Madár reprodukciós teszt OECD 206

Az előadások a következő témára: "Madár reprodukciós teszt OECD 206"— Előadás másolata:

1 Madár reprodukciós teszt OECD 206
Készítette: Kovács Gabriella

2 A teszt bemutatása A mérés során a madarak reprodukciós képességét vizsgáljuk, különböző anyagokkal szennyezett eleségek esetén. Az állatokat teszt és kontroll csoportokba osztjuk, a tesztcsoport kapja a különleges eleséget, míg a kontroll csoport normál étrendet követ. A mérés krónikus, végpontja a két csoport reprodukciója közti különbség. A vizsgálat ideje: min. 20 hét

3 Információk a szennyezőanyagról
az anyag vízoldékonysága gőznyomása kémiai szerkezete az anyag tisztasága kémiai stabilitása vízre és fényre a tápanyagban biológiai lebonthatósága toxicitás, LC 50 érték alapján

4 Forrás: http://www.körinfo.hu/drupal/node/3382
Ajánlott fajok Tőkés réce Forrás:

5 Virginiai fogasfürj Forrás:

6 Japán fürj Forrás:

7 A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a fajok egész évben könnyen és széles körben hozzáférhetőek legyenek. A teszt során csak egészséges madarakat használhatunk, és fontos, hogy azonos populációból kerüljenek ki az állatok. 1. Táblázat: Felnőtt madarak szükséges paraméterei Fajok Életkor a teszt elején Megengedett életkor eltérés Minimális ketrec alapterület * Tőkés réce 9–2 hónap + 2 hét 1 m² Virginiai fogasfürj 20–24 hét + 1 hét 0,25 m² Japán fürj ** + ½ hét 0,15 m² *: Egy hím és egy tojó esetén. Amennyiben több madarat használunk, úgy a területet is növelni kell. **: A japán fürjnek meg kell felelnie a 3. táblázatban látható értékeknek, ahhoz, hogy használhassuk a méréshez.

8 Relatív páratartalom (%)
2. Táblázat: A tojások és fiatal madarak tárolásának ajánlott körülményei Hőmérséklet (C°) Relatív páratartalom (%) Forgatás Tőkés réce: tárolás 14–16 60–85 opcionális Inkubátor 37,5 60–75 igen keltető 75–85 nem 1 hetes madár 32–35 - 2 hetes madár 28–32 Fogasfürj: 15–16 55–75 50–65 70–75 35–38 50–75 30–32 Japán fürj: 50–70

9 Előkészületek A kísérlet beltéri elvégzése esetén a madarak tárolásához szükséges: jó ventillációs rendszer, hő- és pára szabályozó, fény kontroll (tudnia kell követni a szabad ég alatti körülményeket, mint például átmenet hajnalban és napnyugtakor). Kültéri mérés esetén érdemes olyan időpontot választani, amikor az adott faj természetesen is szaporodik. A madarakat véletlenszerűen kell szét osztani a teszt és a kontroll csoport között. Mindkét csoportot 2 hétig a teszt körülmények között kell tartani, így az első héten még van lehetőség a nem megfelelő madarak elkülönítésére. Amennyiben az akklimatizációs periódus alatt valamely csoport állományának a legalább 3%-a elpusztul, a szóban forgó fajt ki kell zárni a tesztből.

10 Szükséges eszközök Megfelelő méretű és tisztaságú ketrecek, amelyek alkalmasak a kotlásra. (A fiatal madarak ketrecének célszerű tartalmaznia automatikus hőszabályzót.) Megfelelő inkubátorok és keltetők, lehetőleg automatikus hő- és páratartalom szabályozóval és tojás forgatóval. Tojástároló, amely állandó hőmérsékleten és páratartalmon tartja a tojásokat.

11 Teszt körülmények A vizsgálandó anyag LC50 értékei alapján határozzuk meg a vizsgált koncentrációkat. A javasolt maximális kísérleti koncentráció 1000 ppm. A mérendő dózisok: az LC10 feléhez, az 1/6 részéhez, illetve az 1/36-od részéhez tartozó koncentrációk. A megfelelő mennyiségek beméréséhez általában szükség van egy olyan anyagra, amelyben oldjuk a vizsgálandót. Ennek mennyisége max 2%-a lehet az eleség mennyiségének, és vigyáznunk kell, hogy ne legyen hatása a vizsgálandó anyagra, azaz ne interferáljon. A vivőanyag lehet víz, vagy kukorica olaj, vagy más olyan anyag, amelyben egyenletesen el tudjuk keverni a vizsgálandót.

