Erkel Ferenc Kortársai

Az előadások a következő témára: "Erkel Ferenc Kortársai"— Előadás másolata:

1 Erkel Ferenc Kortársai
(1810.nov jún.15.) Kortársai

2 A történelmi kor és eseményei, melyben Erkel Ferenc élt:
Reformkor összehívják a rendi gyűlést: első reformkori OGY, de nem reform a nemesség még mindig rendi kiváltságainak körülbástyázására figyel  Széchenyi István ( ) fellép - arisztokrata családból származik apja: Széchenyi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója) anyja: Festetich Júlia Napóleoni háborúk után utazik, nem foglalkozik a birtokaival, látja az ország elmaradását, alapproblémákat, Wesselényi hatására visszatér, hitelt kér, de a bécsi bank megtagadja, mert nem tud mit zálogként felmutatni Magyar Tudományos Akadémia megalapítása Széchenyi közrejátszik a lóverseny és a kaszinó meghonosításában elméleti munkái: Hitel 1830 Világ Stádium

3 1832 –36 –os Országgyűlés: igazi reformok
A 30-as években elterjednek nézetei. Majd óvatos reformpolitikája miatt szembekerül Wesselényi Miklóssal, később Kossuth-tal is. 1832 –36 –os Országgyűlés: igazi reformok -         koleralázadás előzi meg, ezért később kezdődik Legfontosabb problémák: örökváltság (önkéntes - kötelező)                                                  közteherviselés                                                  magyar nyelv ügye                                                  nemzeti iparosítási program Kialakul a nemesség két csoportja:     haladók                -        maradiak Kezdetben a maradiak többen vannak Þ a reformok nem sikerülnek Kossuth Lajos ( ) - Monokon születik, birtokát vesztett nemesi család, apja - Jogot tanul - ’32-’36-os országgyűlésen részt vesz, megírja az Országgyűlési Tudósításokat - utána Törvényhatósági Utasítások, 3 évre börtönbe kerül (angol, közgáz) - kiengedik, alsóházi képviselő, 1841: egy lap szerkesztője: Landerel-féle Pesti Hírlap. A kormány úgy véli, hogy a cenzúrával féken tarthatja. Új műfaj: politikai vezércikk (elemző munka) (’44-ben elbocsátják) célja: függetlenség a Habsburg - birodalmon belül          iparfejlesztés

4 es országgyűlés: - Elfogadják Széchenyi féle örökváltságot - Latin az államnyelv, de a hivatalokban bővül a magyar nyelv használata - Bárki alapíthat ipari üzemet, bárki kereskedhet s országgyűlés: - Kossuth hatására az ipar felé fordul a figyelem  Védegylet megalakulása - Az államnyelv magyar lett - Működik az érdekegyesítés: a jobbágy megkapja a birtok bírhatóság jogát 1846. Konzervatív Párt megalakulása 1847. márc. 15: létrejön az Ellenzéki párt:  Ellenzéki nyilatkozat: Az európai események közbeszólnak (nem folytatódik a békés átmenet)

5 A Pesti forradalom 1848. március 15.
A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsbentárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni. Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

6 Az aradi tizenhármak OKTÓBER 6
Az es szabadságharc végét jelentô világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követôen kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernô, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernô, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.  Az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja - Nemzeti gyásznap  Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsô magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színérôl! Ôt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"  E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az idôben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bûnhôdnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a késôbbiekben az uralkodóra és családjára.  1. Ferenc József elsô gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt.  2. Sógornôje, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megôrült.  3. Alig két héttel késôbb Habsburg Matild fôhercegnô tûzhalál áldozata lett.  4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlôtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt.  Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos.  ben a tengereken eltûnt a fôhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel.  7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly fôherceg.  8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László fôherceg.  9. Tûzvész áldozata lett Zsófia fôhercegnô, Ferenc József sógornôje.  szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevû anarchista leszúrta Erzsébet királynét.  11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild fôhercegnô.  Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.

7 Aulich Lajos ( ) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-tôl tábornok. Görgey híve volt, Július 14-tôl augusztus 11-ig ô volt az ország utolsó hadügyminisztere.  Damjanich János ( ) Szerb határôrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, gyôzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt.  Dessewffy Arisztid ( ) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált ban belépett a Sáros vármegyei nemzetôrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján fôbelövésre változtattak. Kiss Ernô ( ) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak október 12-én tábornokká és a bánsági sereg fôparancsnokává nevezték ki december 22-én altábornaggyá, január 9-én országos fôhadiparancsnokká léptetik elô. 

8 Knézich Károly ( ) Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban Márciusától a fôseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felsô-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.  Lahner György ( ) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelô lett januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetôje, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt Február 6-án tábornokká nevezték ki.  Lázár Vilmos ( ) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától ôrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.  Leiningen-Westerburg Károly ( ) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka elôbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitûnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit késôbb kiadták. 

9 Nagysándor József ( ) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba ban a magyar kormány szolgálatába állt, ôrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetôrséghez. Kitûnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elô. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fôvezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé. Pöltenberg Ernô ( ) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételrôl. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték.  Schweidel József ( ) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsbôl hazavezette októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. 

10 Török Ignác ( ) Az es évi szabadságharc alatt Komárom erôdítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ô volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erôdítéseken dolgozott ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly ( ) Császári tisztként ôrnagyi rangot ért el nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait decemberétôl tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt.

11 Kiegyezés A kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarországpolitikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Magyar részről ez négy törvényt jelentett (1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikk), amiket 1867.március 20-án fogadott el az egy hónappal korábban alakult magyar országgyűlés. Az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak (Ferenc József) ezeket szentesítenie kellett, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ezért 1867.június 8-án a Mátyás templomban sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására, ráadásul a magyar rendek egyfajta gesztusként még feleségét, Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn.

12 A kor személyiségei Petőfi Sándor (1823-1849)
költők, festők, szobrászok,politikusok akikkel Erkel találkozhatott Petőfi Sándor ( )

13 Arany János (1817-1882) CSALÁDI KÖR (részlet)
Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Arany János ( )

14 Izsó Miklós ( )

15 Stróbl Alajos ( )

16 Barabás Miklós ( )

17 Paál László ( )

18 Damjanich János ( ) Táncsics Mihály ( )

19 Készítették: Puskás Levente
Takács Tamás