A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás

Az előadások a következő témára: "A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás"— Előadás másolata:

1 A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás
Simonffy Zoltán BME

2 MENNYISÉGI ÁLLAPOT

3 Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában

4 Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

5 Víz Keretirányelv Ezenkívül:
Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, számottevő hőmérsékletcsökkenés.

6 Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

7 Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek:
72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996 Miniszteri rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

8 IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

9 Víz Keretirányelv Prioritás: ivóvízbázisok védelme
10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat védőzónákat lehet kijelölni.

10 Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek Tevékenységek tiltása zónánként A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat

11 Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei
Hazai szabályozás Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei

12 KÉMIAI ÁLLAPOT

13 EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv)
A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig

14 A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba
Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben

15 SZENNYEZŐFORRÁSOK

16 Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem
Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja m között porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

17 Diffúz szennyezőforrások
Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet 3. víztest 2. víztest Peszticid A használat szabályozása

18 Nitrát-érzékeny területek

19 FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális)
Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb objektum Gyakori szennyezőforrások:   az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok   a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

20 Szennyezők szerinti megoszlás, talaj
Egyéb 4% Nehézfémek 22% Fenolok 1% Cianidok Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 5% Aromás (BTEX) 23% Ásványi olaj 40% Klórozott László ÁDÁM VITUKI Kht.

21 Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz
László ÁDÁM VITUKI Kht.

22 a szennyezett állapot feltárása (jelen)
Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): a szennyezett állapot feltárása (jelen) (tényfeltárási terv alapján) az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) egyedileg megállapított kármentesítési határértékek monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről