Az e-learning rendszer és szereplői

Az előadások a következő témára: "Az e-learning rendszer és szereplői"— Előadás másolata:

1 Az e-learning rendszer és szereplői

2 Infrastrukturális elemek
Hardver elemek - Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése. - Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép, a releváns szolgáltatások elérésére. - Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme.

3 Infrastrukturális elemek
Szoftver elemek   - Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a kliensek között. - Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzser-rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.) - Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System): célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése.  - Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése stb. - Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek.

4 Keretrendszerek Azon alkalmazások (modulárisak) összessége, melyeken keresztül a felhasználói jogosultsággal rendelkezők az ismeretanyaghoz férhetnek. Jellemzőik ( eszközrendszer, szolgáltatások, kialakításuk stb.) alapján tipizálhatjuk.

5

6 A keretrendszerek típusai
- DMS - korai keretrendszerek típusai, dokumentumkezelő rendszerek. - CMS - Course/Content management System -  a felhasználókat a szerint kezeli, hogy milyen kurzushoz kapcsolódnak, mit kell tanulniuk. - LMS - Learning Management System - tanulásirányítási rendszer - feladata, a felhasználók azonosítása jogaiknak megfelelően, hozzárendelje azokat a kurzusokhoz, szolgáltatásokhoz, tananyagokhoz. Teljesítmények, események kezelése, naplózás. - LCMS - Learning Content Management System - tananyagkezelő rendszer. (SDT) Fő feladata a tanulási egységek (LO) elemeinek a tárolása, a felhasználók tárolása, a tananyag bejárási útjainak a tárolása, ebből kifolyólag szerzői rendszereket is tartalmaznak, amelynek segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet felépíteni.

7 Az e-learning keretrendszerek eszközrendszere
Tananyag szolgáltatás (formátumok, szabványok, hivatkozások, tananyagelemek, fogalmak kezelése) Kommunikációs eszközök (Különböző típusú üzenetek kezelése-csevegés, e-mai stb.) Személyes szolgáltatás (naptár, könyvjelző, felületre szabás stb.) Tevékenységek ( blog, wiki, fájl megosztás, címkézés, teszt, szavazás, kérdőív, teszt stb.) Egyéb (csoportkezelés, kivételek, tárhely, portfólió, erőforrás igények, felhasználók azonosítás stb.)

8 Szerzői rendszerek jellemzői
· a multimédia elemek (felirat, szöveg, grafikus, audio és video ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök - nyomógombok) elhelyezésére alkalmas grafikus szerkesztő felület, · a médiaelemek megjelenítésére, lejátszására (például videóanyag, hanganyag) alkalmas modulok · tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a felhasználó különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video, stb.) kombinálhat és egyszerre játszhat vissza. · tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket. Ez lehet egyszerű start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat indít.

9 A szerzői rendszerek típusai
Laporientált szerzői rendszerek -  egyes tananyagegységeket oldalanként fogja fel. Az hogy egy-egy oldal, lap mekkora területet foglal el, ez mindig a rendszer definiálja. (HTML szerkesztők, bemutató készítő programok) Ikonorientált rendszerek - Az egyes tartalmak ikonokként állnak a rendelkezésünkre melyeket a folyamat ábra egyes fázisaira helyezve szervezhetjük meg az alkalmazás működését. (pl. Authoware, programozási ismeretek stb.) Időtengely orientált rendszerek - a tervezési fázisban létrehozhatjuk a kész projekt szerkezetét. A  tartalmi elemeket megjelenésük és láthatóságuk alapján kezelik. Egyszerre több párhuzamos időfonal kezelésére alkalmasak (pl. háttér, menü, navigációs területek és az időszakosan megjelenő elemek kezelése)(pl.Adobe Director) Objektum orientált rendszerek – Rugalmasak, speciális munkák létrehozására is alkalmasak, de programozási ismeret szükséges hozzá. (pl. Adobe Flash )

10 Szerzői rendszerek beszerzésénél fontos szempontok
    * képes-e olyan futtatható anyagot készíteni, amelyet a célplatformokon minden nehézség nélkül, jó minőségben, a tervezett sebességgel le tudnak játszani * tudja-e kezelni a felhasználni szándékozott külső eszközöket (pl. video lemez)     * milyen adatformátumot képes olvasni és előállítani     * milyen hang, kép és video szerkesztési funkciói vannak     * mennyire objektumorientált     * mennyire felhasználóbarát     * nem kell-e külön jogdíjat fizetni a kifejlesztett anyagok után

11 Az elektronikus tananyag fejlődési útja
Elektronikus / digitális formában tárolt és szolgáltatott szellemi alkotás, amely tudás, információ átadásra alkalmas.

12 Elektronikus tananyag – első generáció
Jellemzők: Nem interaktív, passzív Elektronikusan készült tartalom (MS Office stb.) Digitalizált tartalom Videofilm, mesefilm, órai jegyzet stb.

13 Elektronikus tananyag – második generáció
Jellemzők: Számítógépes felhasználásra készülnek Multimédiás elemek használata Interaktivitás (tesztek, elágazások, választási lehetőségek stb.) Kiegészítő anyag (strukturált) Módszertani anyag egészíti ki

14 Elektronikus tananyag – harmadik generáció
Jellemzők: Kimondottan oktatásra készültek Módszertani jellemzőkkel bírnak Interaktívak (a résztvevő aktív cselekvése szükséges) Multimédiás (kevés szöveg sok AV anyag) Sok a hivatkozás (lehet „bolyongani, ugrálni” az anyagban) Önálló tananyag Tanulás, számonkérés összeolvad (továbblépni csak helyes válasz esetén)

15 Elektronikus tananyag – negyedik generáció
Jellemzők: Kollaborációs lehetőségek A tananyag egy multikulturális közösség produktuma Web 2.0 eszközei