Háziméh (Apis mellifera) akut orális toxicitási teszt

Az előadások a következő témára: "Háziméh (Apis mellifera) akut orális toxicitási teszt"— Előadás másolata:

1 Háziméh (Apis mellifera) akut orális toxicitási teszt
OECD No.: 213 Forrás: Készítette: Tóth András

2 Rendszertani besorolás
1/a. Tesztorganizmus jellemzése A háziméh a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött. Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. Mint domesztikált állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt. Rendszertani besorolás Ország Állatok Törzs Ízeltlábúak Osztály Rovarok Rend Hártyásszárnyúak Alrend Fullánkosok Öregcsalád Méhek Család Méhfélék Alcsalád Apinae Nemzetiség Apini Nem Apis Faj Apis mellifera A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A méhanya 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A méhanya sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Az anya néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él. Szívó szájszerve és nagy, összetett szemei vannak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. Táplálékuk nektár és pollen.

3 1/b. Tesztorganizmus jellemzése
A háziméh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. A családon belül méhanya rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve. Ezekből a petékből csak "herék" , azaz hímnemű méhek lesznek. Ez a "szűznemzés" a parthenogenezis. Forrás:

4 2. A teszt jellemzése A tesztben az Apis mellifera (Háziméh) fajból a felnőtt dolgozót használjuk növényvédő szerek és egyéb vegyi anyagok toxicitásának tesztelésére. A mérés végpontja a méhek mortalitása illetve halála. A teszt előnye, hogy olcsó, laboratóriumi körülmények között könnyen elvégezhető, pontos és reprodukálható. Hátránya, hogy egy fajt alkalmazó tesztként kicsi a környezeti realizmusa, a szennyezés egy fajra gyakorolt hatását extrapolálni kell a szennyezéssel érintkező többi fajra. Az akut teszt óráig tart.

5 3. A vizsgálat elve - Felnőtt dolgozó méheket szennyezett cukoroldattal táplálják. - Legalább 3 párhuzamos vizsgálati csoportban, 10 méhnek kell adagolni. - Standardot (általában dimetoát) fel kell venni a vizsgálati sorozatban. - A mortalitást kell vizsgálni naponta kétszer. 48 óra múlva össze kell hasonlítani a kontrollcsoport adataival. Ha a halálozási ráta növekszik 24 és 48 óra között, akkor célszerű kiterjeszteni a teszt időtartamát legfeljebb 96 óráig. LD50 értékeket kell kiszámítani. A vizsgálat érvényességi feltétele az, hogy a kontrollcsoportban az átlagos mortalitás minden ellenőrzésnél nem haladhatja meg a 10%-ot.

6 4. Előkészületek Összegyűjtött méhek jellemzői
A fiatal, kifejlett dolgozó méheknek ugyanahhoz a fajhoz kell tartoznia. Megfelelően táplált, egészséges, lehetőleg betegségektől mentes királyné-kolóniákból származzanak és fiziológiai állapotuk ismert legyen. Össze lehet gyűjteni a méheket a felhasználás reggelén vagy este, a vizsgálat előtt. Nem ajánlott az összegyűjtés kora tavasszal vagy késő ősszel, mivel a méhek fiziológiája megváltozik ez idő alatt. Ha mégis ilyenkor kell a vizsgálatokat elvégezni, akkor a méheket inkubátorba kell tenni és egy héten át egy speciális tápoldatot ún. „méhkenyeret" kell nekik adni. Vizsgálati dobozok Könnyen tisztítható és jól szellőző dobozokat kell használni. Bármilyen anyag alkalmas, például rozsdamentes acél, drótháló, műanyag stb. Egy csoportba 10 méh elhelyezése ajánlott. A vizsgálati dobozok méretei legyenek arányosak a méhek létszámához. A méhek előkészítése A befogott méheket véletlenszerűen kell elosztani a kísérleti dobozokban. Legfeljebb 2 órával a vizsgálat megkezdése előtt a méheket éheztethetni kell. Ez idő alatt a haldokló méheket ki kell venni a dobozból.

7 5. Az eljárás jellemzői Kezelési és etetési feltételek
Szacharóz vizes oldatát kell felhasználni, amelynek maximális koncentrációja 500 g/l lehet. Az etetési rendszernek lehetővé kell tennie a táplálékfelvételt minden ketrecben. A táplálékot adó üvegcső ajánlott méretei: kb. 50 mm hosszú, 10 mm széles és 2 mm átmérőjű. Teszt és kontrollcsoport Legalább három párhuzamos vizsgálati csoportban, minden tíz méhnek kell adagolni az egyes vizsgálati koncentrációt. Toxikus standard Legalább három dózist kell kiválasztani. A leggyakrabban használt toxikus referenciaanyag a dimetoát, amelyre az orális LD50 24h után: 0,10-0,35 µg/méh. Azonban olyan toxikus referenciaanyag alkalmazása lenne elfogadható, amelynél a várható dózisreakció ellenőrzéséhez elegendő adat áll rendelkezésre. Vizsgálati körülmények A méheket sötét helyiségben kell tartani, amelynek hőmérséklete 25±2°C lehet. A relatív páratartalom 50-70% között lehet. Ezt fel kell jegyezni az egész vizsgálat alatt. Időtartam Ha 24 óra után a mortalitás több, mint 10%-kal növekszik, akkor a vizsgálati időtartamát meg kell hosszabbítani legfeljebb 96 órára, feltéve, hogy a kontrollcsoportban a mortalitás nem haladja meg a 10%-ot.

8 6. A vizsgálati jelentés tartalma
A vizsgált anyag Fizikai jellege és fontos fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. stabilitása vízben, gőznyomás). - Kémiai azonosító adatok, beleértve a szerkezeti képletet, tisztaságot. Teszt fajok - Tudományos név, származás, hozzávetőleges életkor, a befogás módszere és dátuma. Tájékoztatás az összegyűjtött méhek egészségügyi állapotáról. Vizsgálati körülmények - Hőmérséklet és relatív páratartalom a helyiségben. - Elhelyezési körülmények: doboz, v. ketrec típusa, mérete és anyaga. A felhasznált kísérleti koncentrációk. Az ellenőrzések száma. - A vizsgálat időpontja. Eredmények - Mortalitás minden egyes vizsgált dózisra és minden egyes megfigyelési időpontban. - Dózis-válasz görbék szerkesztése. LD50 értékek megadása 95%-os megbízhatósági határral. - Használt statisztikai eljárások meghatározására. Egyéb biológiai hatások megfigyelése.

9 7. Felhasznált irodalom (1) EPPO (1992). Guideline on Test Methods for Evaluation the Side-Effects of Plant Protection Products on Honeybees (No. 170). Bulletin OEPP/EPPO Bulletin, 22, (2) Harrison, E.G. (1993). Proceedings of the Fifth International Symposium on the Hazards of Pesticides to Bees, October 26-28, 1993, Plant Protection Service, Wageningen, The Netherlands. Report IUBBS, 14pp + Appendices 180pp. (3) SETAC (1995). Procedures for Assessing the Environmental Fate and Ecotoxicity of Pesticides. Edited by Dr. Mark R. Lynch. Published by SETAC-Europe, Belgium. March 1995. (4) Stute, K. (1991). Auswirkungen von Pflanzenschutzmitteln auf die Honigbiene. Richtlinien für die Prüfung von Pflanzenschutzmitteln im Zulassungsverfahren, Teil VI, , Biologische Bundesanstalt für Land- und Forstwirtschaft (BBA), Braunschweig, Germany. (5) US EPA (1995). Honey Bee Acute Contact Toxicity Test (OPPTS ). Ecological Effects Test Guidelines. EPA 712-C , Washington DC, United States of America. (6) EPPO/Council of Europe. (1993). Decision-Making Scheme for the Environmental Risk Assessment of Plant Protection Products - Honeybees. EPPO bulletin, vol. 23, No.1, March 1993. (7) Gough, H.J, McIndoe, E.C, Lewis, G.B. (1994). The use of dimethoate as a reference compound in laboratory acute toxicity tests on honey bees (Apis mellifera L.) Journal of Apicultural Research, 22, (8) Litchfield, J.T. and Wilcoxon, F. (1949). A simplified method of evaluating dose-effect, experiments. Jour. Pharmacol. and Exper. Ther., 96, (9) Finney, D.J. (1971). Probit Analysis. 3rd ed., Cambridge, London and New York. (10)