Számítógép-hálózatok

Az előadások a következő témára: "Számítógép-hálózatok"— Előadás másolata:

1 Számítógép-hálózatok
IP címek

2 IP cím Az IP-cím (Internet Protocol-cím, logikai cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).

3 IP cím IPv4 szerinti IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális számmal írunk le a könnyebb olvashatóság kedvéért (pl: ). Az IPv6 szabvány jelentősen kiterjesztette a címteret, mert a 32 bit, ami a hetvenes években bőségesen elegendőnek tűnt a jellemzően tudományos és kutatói hálózat számára, az internet robbanásszerű vállalati és lakossági elterjedése nyomán kevésnek bizonyult. Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)

4 IP cím Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat. Ezzel együtt az IP-cím számos országban, többek között Magyarországon is személyes adatnak számít.

5 IP címosztályok A B C D E Hálózat ID Gép ID Speciális osztályok
Csoportszórás (multicast) E kísérleti

6 Osztály – IP cím Cím Felső bit Osztály 1-126.x.y.z A 128-191.x.y.z 10
A x.y.z 10 B x.y.z 110 C x.y.z 1110 D x.y.z 1111 E

7 Hálózatok, gépek száma Felső bitek Gép Hálózat Osztály 16777214 126 A
126 A 10 65534 16384 B 110 254 C

8 IPv4 privát címtartomány
Azoknak a számítógépeknek, amelyek nincsenek direkt módon az Internetre kapcsolva, például belső hálózatra kapcsolt vállalati gépek, nem szükséges globálisan egyedi IP-címmel rendelkezniük. Ezeknek a gépeknek három IPv4 címtartomány van fenntartva az RFC 1918 szerint. Ezek a címek nem routolódnak az interneten, és nem lehet őket regisztrálni sem. A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne. A B – C

9 Az alhálózati maszk Az IP-címben a hálózat és a csomópont azonosítója az alhálózati maszk (subnet mask) segítségével választható szét, ezért a hálózati állomások beállításakor az IP-cím mellett az alhálózati maszkot is meg kell adni. Az IP-protokoll számára az IP-cím és az alhálózati maszk csak együtt értelmes, mert az IP-cím mindig két részből. Az alhálózati maszk hiányában az állomás nem tudja meghatározni az őt tartalmazó hálózat címét, ami pedig az útválasztáshoz elengedhetetlen. (Ha nincs megadva mindkét paraméter, a Windows és a Windows 2000 operációs rendszerekben a TCP/IP-protokoll egyszerűen nem indul el.)

10 Az alhálózati maszk Az alhálózati maszk is 32-bites szám, amelyben 1-esek jelzik a hálózat, 0-k az állomási azonosítójának IP-címbeli helyét. Az alhálózati maszk 1-esekbıl álló sorozattal kezdődik és 0-sorozattal ér véget. Az alhálózati maszkban 0-t nem követhet 1-es, ha mégis, az alhálózati maszk hibás, vele a TCP/IP protokoll nem tud működni.

11 Az alhálózati maszk Példa az alhálózati maszk használatára:
IP-cím: Alhálózati maszk: Kettes számrendszerben: IP-cím: Alhálózatimaszk: A két szám bitenkénti ÉS (AND) mőveletet elvégezve megkapjuk a hálózat címét: Pontozott decimális formában:

12 Az alhálózati maszk Ha az ÉS műveletet a cím és az alhálózati maszk inverze között végezzük el, a következő két számot használjuk: IP-cím: Maszk: az állomás hálózaton belüli címét kapjuk: Pontozott decimális formában:

13 Példa: IP SM Hálózat azonosítója 141 Gép azonosítója