Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A hazai nyugdíjpénztárak szerepe az állampapírpiacon Szarvas Ferenc vezérigazgató Államadósság Kezelő Központ Zrt. 2009.10.14 2009.10.14
2
2Tartalom I. Boldog békeévek (Kiindulási pontok és az eredmények) II. A válság okai és hatása (Súlyosbító tényezők) III. Pénztárak szerepe a válság után (Viták a szabályozásról)
3
3 I. Fejezet Boldog békeévek (Kiindulási pontok és azok valóra váltása)
4
4 A kezdeti megállapodás Az államháztartás kieső bevételét a nyugdíjpénztárak állampapír vásárlásai finanszírozhatja. Ezáltal „csupán” egy implicit államadósság egy része (a majdani nyugdíjkötelezettség) válik explicitté.
5
5 A nyugdíjreform előzetes várakozásai A TB-ben elérhetőnél magasabb nyugdíj biztosítása 3,4%-os nettó reálhozam vezetne 2048 után körülbelül azonos szintű nyugdíjhoz, mint ami a 2005-ben érvényes tiszta tb-rendszerbeli nyugdíjformulából következik. (MNB/40 2005)
6
6 A GDP-arányos államadósság nyugdíjreform nélkül A nyugdíjpénztári reform hatása a költségvetésre
7
7 Milyen államháztartási hatása lehet a reformnak? A nyugdíjpénztári reform az implicit és explicit adósság összegét elvileg önmagában nem befolyásolja. Jelentős lehet ugyanakkor a reform fiskális hatása, amennyiben részben ennek következtében nem sikerült teljesíteni a maastrichti kritériumokat.
8
8 A nyugdíjpénztári reform a pénztártagok szemszögéből A tényleges és az elméletek alapján várt nyugdíjpénztári hozamindexek
9
9 II. Fejezet A válság okai és hatása (Súlyosbító tényezők)
10
10 A válság előtt: A magyar sérülékenység növekedésének okai Túlköltekező állam – növekvő államadósság A rövid adósság és a devizatartalék viszonya Belföldi állampapír-kereslet csökken Banki devizahitelezés felfutása
11
11 A belföldi állampapír-kereslet csökkenésének szabályozói okai Választható portfóliós rendszer bevezetése Minimális 40%-os részvényelőírás a növekedési portfóliónál. A tagok nagy része alapból a növekedési portfólióba kerül. Állampapír-kereslet visszaszorul a részvények és külföldi befektetések javára
12
12 Magánnyugdíjpénztárak állományának változása A magánnyugdíj-pénztári portfóliók állampapír hányada csökkent Forrás: PSZÁF
13
13 A válság után: hatások az adósságkezelésre Kötvénykibocsátás az IMF-csomag után átmenetileg leállt. Az IMF-hitel miatt Magyarország az egyik legstabilabb finanszírozású ország, de A belföldi és külföldi befektetői bázis problémái Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak) Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak)
14
14 III. Fejezet Pénztárak szerepe a válság után (Viták a legújabb szabályozásokról)
15
15 Reguláció és állampapírpiac I. Számos közgazdasági érv szól a tőkeáramlások korlátozása ellen. Nem kedvez a hozamoknak. Torzítja a termékek árazását. Eközben pedig komoly előnyei vannak a portfólió külföldi befektetésekkel történő diverzifikálásának, amely az ország- specifikus kockázatok csökkentésére szolgál.
16
16 Reguláció és állampapírpiac II. Miért folyamodnak a kormányok mégis regulációhoz a világ különböző pontjain? A nyugdíjpénztári szektorban a moral hazard probléma az implicit, vagy explicit állami garanciák miatt erős lehet, azaz a pénztárak a nagy hozam reményében az elvárhatónál nagyobb kockázatot is felvállalhatnak. Ebben az esetben a pénztárak vagy nyernek, vagy idővel az állam kénytelen állni a veszteségeket.
17
17 Reguláció és állampapírpiac III. Éppen ezért a portfóliók részvény, illetve külföldi kitettségének korlátozása sem szokatlan. Forrás: IMF PDP 04/4 *P=Prudens magatartás
18
18 A magyar pénztárakat érintő portfólió-szabályozások kérdései Növekedési portfólió minimális 40%-os részvényhányada Külföldi eszközök korlátozása
19
19 A 40%-os minimális részvényhányadról Az ÁKK sem a minimális részvényhányad előírását, nem támogatta, sem azt hogy aki nem válaszol vissza, az automatikusan a növekedési portfólióba kerül, ha életkor alapján oda tartozik. Miért? Az általános nemzetközi gyakorlat szerint a reguláció általában a felvállalható kockázatok mérséklésére irányul, s nem hozammaximalizáló célzatú. A hazai pénztártagok gyenge pénzügyi kultúrája. Az állam implicit garanciavállalását is emeli. Az állampapír-kereslet csökkenésének kamatemelő hatása és annak káros makrogazdasági és állampapír-piaci következményei.
20
20 Külföldi eszközök korlátozása I. Az ÁKK-t ért vádak: Az ÁKK (Magyar Állam) saját finanszírozási problémái miatt a lakosságra akarja kényszeríteni az alacsony megtérülésű állampapírokat a magasabb hozamú kötvények/részvények helyett. Ez csak az ÁKK-nak (Magyar Állam) kedvez, a lakosságnak nem. A pénztártagok ugyanis jelentős profitoktól esnek el a szabályozás miatt.
21
21 Külföldi eszközök korlátozása II. 1. válasz: A rövid papírok kibocsátása a legkritikusabb időszakban (2008 október- 2009 tavasz között) is zökkenőmentes volt. Nyár óta vissza tértek a kötvénypiacra is a vevők. Az IMF hitel szükség esetén bevonható a finanszírozásba.
22
22 Külföldi eszközök korlátozása III. a. 2. válasz: A pénztárak külföldi befektetéseinek növelése esetén a belföldi kereslet csökkenése miatt emelkedhet a hazai kamatszint és gyengülhet az árfolyam. (IMF PDP 04/4) A hozamok emelkedése a pénztárak állampapír portfólióján elérhető teljesítményt rontja, s ezért a külföldi portfólió növelése öngerjesztő hatású lehet.
23
23 Külföldi eszközök korlátozása III. b. 2. válasz (folytatás): Az állampapírpiac stabilitása nemcsak a kormányzatnak és az adósságkezelőnek érdeke, hanem maguknak a nyugdíj- pénztáraknak, sőt a pénztártagoknak is, hiszen portfóliójuk legsúlyosabb része továbbra is a hazai állampapír. Az ÁKK azon érdeke, hogy az állampapír-piaci stabilitást fenntartsa az nem önérdek, hanem a hazai intézményi,- és magánbefektetők közös érdeke.
24
24 Külföldi eszközök korlátozása IV. 3. válasz: A nyugdíjpénztárak létrejötte óta az állampapír volt a legmagasabb hozamú befektetés a főbb alaptermékek közül.
25
25 Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
