A N YUGAT - DUNÁNTÚLI O PERATÍV P ROGRAM 2007-2008. ÉVI AKCIÓTERVÉNEK KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSE.

Az előadások a következő témára: "A N YUGAT - DUNÁNTÚLI O PERATÍV P ROGRAM 2007-2008. ÉVI AKCIÓTERVÉNEK KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSE."— Előadás másolata:

1 A N YUGAT - DUNÁNTÚLI O PERATÍV P ROGRAM 2007-2008. ÉVI AKCIÓTERVÉNEK KÖZBENSŐ ÉRTÉKELÉSE

2 A Z ELEMZÉS CÉLJA, HÁTTERE Kettős cél –információ szolgáltatás a támogatások felhasználásáról, –NYDOP felülvizsgálatának megalapozása Pénzügyi vizsgálatok –keretek lekötése, –pályázatok darabszámának és forrásigényének összevetése, –támogatás és projekt összköltség aránya, –mindezek területi vetületei

3 A Z ELEMZÉS CÉLJA, HÁTTERE Szakmai vizsgálatok – indikátorok elemzése –NYDOP-ban és akciótervben rögzített célértékek és a támogatott projektek által vállalt értékek összevetése –Monitoring mutatók alakulásának területi dimenziói

4 M ÓDSZERTAN 1-4. Prioritás – NYDRFÜ 5. prioritás - VÁTI Kiindulás: 2008. februári, felülvizsgált változat 2009. július 31-i „pillanatfelvétel” Információforrások: –EMIR –közreműködő szervezetek összesítései Véglegesítés: 2009. szeptember (október)

5 M EGHIRDETETT KERETEK AZ OPERATÍV PROGRAM ÉS AZ AKCIÓTERV KERETEIVEL ÖSSZEVETVE

6 P ÁLYÁZÓI AKTIVITÁS

7 Tengelyek: –Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron –Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa Hátrányos helyzetű kistérség: –Vasvári kistérség Gazdasági potenciál a nagyvárosokban koncentrálódik

8 Legtöbb benyújtott pályázat: –Balaton –Fertő-tó környéke Megyei jogú városok: –történelmi és kulturális örökségek –szálláshely-fejlesztés

9 Jogosult települések 70%-a pályázott, –1,7 Mrd Ft forrásátcsoportosítás A hátrányos helyzetű kistérségekből átlagosan 1-2 pályázat Kiegyensúlyozatlan aktivitás a megyei jogú városok kistérségei részéről Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések létjogosultsága

10 Győr-Moson-Sopron: 21 db Vas: 31 db Zala: 44 db Több környezetvédelmi témájú pályázat az aprófalvas térségekben. Közlekedésfejlesztés esetében kiegyenlítettebb a megyék között. A hátrányos helyzetű kistérségek alacsony pályázói aktivitása

11 Győr kistérség Szombathelyi kistérség Sopron-fertődi kistérség Beérkezett pályázatok darabszáma - 5. prioritás

12 A támogatási összegek a három megyében viszonylag kiegyenlített módon alakulnak.

13 A megyénkénti támogatások egyenlőtlen területi eloszlása kistérségi szinten Zala megye a legkiegyensúlyozottabb

14 Kevés nyertes kistérség Budapest-Bécs tengely Hátrányos helyzetű kistérségekbe nem jutott támogatás

15 Nemcsak a városok, de a községek is rendelkeznek nyertes pályázatokkal. Sopron-Kőszeg-Szombathely tengely, Nyugat-Balaton A hátrányos helyzetűek közül csak a Zalakarosi emelkedik ki

16 A Győri kistérség az egész megyére jutó támogatás felét jegyzi. A Sopron-Fertődi 930, a Sárvári kistérség 740 millió Ft támogatást tud lehívni. Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa kiemelt projektjei a vizsgálat lezárásának időpontjában még nem voltak Bíráló Bizottság előtt A hátrányos helyzetű kistérségekbe a többi prioritáshoz viszonyítva magasabb összegben érkezett támogatás.

