HATÁRTALANUL! Történelem.

Az előadások a következő témára: "HATÁRTALANUL! Történelem."— Előadás másolata:

1 HATÁRTALANUL! Történelem

2 Az erdélyi kirándulás legfontosabb történelmi vonatkozásai
Királyhágó Körösfő Szék Kolozsvár Nagyvárad

3 Királyhágó A hágó magassága 582 m.

4 Királyhágó A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.

5

6 Körösfő A település a Sebes-Körös forrása közelében terül el.
A helység eddig ismert első említése 1276-ból való. A reformáció térhódítása nyomán 38 család kivált a káptalan fennhatósága alól, és megalapította a mai Körösfőt. A templom faragott csillárján ma is látható az alapító 38 család neve és nyíljele.

7 Körösfő Az es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére emelt kopjafa

8 Szék Kolozs megyében Szék

9 Szék környékén a sót már a római császárkorban ismerték és bányászták.

10 A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét
A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét. Itt amellett, hogy lakhatásra alkalmas helyeken telepedtek le, elfoglalták a sóbányákat és megkezdték földvárak építését. Anonymus szerint a környéket Tétény vezér szállta meg, akinek leszármazottja Gyula, Szent István királyunk anyai nagyapja.

11 Szék története a középkorban
Jelentős volt a sóbányászat, királyi jövedelemnek számított. Az erdélyi sóbányák fokozatosan az Árpádok kezébe kerültek. Székről a források 1002-ben tesznek először említést, és valószínűsíthető, hogy már a XI. században központilag művelték itt a sóbányászatot.

12 Szék története a kora újkorban
XVI. század: Kendy család birtoka Kendy Ferenc kapta meg Szapolyai Jánostól a széki sókamara jövedelmét. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásával a fejedelmek monopóliuma lett a sóbányászat.

13 Szék a XIX. században A XIX. század elejére a sóbányászat Széken gazdaságtalanná vált. Az es eseményekben székiek is részt vettek.

14 Kolozsvár

15 Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa
Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Történelme folyamán Kolozsvár mindig fontos iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői tették "kincsessé", hanem iskolái is, amelyek századokon át szellemi kincsekkel árasztották el egész Erdélyt.

16 Kolozsvár Híres Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, az unitárius vallás bölcsőjeként. Legnevezetesebb műemlékei:a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, a Bánffy-palota.

17 Rövid története Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők.
A régi római castrum virágzó várossá alakult. Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette.

18 Hunyadi Mátyás Kolozsvár, február 23. Szülőháza

19 Bocskai István erdélyi fejedelem
Kolozsvár, 1557. január 1. szülőháza

20 Szent Mihály-templom

21 A helyén már a XIII. században is állt egy szintén Szent Mihályról elnevezett templom.

22

23

24 A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása

25 Márton Áron Az erdélyi katolikus egyház püspöke

26 1944. május 18-án Márton Áron itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést:
„Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát.”

27 Farkas utcai református templom

28 Farkas utcai református templom
A ferences rend kolozsvári templomával foglalkozó első okirat 1486-ban említi, hogy a kolostort Hunyadi Mátyás alapította. A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg a templomot. A templom újjáépítése csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.

29 Bánffy-palota Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.

30 Házsongárdi temető A Házsongárdi temető a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert.

31 Dzsida Jenő Kós Károly

32 Dzsida Jenő erdélyi magyar költő.
Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

33 Nagyvárad, a Körös-parti Párizs

34 Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered.
Már a XI. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között.

35 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

36 A törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad Magyarország legnagyobb vármegyéjének, "Biharországnak" a fővárosa volt.

37 A nagyváradi Állami Színház
Sebes-Körös a Szent László híddal

38 Székesegyház

39 Szent László a székesegyházban

40 A magyar római-katolikus püspöki palota

41 Kanonok sor

42 Nagyvárad

43

44 Szent László templom Városháza

45 Fekete Sas Palota

46

47

48

49 Ortodox zsinagóga

50 Hegedűsné Kocsis Ildikó
Köszönöm a figyelmet! Hegedűsné Kocsis Ildikó