2 Küküllő – 33 fő / km2 Mindkét hely a Hódoltságon kívül

5 A Magyar és az Európai népesség aránya 1500-ban, és 1700-ban
- nagy arányú csökkenés 1500-ban 1700-ban

6 II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése
A Népességnövekedés forrásai Természetes szaporodás Belső vándorlás Bevándorlás (alárendeltek) (jelentős) (nagymértékben) Önkéntes Szervezett betelepülés betelepítés 

7

8 III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. században
A század derekán: fő termény a gabona bab ; borsó ; lencse len ; kender csekély termelés ~ A faekével szántó kisnemes

9 III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. században
A század második felében: 3 nyomásos gazdálkodás elterjedése megnő a vetésterület kapás növények térhódítása jobbágytelkeken szőlőtermesztés kukorica ; burgonya  nincs éhínség dohány ; cukorrépa piacra való termelés

10 Állattenyésztés A Volt Királyi Magyarország A Volt Hódoltsági területén területeken - istállózás  fokozott - rideg és fél rideg állat- takarmánytermelés tartás - szürkemarha  tarka változat - szarvasmarha ; juh - Merinói juh - istállózó tartás - Mangalica - Nagyobb lovak

11 Állattenyésztés ~ Magyar ló és lovasa lónemesítés valamint méhészkedés
és selyemhernyó tenyésztés ~ Magyar ló és lovasa

12 Vége ~ Készítette: László Réka 11/F