17 A megítélt 10,7 Mrd fele a Kőszegi, a Győri és a Zalaszentgróti kistérségbe érkezett 5 kistérségbe egyáltalán nem jutott támogatás Megtörik a városok dominanciája, az elnyert forrás 66%-a községekhez került

18 A legtöbb támogatással szombathelyi kistérség rendelkezik A hátrányos helyzetű kistérségek az átlag alatt Leszerződött támogatás - 5. Prioritás

19 Ö NERŐ ÉS TÁMOGATÁS ÖSSZEVETÉSE megítélt támogatás (M Ft) megítélt összköltség (M Ft) átlagos támogatás- intenzitás (%) megítélt támogatások aránya az adott prioritás 2007- 13-as forrásához képest (%) Regionális gazdaságfejlesztés2 2564 50650%10% Turizmusfejlesztés12 42232 89938%37% Városfejlesztés8 91413 41566%33% Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 10 71811 65692%38% Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése 8 98310 41886%35% 1-5. Prioritás összesen 43 29372 89459%27%

20 fordított arányosság az összes támogatás és az átlagos intenzitás között Kevésbé fejlett kistérségek a közfeladatok javítására fókuszáltak

21 3 722 munkahely OP célérték186%-a

22 E GYÉB INDIKÁTOROK Prioritásindikátor támogatott projektek célértéke AT célérték 2010-re OP célérték előrehaladás az AT célérték %- ában előrehaladás az OP célérték %- ában megítélt támogatás aránya a konstrukció 2007-13-as forrásához képest (%) 1. Az együttműködésbe bevont vállalkozások száma (db) 424200 nem OP indikátor 212%-12,0% 1. Az ipari parkban telephellyel rendelkező vállalatok által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése (Mrd Ft) 4030100133%40%14,1% 1. Hasznosított barnamezős terület nagysága (ha) 35555064%70%14,1% 2. Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága (fő) 2 749 909 (23% növekedés) +25% nem OP indikátor 48,9% 2. A támogatott szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága (%) 53%40%45%133%118%67,6%

23 E GYÉB INDIKÁTOROK Prioritásindikátor támogatott projektek célértéke AT célérték 2010-re OP célérték előrehaladás az AT célérték %- ában előrehaladás az OP célérték %- ában megítélt támogatás aránya a konstrukció 2007-13-as forrásához képest (%) 3. A rehabilitált városi terület nagysága (ha) 28,950 58% 37,8% 3. A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) 3311540029%8%37,8% 4. A támogatott projektek keretében EU-s kirtériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma (fő) 1 2935 00015 00026%9% 27% 4. Belvíz- és csapadékvíz károkozásától mentesített területen élő lakosság (fő)* 43 3435 00030 000867%144% 27% 4.Felújított utak hossza (km) 5918040033%15% 32,1% 5. Akadálymentesített intézmények száma (db) 1773-23%- 5. Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) 6 0065 0008 000120%75%

24 V ISSZALÉPÉSEK A vizsgálat lezárultáig 8 visszamondás 1,44 Mrd Ft támogatás, 2,8 Mrd Ft összköltségű fejlesztés Okok sokrétűek, főként pénzügyi és koordinációs problémák Közreműködő szervezettől független hatások

25 J AVASLATOK A hátrányos helyzetű kistérségekben információszolgáltatási, projektgenerálási, és projektfejlesztési tevékenység erősítése. A gazdaságfejlesztési prioritás forrásainak újragondolása, átcsoportosítás a 4. és az 5. prioritásokra. A turisztikai vonzerőfejlesztések esetében a látogatószám és a fejlesztések költséghatékonyságának növelése. A városrehabilitáció esetében a projektek területi komplexitásának növelése. A 4-5 számjegyű útfejlesztésekkel kapcsolatban az OP új utak építésére vonatkozó célértékének felülvizsgálata.

26 K ÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !