Mintavétel talajból, talajminták tárolása

Az előadások a következő témára: "Mintavétel talajból, talajminták tárolása"— Előadás másolata:

1 Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Készítette: Szilágyi M. Mihály

2 Mintavétel és tárolás legfontosabb követelményei
Reprezentatív mintavétel: A mintavétel helyét és időpontját úgy válasszuk meg, hogy a vizsgálati eredmények megfelelő képet adjanak a környezet valós állapotáról A minták változatlansága: A mintákat a mintavételtől a vizsgálat időpontjáig úgy kell tárolnunk, hogy a vizsgálni kívánt jellemzők a lehető legkisebb mértékben változzanak.

3 Reprezentatív mintavétel
Általános probléma: a talaj heterogenitása, azaz a talaj jellemzőinek térbeli és időbeli változása Megoldás: Minták számának növelése De: A minták számát korlátozza a mintázásra és a vizsgálatokra szánt idő, pénz és kapacitás Kompromisszum a precizitás és a ráfordítás közt

4 Reprezentatív mintavétel
A szükséges minták száma kiszámítható, ha ismert a talaj paramétereinek szórása, (előzetes mérés alapján), és a vizsgálatot adott precizitással kell elvégezni. n = t2s2/D2 Ahol t Student-féle eloszlás (n-1) szabadsági fokkal, s a szórás, D a precizitási határ.

5 Reprezentatív mintavétel
Mintavételi terv A mintavételi terv a mérés célja és az elvárt precizitás alapján rögzíti a mintavétellel kapcsolatos paramétereket: Minták száma Mintavételi helyek Mintavétel mélysége Mintavétel módszerei Mintavételezés időpontja

6 Reprezentatív mintavétel
Mintavételi terv Példák a mintavételi helyek kijelölésére: Mintavételi terv ponszerű szennyezőforrás esetén Mintavételi terv vonalszerű szennyezőforrás esetén

7 Reprezentatív mintavétel
Időbeli heterogenitás A szezonális változások , mint a biomassza aktivitás, hőmérséklet, nedvesség tartalom, jelentősen befolyásolhatják a mérési eredményeket. Ezért ha mód van rá, egy helyről az év kölönböző pontjaiban kell mintát venni, és ez alapján éves átlagot számolni. Amennyiben egyszeri mintavétlre van lehetőség, olyan időpontot kell választani, amikor a talaj nem megy át jelentős fizikai, élettani változásokon. Ennek megfelelően kerülendő az olvadás, fagyás, intenzív szikkadás ideje.

8 Reprezentatív mintavétel
Átlagminták A mennyiben nagymennyiségű mintát kell vizsgálni, a mérések számának csökkentése érdekében átlagminták képezhetők. Ez történhet különböző helyről és azonos mélységből, vagy azonos helyről, különböző mélységekből vett minták azonos mennyiségeinek összekeverésével.

9 Minták szállítása és tárolása
A minta mielőbb kerüljön a laborba Minták szállítása hűtéssel a mikrobiális aktivitás csökkentése érdekében Rázkódás kerülése ún. bolygatatlan minták esetén Tárolás 2 – 4oC –on legfeljebb kb. 4 hétig, vagy –20oC-on hosszabb ideig.

10 Mintavételi eszközök Ásó, lapát: Felszín közeli, bolygatott minták esetén Pürckhauer-féle szúróbot: 1-2 m- mélységig; csak kis mennyiségű durva frakció esetén; a minta egy oszlopban, teljesen bolygatatlanul kitermelhető Edelman-fúró: Több méter mélységig; számos típusú cserélhető fúrófej a különböző talajokhoz; bolygatott mintavételre alkalmas; fennáll a veszélye, hogy kiemeléskor a felsőbb rétegek szennyezik a mintát Motoros talajfúrók: Nagyobb mélységből történő mintavétel, illetve nagyszámú minta esetén

11 Mintavételi eszközök Pürckner-féle szúróbot Edelman-fúró

12 Forrás: Alef K. and Nannipieri P. (Editors): Methods in Applied Soil
Microbiology and Biochemistry, Academic Press Limited, London, 1995