12 A mérés menete A madarakat párokban célszerű a ketrecekben tartani, de van lehetőség csoportok kialakítására is (maximum 1 hím és 3 tojó). Párok esetén minden egyes koncentráció teszteléséhez legalább 12 pár szükséges (a kontroll csoport méretének és tartásának mindenben egyeznie kell a vizsgált csoporttal). Az akklimatizációs időszak letelte után a teszt csoportnál meg kell kezdeni a vizsgálati étrendet. Beltéri vizsgálat esetén a tesztidőszakban az állatokat 8 hétig kell rövid nappali körülmények közt tartani, (naponta csak 7–8óra fényt kaphatnak), majd ezt követően kell hosszú nappali körülményekre váltani, ami 16–18 óra fényt jelent. A világos időszak kiterjesztése után 2–4héttel kezdődik a tojásrakás, ami legalább 10 hétig tart. Kültéri vizsgálatnál a költési időszak előtti tíz hétben már kapniuk kell a speciális eledelt.

13 Az első héten rögtön a keverés után, majd 4 óránként mérni kell az eledelben a vizsgált anyag koncentrációját. Ez a koncentráció nem lehet 80%-nál kevesebb, mint amit meghatároztunk. Ha nem teljesül a feltétel, akkor emelni kell a dózist, és a második héten is folyamatosan mérni. A tojásrakás megkezdése után a tojásokat naponta be kell gyűjteni és meg jelölni melyik ketrecből való. Ezután a repedések vizsgálata következik. A sérült tojások nem kerülhetnek inkubátorba. Az inkubációs folyamat során 6-11 naponta meg kell vizsgálni az esetleges sérüléseket. Minden ketrecből legalább 2 tojást tojáshéj vizsgálatnak kell alávetni. Az inkubációs körülményekből a keltetőbe a tőkés récét a 23. napon, a fogasfürjet a 21. napon, míg a japán fürjet a 16.napon át kell helyezni. A fiókák a tőkés réce esetében a 25–27. napon, a fogasfürjnél a 23–24. napon, a japán fürjnél pedig a 17–18. napon kelnek ki. A fiókákat aszerint kell tárolni, hogy melyik ketrecből származnak. Ők a vizsgált anyagtól mentes eledelt kapnak.

14 A következő vizsgálatokat kell elvégezni a mérés során:
Halálozások és mérgezési tünetek vizsgálata, naponta Felnőtt madarak testsúly vizsgálata: a speciális étrend kezdetekor, a költés kezdetekor, a mérés végén Fiatal madarak testsúly vizsgálata: 14 napos korukban, Ételfogyasztás a felnőtteknél: 1–2 hetente Ételfogyasztás a fiókáknál: első és második héten is Teljes patológiai vizsgálat minden felnőtt madárnál

15 Adatok és Beszámoló A vizsgálat végén a teszt és kontroll csoport összehasonlítása következik. A méréshez ismerni kell a normális reprodukciós értékeket (ld 3. táblázat).

16 3. Táblázat: A reprodukciós paraméterek normál értékei
Tőkés réce Virginiai fogasfürj Japánfürj Tojások száma (10 hét alatt) 28–38 40–65 Sérült tojások százalékos aránya 0,6–6 0,6–2 - Életképesség (a tojások hány százaléka életképes) 85–98 75–90 80–92 Kikelt tojások százalékos aránya 50–90 65–80 14 napot megérő fiókák százalékos aránya 94–99 93 14 napot megérő fiókák száma (10 hét alatt) 16–30 14–25 Tojáshéj vastagság, mm 0,35–0,39 0,19–0,24 0,19–0,23

17 A beszámolónak tartalmaznia kell:
A vizsgált anyag kémiai adatait A tesztállatok adatait A vizsgálat körülményeit Tartási körülmények: Hőmérséklet, páratartalom, ketrec mérete, típusa, anyaga Az alap étrend adatait A teszt étrend adatait: koncentráció, tárolási körülmények A mérés eredményét A mérgezés tünetei, mennyisége Étel fogyasztás és testsúly A 3. Táblázat adatait a tesztre vonatkozóan

18 A teszt érvényessége A kontroll csoport halálozási aránya nem haladhatja meg a 10%-ot A 10 hetes időszak alatt a kontroll csoportban született és 14 napig életben maradó madarak száma a tőkés récénél legalább 14, a fogasfürjnél 12, a japán fürjnél pedig 24 darab. A kontroll csoport átlagos tojáshéj vastagsága a tőkés récénél legalább 0,34mm, a fogasfürjnél 0,19mm, a japánfürjnél 0,19mm kell legyen. Amennyiben a nincs hatással a vegyszer a madarak reprodukciójára, úgy meg kell állapítani, hogy a NOEC* magasabb mint az alkalmazott koncentráció. *: NOEC (No Observed Effect Concentration): Az a maximális koncentráció amelynél még nincs tapasztalható káros hatása az adott vegyszernek

19 Források: OECD GUIDELINE FOR TESTING OF CHEMICALS 206 – Avian Reproduction Test Képek: