Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Módszertan Dr. Skrabski Árpád

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Módszertan Dr. Skrabski Árpád"— Előadás másolata:

1 Módszertan Dr. Skrabski Árpád
Andorka: Bevezetés a szociológiába Példák: Cialdini: A befolyásolás lélektana Dr. Skrabski Árpád

2 Emil Durkheim: a társadalmi tények: a szociológia mérhető tényekkel
foglalkozik mint a fizika. A szociológiai vizsgálat lépései: 1. A probléma megfogalmazása 2. Elméleti hipotézisek 3. Operacionalizálás

3 4. Adatgyűjtési módszerek
Publikált statisztikai adatok másodelemzése Dokumentumok (sajtó közlemények, naplók, levelek) elemzése Megfigyelés: külső vagy résztvevő Esettanulmány Kísérlet: kísérleti helyzetben, kontrolcsoporttal Mélyinterjú, életrajzi módszer: előre meghatározott szempontok szerint irányított beszélgetés Kérdőíves adatfelvétel: utcán, iskolában, munkahelyen, otthton (telefonon, levél útján, kérdezőbiztossal)

4 5.Mintavétel Ha nem tudjuk megkérdezni a teljes vizsgálni kívánt populációt, reprezentatív mintát kell vennünk. Például a népesség nyilvántartás vagy népszámlálás adataiból, választói névjegyzékből véletlenszerűen választjuk ki a mintát. A számítógépben vannak ehhez programok. A mintanagyság (n) arányos a megbízhatósági szint négyzetével (t2), a sokaság szórásának négyzetével (δ2), fordítva arányos a hibahatár négyzetével (Δ2) t2* δ2 Δ2 n = Közölni kell a válaszmegtagadás és a meg nem talált személyek %-os arányát.

5 6. Kérdőív készitése (1) 1. A kérdések lehetnek nyitottak és zártak (előre kódolt válaszokkal) 2. A kérdések egyértelműek kell legyenek. Például magyar majd OECD vizgálatokban is rákérdeztek a magyarok szociális bizalmatlanságára: „Az emberek általában aljasak, önzőek és csak ki akarják használni a másikat” a magyar vizsgálat szerint a megkérdezettek kevéssé voltak bizalmatlanok. „Az emberek csak ki akarják használni a másikat avagy nem lehetünk elég óvatosak ha másokkal találkozunk” az OECD kérdés szerint a magyarok nagyon bizalmatlanok. Az ok, hogy az OECD vizsgálatban egyszerre két kérdést tettek fel és nem lehet tudni, a megkérdezett melyikre válaszol. SÚLYOS HIBA! rják használni a

6 Kérdőív készítése (2) 3. Skálázás
Bogardus skála: valamely attitűd intenzitásának mérése kérdések sorával. (közeli rokonság, barátság, szomszédság, munkatárs, honfitárs, turista) Lickert skála: teljesen egyetértektől egyáltalán nem értek egyet. 5 vagy 7 fokozatú (lehet 4 is). 4. Mérési szintek: Nominális (férfi,nő), Ordinális (Az értékek közötti távolság nem feltétlen azonos)

7 Mérési szintek Nominális szint: két vagy több különböző típus (hentes, fűszeres, pék) Ordinális szint: fokozatok, amelyek között a távolságok nem feltétlen azonosak Intervallum szint: A válaszok között azonosak a távolságok, de nincs zérus Aránymérő szint: Intervallum szint, ahol van zérus is

8 7. Elemzés Táblázatok, diagram készítése. Statisztikai mutatók. Átlag, szórás stb. Két vagy többváltozós módszerek. Példa kétváltozós regresszió számítás Két vagy többváltozós módszerek nominális szint esetén. Példa Chi négyzet

9 Példa diagram készítésre A társas támogatás változása a rendszerváltás idején

10 Kétváltozós regresszió
A pontok közé elhelyezünk egy egyenest y=ax+b A többvál-tozós mód-szerek többségük-ben lineárisak

11 A lineáris módszerek sokszor nagyon pontatlanok, vjszont a nonlineáris modellek használata több változó esetén körülményes, jelen esetben az 1 jelű Bp elhagyásával a lineáris modell jobbnak látszik Y= ax2+bx+c

12 5 12 20 2 32 15 10 Nominális szintű elemzésre példa 1.
Van-e a foglalkozások és betegségek között összefüggés? hentes füszeres zöldséges Rák betegség 5 12 20 Szív betegség 2 32 Emésztő rendszeri 15 10 Chi2=43,02 gyakoriságokok közötti eltérést méri Sig= KITALÁLT PÉLDA!

13 Nominális szintű elemzésre példa 2.
A példában nagyobb mint 0,999 valószínűsége van annak, hogy a foglalkozások szoros kapcsolatban vannak a betegségekkel. Ezt jelenti a szignifikancia szint. Ami nem szignifikáns az Sig>0.05

14 Példa többváltozós regressziós elemzésre
Kistérségek összehasonlítása Y=középkorú férfi halandóság szempontjából, számított átlagok alapján változó megnevezése β p Adjusted R2 iskolában töltött évek ,58 0, ,618 közösségi hatékonyság , , ,641 egy főre SzJA alap ,16 0, ,660 szociális bizalmatlanság ,07 0, ,671 napi cigaretta szám , , ,674 versengő attitűd , , ,679 civil szervezeti tagság , , ,679 kölcsönösség , , , A kistérségek közöt a középkorú férfi halandóság eltérésének magyarázatához a hozzájárulást az Adjusted R2 mutatja. Az iskolában töltött évek száma 61%-ban védőfaktor. A napi cigarettaszám 0,003%-ban veszélyeztető tényező.


Letölteni ppt "Módszertan Dr. Skrabski Árpád"

Hasonló előadás


Google Hirdetések