Klasszikus magyar irodalom 2.

Az előadások a következő témára: "Klasszikus magyar irodalom 2."— Előadás másolata:

1 Klasszikus magyar irodalom 2.
A romantika korának elbeszélő irodalma

2 A románcos regényhagyomány modernizálása
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1895)

3 Háttér a magyar regény a romantika után – a realista elvárások felerősödése a „valóság” (vertikális) szűkítése/(hotizontális) szélesítése; a valóság mint elbeszélő és olvasó konszenzusa Jókai – a későromantika mint realizmuskritika az expanzív humán modell megőrzése – korlátok között ← dúsítás/hitelesítés; az irracionalitás szereplői tudatba helyeződik (l. Timár Mihály, holdmotívum); a véletlen cselekményszervező szerepe (epifánia/kontingencia)

4 Mikszáth a realizmuskritika beolvadása a realizmusba
az expanzív humán modell eltűnik (kisember); az irracionalitás csoporttudatokba helyeződik → cselekmény: valóság helyett a szereplői csoportok tagjainak konszenzusa; a kauzális motivációt a közösségi hiedelmek, vélekedések térítik ki → a véletlen cselekményszervező szerepe megmarad (epifánia/kontingencia) elbeszélő és befogadó konszenzusa a befogadó bevonása a cselekményalakításba (várakozás és meghiúsulás játéka); az elbeszélő javaslata a realista valóságkép közös meghaladására

5 Valóságképződés a Szent Péter esernyője szereplőinek tudatában
a Gregorics-testvérek és Besztercebánya valóságkonstrukciója a valóság megkonstruálásának alapja: előítéletek – pletykák – sémák (közmondások) – scriptek; a valóság megkonstruálásának indítéka: szemantikai vákuum; a valóságkonstrukció nehézségei („meg lehetett bolondulni”), értelmezési stratégiák → „az egész város” konstruál (a teljes igazságot csak az olvasó tudja meg); Gregorics Pál mint a sémák manipulálója (a motiváció eltitkolása → „csehországi birtok”, „kincs a befalazott üstben”, járandóság az egykori menyasszonyjelölteknek) → a valószínűségen alapuló elvárás meghiúsulása mint olvasási kód

6 a glogovaiak valóságkonstrukciója
szemantikai vákuum: az esernyő és feltűnésének körülményei; sémák, pletykák – értelmezési stratégiák versenye → a totalitás, a realitás és a koherencia elve mint az értelemkeresés mozgatói; érvényesülésük esetén: szedimentáció; a konstruált valóság „életbe lép”; az intézményes vallás mint a racionális és irracionális tapasztalat határmezsgyéje (Bélyi János); elbeszélői reflexió: az illúzió mint tapasztalaton alapulónál hatékonyabb valóságkonstrukció

7 Műfaji kódok: a bűnügyi történet és a románc
a bűnügyi történet (detektívregény) a kalandos rablótörténet modern változata; alapja: a hétköznapi életrend megbomlása és helyreállítása; hőse: a nyomozó, aki a látszatok mögé lát és feltárja a valóságos összefüggéseket (a kauzalitás diadala) a modern románc középkori lovagi műfaj megújítása; alapja a keresés (quest) → szerelmi témához kapcsolódik; hőse: átlagon felüli → felülemelkedik a külső erőkön; a véletlen mint a kauzalitás (lehetséges) felfüggesztése; a történet boldog véget ér

8 Történetkonstrukciók: az esernyő története mint deformált detektívregény és deformált románc
deformált detektívregény: az elbeszélő mint manipulátor (~ Gregorics Pál) –„a vagyon az esernyő nyelében van” történet megkonstruálásának elősegítése pletykák, sémák bevetésével (lásd: üst a falban) → olvasó a főszereplői tudattal azonosul: azt várja, hogy Gyuri a nyomozás eredményeként megtalálja a vagyont; a detektívtörténet sikere a románcos kifejlet záloga a várakozásokban megmutatkozó valószínűség meghiúsul: Gyuri a nyomozás eredményeként nem találja meg a vagyont; a detektívtörténet-struktúra szétesik: még az sem bizonyosodik be, hogy a vagyon az esernyő nyelében volt; Gyuri a vagyon elvesztése (a nyomozás kudarca) ellenére, sőt annak köszönhetően lesz boldog

9 A „cinikus” Mikszáth: az „als ob” korának írója
deformált románc: az elbeszélő történetverziója a románc deformálásának kulcsa a quest átalakítása: a hős nem azt találja meg, amit keres (háttérben: az elátkozott vagyon motívuma – aranyember-párhuzam); a realista motiváció alárendelése a románc-szerkezetnek: a véletlen cselekményalakító szerepe (az esernyő feltűnése, Srankó János „feltámadása”, a fülbevaló megtalálása, Bélyi János balesete, tengelytörés): az epifánia lehetőségének fenntartása – románc és legenda párhuzama; a lélektani motiváció érvényesülése a románc meghiúsulásának küszöbéig (Veronka lelki összeomlása, majd megengesztelődése) – a felismerést követő tragikus fordulat elmarad A „cinikus” Mikszáth: az „als ob” korának írója